Ugrás a tartalomra
x

Merevedési zavar

A merevedési zavar, vagy más néven erektilis diszfunkció, nem csak az idősek betegsége. 40 éves kor alatti férfiak 4-10 százalékát érinti. Akkor beszélünk merevedési zavarról, ha a merevségi állapot nem elég a közösülés elkezdéséhez, vagy befejezéséhez. A háttérben lelki okok, vagy betegség állhat.

A merevedés megkezdődéséhez pszichés és testi tényezők együttes jelenléte szükséges.  A hormonális és idegi szabályozásnak köszönhetően megnő a vér beáramlás és lecsökken a kiáramlás. A simaizom ellazulása miatt kitágul a barlangos test, melyet a beáramló vér megtölt. A közösülés végén a vénák kinyílnak, így a vér kiáramlik, és a pénisz nyugalmi állapotba kerül. Merevedési zavarhoz vezet, ha a folyamatban bárhol sérülés fordul elő, vagy káros külső hatás éri. A potenciazavar legtöbbszőr nem önálló betegség, hanem következmény. Legtöbbszőr ér- és szívrendszeri betegségek, vagy anyagcserebetegséghez társul. Ezeknek a betegségeknek korai vagy első tünete is lehet, így a kivizsgálást mielőbb el kell kezdeni.

i az a merevedési zavar?

Az erekciós diszfunkció (merevedési zavar) azt jelenti, hogy képtelenség elérni és fenntartani a szexuális kapcsolathoz kellően szilárd erekciót. Becslések szerint minden 10. férfi szenved merevedési zavartől élete során. Fontos megérteni, hogy a legtöbb esetben az (merevedési zavar egy másik, mögöttes probléma tünete. Az merevedési zavar egyetlen életkorban sem tekinthető normálisnak, és más, a szexuális kapcsolatot zavaró problémákkal is összefüggésbe hozható, mint például a vágy hiánya, valamint az orgazmus és az ejakuláció problémája.

Mennyire gyakori a merevedési zavar?

Körülbelül 10 felnőtt férfiból egy szenved tartósan merevedési zavarban. Sok férfi tapasztal alkalmanként az erekció elérésének kudarcát, ami számos ok miatt fordulhat elő, például túl sok alkoholfogyasztás, stressz, kapcsolati problémák vagy rendkívül fáradtság miatt. Az esetek 20%-ánál kevesebb erekció meghiúsulása nem szokatlan, és általában nem igényel kezelést. Azonban, ha az esetek több mint 50%-ában nem sikerül elérni az erekciót, általában probléma áll fenn, és kezelésre van szükség. Az merevedési zavarnak nem kell az öregedés részét képeznie. Bár igaz, hogy egyes idősebb férfiaknak több stimulációra lehet szükségük, mégis el kell érniük az erekciót és élvezniük kell a közösülést.

Mi okozza az merevedési zavart?

Az merevedési zavart számos tényező okozhatja, többek között:

- Érrendszeri betegségek : A pénisz vérellátása blokkolódhat vagy beszűkülhet olyan érrendszeri betegségek következtében, mint az érelmeszesedés (az artériák megkeményedése).
- Neurológiai rendellenességek (például sclerosis multiplex) : A péniszbe impulzusokat küldő idegek szélütés, cukorbetegség vagy egyéb okok miatt károsodhatnak.
- Pszichológiai állapotok : Ide tartozik a stressz, a depresszió , az agyi ingerek hiánya és a teljesítményszorongás.
- Trauma : A sérülés hozzájárulhat az merevedési zavar tüneteihez.
- A krónikus betegség, bizonyos gyógyszerek és a Peyronie-kór nevű állapot szintén okozhat merevedési zavart. A prosztata-, hólyag- és vastagbélrák műtétei szintén hozzájárulhatnak.

Merevedési zavar kezelése

A legfontosabb, hogy az állapotot kiváltó betegség és lelki okok kezelésre kerüljenek. A potenciazavar kezelése lehet invazív (beavatkozásokkal történő terápia) és non-invazív.

Non-invazív kezelés

- Gyógyszeres kezelés - Esetenként vérkeringést fokozó gyógyszerek alkalmzása, hormonpótlás is szóba jön, de nagyon át kell gondolni azok szedését, mert egyes betegségek megléte kizáró ok, mert súlyos gyógyszer mellékhatás jelentkezhet.
- Oki kezelés, gyógyszerválás, életmódváltás - A betegségek kialakulásához hozzájárúl a stressz, a dohányzás, alkoholfogyasztás, kábitoszerfogyasztás. Ezeket érdemes kerülni. A betegségek mielőbbi kezelése, a rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, esetleges gyógyszerváltás pozitív hatással van a potenciazavarra.
- Pszichoterápia - Nemcsak a pszichés eredetű zavarok esetén szükséges, hanem az organikus eredetű merevedési zavarok fennállásánál szükség lehet rá. Emellett szexuálpszichológus vagy pszichiáter felkerülése is indokolt lehet.
- Vákumos eszközök alkalmazása - Péniszpumpa - főleg azoknál a pácienseknél ajánlott, ahol az erekció kialakul, de nem tudják megtartani.

Invazív kezelés

- Öninjekciózás - Prosztaglandin E, helyi hatású hormon injektálása a pénisz tövébe rövid időn belül erekciót okoz, mely egy órán keresztül tart.
- Intraurethralis prosztaglandin  - Az öninjekciózás alternatívája. Húgycsövön keresztül alkalmazva: Eldobható applikátor segítségével kúp felhelyezése 5 cm mélyen, a húgycsőbe.
- Műtéti megoldás - A merevedési zavaroknál ritkán kerül sor műtéti beavatkozásra. Ha mégis szükségessé válik az operáció, a akkor a kismedence és pénisz artériás vérellátásának javítása céljából történik. Esetenként pénisz protézis kerül beültetésre. Ilyenkor a pénisz két oldalára implantátum kerül, mely annyi időre és hosszan tarthat fennn erekciót, amennyire a páciens szeretné.

A merevedési zavarban szenvedő betegek rendszeres ellenőrzést iényelnek. Ilyenkor ellenőrzik az esetleges gyógyszermellékhatásokat, a kezelés sikerességét. Gyakran napló írását kérik a szakorvosok a pácienstől. Ezzel tudják a kezelés hatékonyságát a legjobban figyelemmel kísérni. 

Merevedési zavar kivizsgálása

Nagy körültekintés és elengedhetetlen vizsgálatok elvégzése szükséges a diagnózis felállításához, mivel a potenciazavar akár betegségek első tüneteként is jelentkezhetnek.

- Anamnézis felvétel - Alapos kikérdezés után a szakorvos rögzíti az előzményeket, kitérve a szexuális kórelőzményre (reggeli merevedés, partnerkapcsolati problémák, közösülés alatt fellépő fájdalom, orgazmus zavar).
- Fizikális vizsgálat - A külső genitáliák vizsgálata, prosztatavizsgálat.
- Vérvizsgálat – hormonvizsgálat szükséges és olyan laborvizsgálatok, melyekkel egyéb betegségek, például diabétesz, kizárható, vagy diagnosztizálható.
- Ultrahang – Megállapítható, hogy van-e szerkezetbeli eltérés, esetleg keringési zavar a pénisz belsejében.
- Neurológiai vizsgálat – Felszínes és mély érzésvizsgálattal az esetleges idegbántalom vizsgálata történik.
- Cavernosometria- cavernosográfia – a péniszben lévő vérnyomást méri.
- Pszichológiai vizsgálat - A pszichés hatások kivizsgálása.
- Szexuálkardiológia - kardiológiai vizsgálat urológiai leletek és laborvizsgálati eredmények áttekintésével, mivel a merevedési zavart 90%-ban szív- és érrendszeri betegség, esetekben érszűkület okozza

A kivizsgálás során fontos eldönteni, hogy döntően szervi vagy lelki eredetű problémával állunk-eszembe, illetve tisztázni kell a szexuális diszfunkció egyéb okait is (Pl: orgazmus zavar, fájdalmas közösülés, libidócsökkenés).

Gyakori társbetegségek

- cukorbetegség
- érbetegség, hipertónia (magas vérnyomás) 
- magas koleszterin
- depresszió

Merevedési zavar okai

A legújabb vizsgálatok szerint a leggyakrabban kevert kóroktan áll a háttérben. A merevedési zavar organikus eredetű, pszicjéselemekkel. Külön rizikófaktor a kor előrehaladta és a krónikus betegségek megléte.

- Gyógyszerek – pl vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok, kábitószerek
- Alkohol – a túlzott alkoholfogyasztás megakadályozza az erekciót
- Lelki tényezők (depresszió, stressz, harag, szorongás, önkép zavar) – az agyra senki nem gondol úgy, mintha erogén zóna lenne, de a szexuális izgalom onnan indul. Depresszió esetén a szexuális vágy lecsökken, így merevedési zavar jön létre.
- Elhízás – hatására a tesztoszteronszint termelése csökken, mely a hormon szükséges a szexuális vágyhoz és az erekció létrejöttéhez.
- Betegségek (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, sclerosis multiplex, gerincvelő sérülés, prosztata megbetegedések) – olyan betegségek, melyek a vérkeringésre, vagy az izmokra hatással vannak.

A pszichés és organikus hátterű merevedési zavar tüneteinek összehasonlítása

Pszichés eredetű merevedési zavar   Organikus eredetű merevedési zavar
Hirtelen alakul ki    fokozatosan alakul ki
párkapcsolati probléma   jó párkapcsolat
helyzettől függ   állandó probléma
hajnali merevedés van    hajnali merevedés nincs
orgazmus, ejakuláció zavar gyakran fennáll    orgazmus, ejakulációs zavar nincs
fiatalabb életkorban is jelentkezik  idősebb életkorban is jelentkezik
rizikóbetegség nincs     rizikobetegség van

 
               
 
 

   

Forrás:  Urológiai Szakmai Kollégium szakmai irányelve

Drupal 8 Appliance - Powered by TurnKey Linux