Nem a gyermekvédelmi rendszer valódi problémáival, hanem egy nem létező, láthatatlan ellenséggel harcol a kormány
Így reagáltak szakértők a születéskori nem védelméről szóló kormányzati nyilatkozatokra.
– Nyoma nincs annak, hogy a gyermekvédelmi rendszer valódi problémáival akarna foglalkozni a kormány – fogalmazott lapunknak Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke az igazságügyi miniszter közelmúltban tett kijelentésére reagálva. Varga Judit arról írt egy brüsszeli konferencián tett látogatása után, hogy „számunkra nincs kompromisszum a gyermekvédelemben”, és – a bejegyzés szerint – a rendezvényen arról beszélt, hogy „az Európai Bizottság azt a törvényt támadja, amely védi a gyermekek születéskori nemük szerinti önazonossághoz való jogát, és kimondja, hogy az anya nő, az apa pedig férfi.” A miniszter úgy folytatta: „ősszel további intézkedéseket terjesztünk az Országgyűlés elé. Magyarországon lesz a legszigorúbb gyermekvédelmi szabályozás Európában.”
Miután a gyermekvédelemmel összefüggésben kizárólag a nemi kérdésekre tért ki a miniszter, és a korábbi nyilatkoztok is erre utalnak, vélhetően ezzel kapcsolatos lesz a szabályozás módosítása. Orbán Viktor februári évértékelő beszédében is azt mondta: a „genderpropaganda” a gyermekeinkre leselkedő legnagyobb veszély, és a gyerekeket bármi áron meg kell védeni. „Éppen ezért Magyarországon kell lennie a legszigorúbb gyermekvédelmi rendszernek.”
Meleg Sándor szerint viszont az, amiről Varga Judit vagy a miniszterelnök beszél, nincs összhangban azzal, amit a szakemberek gyermekvédelemnek tartanak. A kormány az LMBTQ elnyomását és felszámolását tartja az egyetlen fontos feladatnak, a szociális munkások viszont azt, hogy a szegénység, vagy a családi elhanyagolás, bántalmazás hatását enyhítsék.
"– Az valódi probléma – mondta az egyesület elnöke –, hogy több százezer gyerek mélyszegénységben él, vagy, hogy a gyermekvédelmi rendszerben élő 20 ezer kiskorút további bántalmazások, sérülések érhetik, sőt – ahogy nemrég történt - akár meg is halhatnak. "
„Ezeket kellene kezelni, nem pedig egy láthatatlan ellenséggel harcolni. És, ha mindezt megoldotta a kormány, akkor esetleg lehet arról beszélgetni, hogy olvassanak-e a gyerekek olyan mesét, ahol két herceg vagy két királylány lesz szerelmes egymásba, vagy inkább ne”.
Szerinte a kormánynak van egy idealizált családképe.
„A férfi és a nő összeházasodik, születik három gyerekük, fölveszik a csokot és a babavárót, és boldog magyar állampolgárként együtt élnek, amíg meg nem halnak.
A demográfiai kutatások alapján viszont a magyar társadalom ennél sokszínűbb. Vannak egyedülálló- elvált- vagy özvegy szülők, élettársi kapcsolatban élők, és olyan családok is, ahol az egyik nagyszülő kapcsolódik be a nevelésbe. Ebben a körbe tartoznak az azonos nemű párok is.
"Az a férfi vagy nő, aki hetero párkapcsolatban biztonságos, szeretetteljes családi légkört biztosítana, homoszexuálisként sem viselkedik másként” – fogalmazott Meleg Sándor.
Hasonlóan vélekedik L. Ritók Nóra, a gyermekszegénység felszámolásáért dolgozó, Kelet-Magyarországon, a berettyóújfalui régióban működő Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője, az Igazgyöngy Alapfokú Művészet Iskola igazgatója. Úgy fogalmazott: veszélyben vannak a gyerekek, és azonnali beavatkozásra van szükség, de nem amiatt, amit Varga Judit állít.
„A gyerekek nemi identitását senki nem akarja megváltoztatni, ez egy nem létező probléma. Ezzel szemben valós fenyegetést jelent a szegregáció, mert beláthatatlan következménye lesz, hogy sok fiatal az alapkészségek megszerzése nélkül hagyja el az iskolát. Pénz, szakember kellene a színvonalas, minden gyerek igényére reagálni képes oktatásra is" – mondta.
Egy neve elhallgatását kérő szakember évtizedek óta a közszférában dolgozik. Volt vezető a közigazgatásban, majd „terepen” is vállalt munkát, több intézményt irányított. Az elmúlt években folyamatosan tanult, így viszont a munkaadók szerint túlképzetté vált, a többféle szakirányú végzettsége már sok erre a területre. Jelenleg állást keres. Legutolsó munkahelyéről azért kellett mennie – mesélte lapunknak – mert bántalmazta egy gyerek, ezért a főnökétől azt kérte, a trauma feldolgozásáig ne kelljen a kamasszal napi szinten egy légtérben lennie. A krízis megoldása helyett viszont az ő próbaidejét nem hosszabbították meg.
„Több olyan kamasz él együtt ezekben az intézményekben, akiknek súlyosan traumatizált előéletük van. Napi szintű probléma, hogy sok helyen nincsenek felkészülve ezeknek a fiataloknak a megfelelő ellátására” – fogalmazott. Azt mondja, amikor intézményvezetőként dolgozott, közvetlen közelről látta a gyermekvédelmi rendszer működését, annak problémáit. A szakemberhiány jelentős, emiatt például a mentálisan terhelt gyermekeket sokszor megfelelő terápia nélkül, kizárólag gyógyszerekkel „kezelik”. A családokkal foglalkozó intézmények is létszámhiánnyal küzdenek, kevés a családgondozó, a tanácsadó, aki segítséget nyújtana problémák megoldásában. Így viszont a családjukból kiemelt gyerekeknek esélyük sincs visszakerülni a szüleikhez. Gyermekotthoni ellátásuk esetén pedig a mindennapi gondozásukhoz viszont elég egy OKJ-s végzettséggel rendelkező gyerekfelügyelő, aki alig keres többet a minimálbérnél és rendszeresen túlórázik a megélhetése érdekében " – tette hozzá.
