Transznemű az írószervezet új elnöke, a szólásszabadságért akar harcolni
Jennifer Finney Boylant választották meg a PEN America élére. A transznemű író, korábbi LMBTQ-aktivista úgy véli, olyan időszakban veszi át a New York-i székhelyű szervezet irányítását, amikor a szólásszabadság egyre nagyobb veszélyben van. Turczi István, a Magyar PEN Club főtitkára az Indexnek azt mondta: Boylan valóban elismert, korrekt, többkötetes szerző, de szerinte nem az első, hanem inkább a második vonalhoz tartozik.
Jennifer Finney Boylan szerző-LMBTQ-jogvédőt választották meg a PEN America elnökévé, amely az egyik legjelentősebb, a szólásszabadságot védelmező szervezet az Egyesült Államokban. Boylan a The New York Timesnak azt mondta, a PEN kuratóriumát olyan időszakban fogja vezetni, amikor a szabad véleménynyilvánítás egyre nagyobb veszélyben van.
"Az emberek LMBTQ-aktivistát fognak látni bennem, de PEN-elnökként nem ez lesz a dolgom. Az a feladatom, hogy mindenki szólásszabadságáért küzdjek, azokat is beleértve, akikkel nem értek egyet. Harcolni fogok a liberálisok és a konzervatívok szabad véleménynyilvánításáért, mert a szólásszabadságot jobb- és baloldali támadások is érik."
Boylan korábban a PEN igazgatótanácsának alelnöke volt, 18 könyvet írt, köztük regényeket, thrillereket és két memoárt. Az Átnézek rajtad: Kísértetként felnőve: Egy memoár című kötete a transznemű nőként szerzett élményeiről, tapasztalatairól szól. Országos társelnöke volt a GLAAD-nak, egy LMBTQ-jogvédő csoportnak, emellett a The New York Times közvélemény-kutatójaként dolgozott.
Amikor Jennifer Finney Boylan húsz évvel ezelőtt kiadta a She's Not There című könyvét, amelyben a transzélményeit írta meg, mindenki azt akarta tőle tudni, hogy aktivista lesz-e. „Előbb úgy gondoltam, nem, csak író vagyok. Aztán rájöttem, hogy az írás az aktivizmus egyik formája. Bizonyos szempontból ez az aktivizmus legerősebb formája. A szívek megnyílnak. A történetmesélés hatással van az elmére. És ezért most vannak, akik megpróbálják betiltatni a könyveket.”
A PEN Amerika új elnöke szerint nem ez az első eset, hogy bizonyos könyveket betiltanak az Egyesült Államokban, és hogy bizonyos írókat visszaszorítanak. Már az 1910-es évek végén, 1920-as évek elején is megtörtént, amikor a nők szavazati jogot kaptak. Amióta vannak szerzők és történetek, azóta vannak olyan emberek, akik megpróbáltak az íróknak keresztbe tenni. De szerinte hosszú távon mindig az irodalom nyer.
Albert Camus-től Margaret Atwoodig
Turczi István, a Magyar PEN Club főtitkára nem lepődött meg az új elnök nyilatkozatán, szerinte ilyenkor mindenki ezt mondja, aztán minden megy tovább, ahogy addig.
"Ez a megválasztott tisztségviselő kötelező optimizmusa. Elismert, korrekt, többkötetes szerző, de szerintem nem az első, hanem inkább a második vonalhoz tartozik. Korábban valóban melegjogi szervezetekben ügyködött, amivel nincs semmi baj" – mondta Turczi István az Indexnek, aki szerint a Nemzetközi PEN Club munkája azért is fontos, mert például a bebörtönzött vagy eltűnt újságírók ügye mellett is kiáll.
A PEN America elnöki posztját korábban olyan szerzők töltötték be, mint Salman Rushdie, Jennifer Egan és legutóbb Ayad Akhtar. „Néhány évvel ezelőtt az Ottawában megrendezett közgyűlésen voltam, amelyen Margaret Atwood is részt vett. Megismerkedtem vele, jót beszélgettünk. Jó, hogy a világ legjelentősebb szerzői is aktív szerepet vállalnak a szervezetben.”
A József Attila-díjas költő a szervezet főtitkáraként világszerte számos nemzetközi PEN-rendezvényen vett részt, és mindenhol azt tapasztalta, hogy a PEN-nek van súlya. (A PEN a Poets, Essayists and Novelists rövidítése.)
Alapvetően ez egy progresszív, erős történelmi háttérrel rendelkező szervezet. Mi, magyarok, mind a mai napig Albert Camus-t emlegetjük, aki határozottan kiállt az 1956-os magyarországi forradalom és a magyar írók mellett.
A Magyar PEN Club rendszeresen fizeti a tagdíjat, részt vesz az eseményeken, bár a Nemzetközi PEN Clubbal jelenleg nem annyira aktív a kapcsolatuk, mint a szocialista érában, amikor Boldizsár Iván vagy Hubay Miklós például mindenhol ott volt – tette hozzá a főtitkár.
Nem volt minden felhőtlen
Ez talán nem annyira meglepő. 2016-ban ugyanis nagy port kavart, amikor a Magyar PEN Club a fennállásának 90. évfordulóján meghívta a német PEN Clubot, amely azonban visszautasította a meghívást, mert – nyílt levélben megfogalmazott – véleményük szerint az általuk több év óta aggodalommal figyelt magyar testvérszervezet nem tesz meg mindent a kirekesztés és a rasszizmus megakadályozásáért, nem áll ki eléggé a kisebbségek és a menekültek jogaiért és védelméért, noha ez a PEN alapokmányában rögzített kötelezettségeik között szerepel. Hozzátették, hogy a PEN elnöke, Szőcs Géza nem lehet egyszersmind a kormányfő, Orbán Viktor tanácsadója is.
Később Szőcs viszontválaszában arról írt, hogy a magyar PEN Club semleges, ezért nem bírálja a kormányzatot. Hozzátette, hogy Magyarországon nem sérülnek a gondolat-, a lelkiismereti és a véleményszabadsághoz való jogok, illetve hogy a cenzúra ismeretlen.
