Egy uniós javaslat szerint Magyarországon is el kell majd ismerni a külföldi melegházasságok szülői jogait

Az Európai Parlament szakbizottsága egyetértett azzal a javaslattal, amelynek célja, hogy ha valaki szülői jogosultságot szerzett egy tagállamban, azt valamennyi országban kötelező lesz elismerni. Az EP Jogi Bizottságának döntését még a plenáris ülésnek is meg kell erősítenie, de ez minden bizonnyal csak formaság lesz, ezt követően azonban a tagállamoknak egyhangú döntést kell hozniuk.

Ennek az uniós rendeletnek a legfőbb haszonélvezői a szivárványcsaládok lehetnek, akik gyakran szembesülnek azzal, hogy az egyik országban megszerzett szülői jogosultságukat a másik országban nem ismerik el. Vagyis akit egy meleg házaspár tagjaként például Hollandiában szülőként tartanak nyilván, annak a szülői státuszhoz kapcsolódó jogokat kell biztosítani Magyarországon is. Ez gondot jelenthet az iskoláztatás vagy az orvosi ellátás kapcsán is.

Becslések szerint mintegy kétmillió embert érint majd ez a szabályozás az EU-ban. A jogirodalom számos esetet tart nyilván, amikor az erre vonatkozó, eltérő tagállami szabályozások miatt gyermekek szenvednek hátrányt. Erre alapozva jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2020-as évértékelő beszédében, hogy

"aki egy országban szülő, az minden országban szülő."

Ezt követően terjesztette be a Bizottság a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi az egyik EU-tagállamban megállapított szülői hovatartozás elismerését annak biztosítása érdekében, hogy a gyermekek egy másik tagállam nemzeti joga szerint ugyanazokat a jogokat élvezzék, különösen a felügyeleti, tartási vagy öröklési jogok tekintetében.

Állásfoglalásukban az EP-képviselők egyetértettek abban, hogy a javaslatban szereplő kivétel, amely lehetővé teszi, hogy az országok ne ismerjék el a szülőséget, ha nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen közrendjükkel, nem vezethet diszkriminációhoz - például az azonos nemű szülők gyermekeivel szemben. A közrendre hivatkozást csak kivételesen lehet alkalmazni és minden esetet egyedileg kell megvizsgálni. Ezen túlmenően azt javasolják, hogy azokban az esetekben, amikor a nemzeti hatóságok ellenzik az elismerést, a megállapított szülői hovatartozás mindaddig érvényben maradjon, amíg az összes nemzeti és uniós jogorvoslati lehetőséget ki nem merítik, és meg nem születik a végleges határozat.

Az új szabályok meghatároznák, hogy melyik bíróság és jog alkalmazandó a határokon átnyúló szülői vitákban, és bevezetnék az Európai Szülői Tanúsítványt (EPC), amely az EU összes hivatalos nyelvén elérhető a szülői lét elismerésének megkönnyítése érdekében. Bár nem helyettesítené a nemzeti dokumentumokat, helyettük használható lenne.

"Jelenleg egy családra a különböző tagállamokban eltérő törvények vonatkozhatnak a gyermek szülői hovatartozásának meghatározására" - mondta a szakbizottsági szavazás után Maria-Manuel Leitão-Marques, portugál szociáldemokrata képviselő, a jelentés előadója. Ez azt jelenti, hogy a gyermekek jogi értelemben elveszíthetik szüleiket, amikor egy másik tagállamba lépnek be. Ez jelentős kockázatnak teszi ki őket, mivel nem férnek hozzá garantáltan az örökléssel, eltartással és oktatással kapcsolatos jogokhoz.

A képviselő kiemelte, hogy a jelenlegi jogi környezet különösen érinti a szivárványcsaládokat, mivel nem minden EU-ország ismeri el az LGBTIQ+ családok szülő-gyerek kapcsolatát. Hozzátette:

"Ez egy elfogadhatatlan status quo. Ezzel a szavazással a Parlament kiáll a Bizottság mögött annak érdekében, hogy ha Ön szülő az egyik tagállamban, akkor az összes tagállamban szülő legyen."

Jelenleg a következő uniós országok engedélyezik az azonos nemű párok házasságát:

Ausztria,
Belgium,
Dánia,
Finnország,
Franciaország,
Hollandia,
Írország,
Luxemburg,
Málta,
Németország,
Portugália,
Spanyolország,
Svédország,
Szlovénia.

Fontos, hogy az uniós alapszerződések értelmében a családjogi ügyekre vonatkozó anyagi jog, ideértve a személyek jogállását is, a tagállamok hatáskörébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy a család fogalmának meghatározása során továbbra is kizárólag a nemzeti jog az irányadó, azt ez a rendelet nem írja felül. Például egy külföldön kötött melegházasságot nem kell a magyar hatóságoknak házasságként elismerniük, csak az ezzel megszerzett szülői jogosultságot.

A Parlamentnek ebben az eljárásban csak konzultatív szerepe van, a döntés teljes egészében a tagállamok kezében van, ahol ebben az ügyben egyhangú határozatra van szükség. Így aztán kétséges a javaslat sikere, mert korábban a magyar és a lengyel kormány is jelezte ellenszavazatát.

www.hvg hu