Meleg történelmi alakok: II. Lajos bajor király

II. Lajos bajor király (Nymphenburg, München, 1845. augusztus 25. – Starnbergi-tó, Berg, 1886. június 13.), a Wittelsbach-házból származó bajor királyi herceg, 1864-től Bajorország uralkodója. Más néven az „Őrült Lajos király”, de gyakran nevezik még „Hattyúkirálynak”, vagy „der Märchenkönig”-nek, azaz „Mesekirálynak” is. Richard Wagner nagy rajongója és támogatója volt, a történelemkönyvekbe leginkább építkezéseivel írta be magát.

II. Miksa bajor király és felesége, Poroszországi Mária elsőszülött fiaként jött világra. Egy testvére volt, Ottó herceg, aki I. Ottó néven bajor király lett. Apja mélyen hitt a spártai értékekben, ezért mindkét testvérnek hajnalban kellett kelnie, mértékkel kellett ennie és keményen kellett dolgoznia, mindemellett pedig hideg vízben kellett fürdenie. A fiúk olyan keveset kaptak enni, hogy alkalmanként a szolgáktól kellett kérniük. Apja korai halála után 18 évesen került a trónra. Megnyerő külseje miatt a bajor nép hamar megszerette.
Az 1880-as években szinte teljesen visszavonult a közélettől és csak szenvedélyeinek élt, a zenének és az építkezéseknek. Ebből kifolyólag egyre népszerűtlenebb lett az országban.

Unokatestvérével, Zsófia Sarolta bajor hercegnővel járt egy ideig jegyben. Hivatalos eljegyzésüket 1867. január 22-én hirdették ki, de az esküvő napját többször is elhalasztották, mert a homoszexuális Lajos nem tudta magát rászánni a házasságra. Zsófia apja, Miksa József herceg ezt a helyzetet leánya számára megalázónak ítélte, és levelet írt Lajosnak, amelyben döntésre szólította fel: vagy vegye el Zsófia hercegnőt, vagy bontsák fel eljegyzésüket. Lajos 1867 októberében, pár nappal a kitűzött dátum előtt, végleg lemondta az esküvőt.

Lajos később sem nősült meg, és inkább a férfiak társaságát kereste. 1869-től naplót vezetett, amiben feljegyezte legbelsőbb gondolatait, szexuális vágyai elfojtására tett kísérleteit, és a vívódást, hogy mindemellett hogyan maradhat hithű katolikus. Az eredeti naplók elpusztultak a második világháború alatt, de fennmaradtak másolatok. Ezekből egyértelműen kitűnik, hogy Lajos életét végigkísérte homoszexualitása.

Beleszeretett Paul von Thurn und Taxis hercegbe. Kapcsulatukat veszekedések és megbékélések tarkították.

Paul levele Ludwignak:

"Kedves és szeretett Ludwig! Most fejezem be a naplómat azokra a gyönyörű órákra gondolva, amelyeket egy héttel ezelőtt azon az estén együtt töltöttünk, és a legboldogabb emberré tett a földön... Nem bírtam elviselni a körülöttem lévő embereket; mozdulatlanul ültem, és gondolataimban még mindig veled voltam... Hogy dobog a szívem, amikor a Residenz mellett fényt láttam az ablakodban."

Paul von Thurn und Taxis

Főlovászmesterével, Richard Horniggel húsz éven át tartott fent viszonyt, de kapcsolatban volt a magyar színésszel, Kainz Józseffel (Josef Kainz) valamint egyik udvaroncával, Alfons Weberrel is.Ludwig naplója szánalmasan rögzíti a kegyelemből, a saját szemében bekövetkezett bukását, és azt, hogy lehetetlen elfojtania vágyait: „1872. március 6-án, pontosan két hónap múlva lesz 5 éve annak az áldott május 6-ának, amikor megismertük,  hogy soha ne váljunk el a halálig", írta Richard Horninggel fűződő viszonyáról.

Részlet Ludwig naplójából:

 1867. november 21

"…nem kaptam levelet R-től, és nagyon szomorú vagyok. A szívem majd kipattan a mellkasomból, és kétszer is sírtam. Bolond vagyok, hogy így teszek. Az arcomhoz tartom a leveleit, megcsókolom az aláírást, behunyom a szemem, és azt hiszem, hogy velem van. Nem kívánok más férfit, bár kísértésbe esem, és találkoztam gyönyörű fiúkkal Berlinben, de, és hangjuk sem hasonlít az övéhez. Látom őt az ágyában, meztelenül és talán könnyezve, hosszú, sárga haját sima hátán, és az ajkamat harapom, mert utálom, hogy ilyen távol van tőlem. Eddig."

Richard Hornig levele Ludwighoz:

1871. október 29
 
"A reggel ma kristálytiszta, ahhoz képest, hogy tegnap éjjel és nappal is zuhogott az eső. Örülök a reggeli harmattal borított zöld mezők látványának és a meleg napsütésnek, amely besüt az ablakomon. A többi szolga elszaladt a dolgára, de én elidőztem, csak hogy néhány percre írjak neked. A szobák üresek nélküled, és nem bírom magam megszólalni, mert szomjaznak az ajkaim. Mikor lehetünk újra együtt? Hiányoznak az együtt töltött kellemes esték és az ön nyugtalan indulata. Imádkozom, hogy miközben lezárom ezt a levelet és elküldöm, végezzen a dolgával, és fontolgatja a visszatérést. Most el kell hagynom téged, mert már kopogtatnak az ajtómon, és nekem kell vigyáznom a lovakra. Várok, RH"

Richard Hornigg

II.Lajos és Josef Kainz

Egész életében azért küzdött, hogy elfojtsa szexuális vágyait, és hű maradjon római katolikus hitéhez. Míg Bajorországban 1813 óta nem volt büntethető a homoszexualitás, Németország 1871-es egyesítése a porosz hegemónia alatt megváltoztatta ezt.

II. Lajos miniszterei idővel megelégelték a király véget nem érő költekezéseit, az uralkodó eltávolítása mellett döntöttek.
Ürügyként a királyt őrültté, azaz kormányzásra alkalmatlannak nyilváníttatták. A „kínos kötelességet” Bernhard von Gudden elmegyógyász vállalta, aki a szolgák vallomásai alapján állította ki szakvéleményét a király elmezavaráról, miszerint paranoid skizofréniában szenved.
Von Gudden vezetésével a müncheni elmegyógyintézet ápolói lefogták a palota lépcsőjén a királyt, és a Starnbergi-tó mellett lévő Berg kastélyba vitték. Lajosnak tudomásul kellett vennie, hogy az eseményeket immár nem ő irányítja.

Megérkezése másnapján, 1886. június 13-án, pünkösdvasárnap Lajos és Gudden két férfi ápoló kíséretében sétálni indult a tóparton. Úgy döntöttek, este hatkor újra sétálnak egyet. Ekkor Gudden közölte az ápolókkal, hogy ők most már maradhatnak, este nyolcra visszatérnek a sétáról. Mikor nem értek vissza, dr. Müller, Gudden asszisztense embereket küldött a keresésükre. Már fél 11 volt, amikor megtalálták a király kalapját, kabátját és esernyőjét a tóparton, majd nem sokkal később rábukkantak a király és Gudden holttestére is a sekély vízben, úgy 20-25 méterre a parttól. Hivatalos nyilatkozatot nem adtak ki, de azt beszélték, hogy Gudden nyakán fojtogatás nyomai voltak fellelhetők, míg a királyon külsérelmi nyomok nem mutatkoztak. Mindez arra utal, hogy Lajos először megfojtotta a doktort, és utána magát is a vízbe ölte.

II. Lajos bajor életéről Őrült Lajos címmel film is készült.