„Isten is lehet egyszerre nő és férfi, bináris és nem bináris”
A keresztény, buddhista és zsidó vallást is képviselte egy-egy szószóló a Sziget Fesztivál Magic Mirror sátrában csütörtökön. Az LMBTQ-helyszín izgalmasabbnál izgalmasabb programokkal és beszélgetésekkel várta az érdeklődőket, akik a világszerte elterjedt vallások különböző genderekhez való hozzáállását ismerhették meg.
A buddhizmust képviselő, idehaza tevékenykedő Cser Zoltán, valamint az Ausztriában rabbiként élő és dolgozó Lior Bar-Ami maguk is az LMBTQ-közösség tagjai, míg a szintén osztrák földön tevékenykedő, ám magyar származású teológus és író, Perintfalvi Rita a queer emberek jogaiért küzd hithű katolikusként. A kerekasztal-beszélgetés során megtudhattuk, hogy vallásaikban mennyire eltérő a mai genderszemlélethez való hozzáállás, valamint egyebek mellett azt is, hogy hogyan változik az ugyanazt a vallást űző személyek gondolkodása földrészenként.
Perintfalvi Rita és Lior Bar-Ami
"A teológia egyik legnagyobb feladata, hogy küzdjön a különféle fóbiák, mint például a homofóbia ellen" – kezdte Lior Bar-Ami, hozzátéve: „Hat éve tevékenykedem rabbiként, és az egyik fő célom egy nyitott gondolkodású társadalom nevelése, valamint az egyéb vallásokkal történő összefogás az egyenlőségért való küzdelemben. A zsidóság nagy részben kiáll a diszkrimináció ellen. Érzékenyebb a téma, ha egy, a vallásban tevékenykedő személy bújik elő, ám ez összességében még nem jelent gondot. Az ortodox zsidóság vall vaskalaposabb elveket, ám a nyugat-európai és amerikai országokban ők is nyitottabbak. A konzervatívabb földrészeken ugyanakkor szélsőségesebbek, átnevelőtáborokat hirdetnek.”
Nincs ez másképp a konzervatív, keresztény országokkal sem. Három évvel ezelőtt az egyik legnagyobb üdítőmárka „Love is Love” (A szeretet, az szeretet) című kampánya váltott ki hangos politikai és vallási vitákat hazánkban, az LMBTQ-közösséghez tartozó személyek pedig negatív célpontokká váltak. Több helyen kezdtek átnevelőtáborokról beszélni, a katolicizmus pedig a gyűlöletbeszéd mellé állt.
„A Vatikán szemében az LMBTQ-jogok nem tartoznak az emberi jogokhoz. A jelenlegi pápa az első, aki az egész eddigi gyakorlathoz képest másképpen kommunikál a közösség felé. Akárcsak a judaizmus esetében, a keresztény vallást űzők körében is nyitottabbak azok, akik Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban élnek és tevékenykednek. Idehaza az itthoni politikával kooperálnak a vallási vezetők, így olvasatukban a család egy anyából és egy apából áll. Az LMBTQ-embereket már-már démonizálják, ugyanakkor ez nem valós félelem. Akárcsak a politikában, a vallásban is a hatalomról szól a diskurzus. Az emberek irányításának vágya áll a háttérben, ilyen szempontból az LMBTQ-emberek eszközök azokban az országokban, ahol erre fel lehet őket használni” – magyarázta Perintfalvi Rita.
A világ változik
A flexibilitás a politika ellensége, a buddhizmus szerint ugyanakkor a rugalmasság új utakra vezet minket önmagunk megismerésében. Cser Zoltán álláspontja szerint „az elmélyülés során megannyi létformával, genderrel találkozunk, mindenkit olyannak próbálunk látni, amilyen. A világ folyamatosan változik, ahogy mi is. Nyitottnak kell lennünk ezekre a változásokra.
A legfőbb cél, hogy a test, az elme és az érzelmek összhangban legyenek.
„Aktivistaként rengeteg szenvedő ember történetét hallom – folytatta Perintfalvi Rita. Depresszióval és öngyilkos gondolatokkal küzdenek. Én értük küzdök, ezért sokszor engem is támadnak, szinte nap mint nap. De akkor sem maradhatunk csendben! Nem, amíg egyes helyeken bevett gyakorlat, hogy ha olyasvalakiről derül ki, hogy más, aki a katolicizmust szolgálja, azt ördögűzésnek vetik alá.”
A teológus előnyként emelte ki ugyanakkor az olyan, egyházon belüli közösségek meglétét, amelyek kifejezetten az LMBTQ-embereket segítik, számukra is elfogadhatóvá és befogadhatóvá teszik a keresztény vallást. Hazánkban ez a Mozaik közösség, ám a szakember szerint Magyarországon még az ilyenfajta kezdeményezésnek is vannak buktatói.
„Nincsen egy tiszta iránymutatásuk, amit önfeledten követhetnek a vallásukat gyakorolni vágyó queer személyek. Az odaérkezők ugyanis választhatnak, hogy saját másságukat bűnnek tekintik-e, vagy sem. Ha igen, ezt a gondolatot erősítik bennük, cölibátusban kell élniük. Utóbbi csoporthoz tartozók ugyanakkor bátran kijelenthetik, hogy semmiben sem különbek, mint mások, számukra az intimitás sem bűn. Ez azonban egy olyan dolog, ami Istentől jön. Ezeket az embereket ilyennek teremtették, így mindegyikükben azt kellene erősíteni, hogy úgy jók, ahogy vannak.”
A zsidó vallásban ugyancsak akadnak különálló közösségek, ám mivel a judaizmus összeségében nyitottabban áll a kérdéshez, így ezek a csoportok leginkább Amerikában jöttek létre azzal a céllal, hogy heteroszexuálisok is látogassák őket, és ítéletet mondjanak arról, hogy vajon túl sokat változott-e a zsidó vallás.
"Felteszem a kérdést: nekünk szükségünk van-e egyáltalán különálló csoportokra? A vallások folyamatosan változnak, az adott korhoz igazodnak. Felesleges azon elmélkedni, hogy miben, miért és mennyit változott. Ez egy állandó folyamat, aminek jelenlegi eredményeképp a zsidó vallás elfogadóbbá vált, mint valaha volt" – mutatott rá Lior Bar-Ami.
Bináris vagy nem bináris?
A különböző dogmákat a három vallás közül egyedül a buddhizmus mellőzi. Az időszámításunk előtti 6. században Indiában létrejött hitvilág senkit sem akar megváltoztatni. A buddhizmus az elfogadásról szól, az egyén belső utazásáról, amelynek folyamán a szenvedés révén rálelhetünk az örök békére, bejutva a nirvánába.
„A szenvedésnek, a meditációnak és az elmének nincs gendere. Nem kérdés, hogy ki kicsoda. Magával az emberi léttel kell foglalkoznunk, tudást szereznünk, és megbékélésre jutnunk” – jelentette ki Cser Zoltán. „Az egyetlen dolog, amivel a buddhizmus sem tud mit kezdeni, ha a test nem harmonizál a lélekkel. Ebből kifolyólag a nem bináris identitás kapcsán mi is kérdésekbe ütközünk, hiszen a hitünk szerint újjászületéskor megválaszthatjuk a nemünket, majd identitástól függetlenül a test, lélek és szellem harmóniájára törekszünk. Olyannak akarjuk látni a valóságot, amilyen. Igyekszünk tehát megérteni, a megértésben pedig az új generációk sokat segíthetnek.”
Ezzel szemben a katolikusok hite szerint Isten férfinak és nőnek teremtette az embert. A homoszexualitással, transz- és interszexualitással ugyan foglalkozik a kereszténység, de konzervatívabb körökben falakba ütközik, aminek gyakorta gyűlölködés a vége.
„Isten embert teremtett, az ember pedig többféle lehet. A judaizmus ezt felismerte. Nincsenek olyan vonatkozó források, amelyek kidomborítanák, hogy maga az ember milyen genderhez tartozik, mindössze a biológiai nemeket határozza meg” – mondta Lior Bar-Ami rabbi, hozzátéve:
"Miután a mindenható a maga képére teremtette meg az embert, egyszerre nőt és férfit, így maga Isten is lehet egyszerre nő és férfi, vagy egyik sem. Bináris és nem bináris egyazon időben."
