AMIT A NAPGOMBÁRÓL TUDNI KELL
A napgomba főként a nyári időszakban okoz jellegzetes bőrelváltozást, ami szerencsére jól kezelhető.
Mi az a napgomba?
A napgomba – latin nevén pityriasis versicolor vagy tinea versicolor – a felső bőrréteg gombás megbetegedése, amely során barnás-vörös vagy fehér foltok jelentkeznek a nyakon, a háton, a vállon és/vagy a mellkason. Napozás hatására a barna foltok eltűnnek, azonban a helyükön fehér foltok keletkeznek, ezért nevezik ezt a betegséget színváltó hámlásnak is.
Ezt a bőrelváltozást a Malassezia furfur nevű élesztőgomba okozza, ami egyébként része a bőrflórának, tehát egészséges ember bőrén is megtalálható. A fejbőrön, pontosabban a szőrtüszőknél és azok környékén él. Napgombáról akkor beszélünk, ha ez az élesztőgomba túlzottan elszaporodik. Arra még nem derült fény, hogy ez a bőrbetegség miként alakul ki, de azt már tudni lehet, hogy az erős verejtékezés és a zsíros bőr kedvez neki.
A Pityriasis versicolor – más gombás betegséggel ellentétben – nem ragályos, így még akkor sem kaphatjuk el, ha közvetlen kontaktusba kerülünk egy fertőzött személlyel. Leggyakrabban a pubertás korban lévő fiataloknál és a felnőtteknél jelentkezik a betegség, amely egyébként jól kezelhető, viszont ha el is múlik, nagy eséllyel kiújul. Mivel ez az élesztőgomba szereti a párás, meleg környezetet, érthető módon a trópusi területeken rendkívül elterjedt, a lakosság 30-40 százalékát érinti.
Melyek a napgomba tünetei?
A Malassezia furfur élesztőgomba elterjedésével a bőrünkön egyre több kerek, borsónagyságú, éles határvonallal rendelkező folt jelenik meg, melyek színe eltér bőrünk árnyalatától, épp ezért olyan látványos. A foltok akár olyan nagyra is nőhetnek, hogy végül egy nagy, egybefüggő területet képeznek, melynek színe barnás-vörös vagy fehér. Általánosságban elmondható, hogy a világos bőrön sötét foltok, míg a sötét színű bőrön világos foltok jelennek meg.
Mindez arra vezethető vissza, hogy az UV-sugarak nem tudnak áthatolni a foltok alatt található bőrfelületen, melynek következtében nem képződik melanin, ami a bőrünk festékanyaga. Ezen kívül olyan toxikus anyagok termelődnek, melyek lelassítják a melaninszintézist, így a barnás bőrön fehérek a foltok, míg a világos bőrön sötétek. Az előbbi változatot hívjuk Pityriasis versicolor albanak, míg az utóbbit Pityriasis versicolor rubranak.
Egyes esetekben a bőr hámlása is megfigyelhető, de ez leginkább olyan területeken fordul elő, ahol sok a faggyúmirigy – így a mellkason és a háton. Ritka esetekben akár a szőrtüszők gyulladásához is vezethet a napgomba, de ez leginkább a gyenge immunrendszerrel rendelkezők esetén figyelhető meg.
Hogyan kezelhető a napgomba?
Más gombás fertőzéshez hasonlóan ennél a bőrbetegségnél is gombaellenes készítményeket ajánlott használni. A legtöbb esetben ketoconazol tartalmú kémekkel vagy speciális samponokkal (pl Nizoral sampon) tudjuk eltüntetni a barna és fehér foltokat, melyek inkább csak esztétikai problémát okoznak. Súlyosabb eseteknél, amikor nem segítenek az előbb említett készítmények, a gyógyszeres kezelés hozhat javulást. Ilyen esetben itraconazol vagy flucozanol tartalmú készítmények szedése javasolt. Várandósok, szoptató anyukák, vese- vagy májproblémákkal küzdő személyeknek azonban ezek nem ajánlottak.
Sikeres kezelés ellenére sok esetben könnyen kiújul a napgomba, ezért javasolt a gombaellenes sampon hosszú távú használata, ugyanis a fertőzés leggyakoribb kiindulási helye a hajjal fedett fejbőr.
Hogyan előzhető meg a napgomba?
Figyelembe véve, hogy a napgomba a meleg és nedves környezetben érzi jól magát, figyeljünk oda, hogy olyan légáteresztő pamut ruhákat hordjunk, melyek felszívják az izzadságot. Kerüljük a műszálas ruhákat. Ezen kívül fontos, hogy tusolás vagy fürdés után alaposan törölközzünk meg.
Melyek a napgomba szövődményei?
Annak ellenére, hogy a napgomba nem jelent komoly veszélyt, nem ajánlott elhanyagolni annak kezelését, hiszen esztétikai szempontból lehetnek szövődményei: az érintett területeken a foltok egyre láthatóbbak, azaz egyre zavaróbbak és csúnyábbak lesznek.
A napgomba egy esztétikai problémát okozó bőrbetegség, melyet a Malassezia furfur élesztőgomba túlszaporodása okoz. A barnás vagy fehér foltok kezelésére speciális gombaellenes krémeket ajánlott használni, továbbá a megelőzésre is fokozottan kell figyelni, hiszen annak ellenére, hogy jól kezelhető, bármikor kiújulhat. Főleg a nyári, meleg hónapokban figyeljünk a megfelelő ruhák viselésére, nehogy az erős izzadás következtében kialakuljon a napgomba.
Nem ez az egyetlen veszély azonban, mely bőrünk egészségét nyáron fenyegeti, hiszen a napallergia, a napkiütés és a napégés is komoly problémákat okozhat. A napallergia során allergiás reakciót váltanak ki a napsugarak, melynek következtében hólyagok, csalánkiütés, pattanások, vörös duzzanatok, bőrpír és viszketés is jelentkezhetnek. A napkiütés során szintén csalánkiütés és piros viszkető foltok jelennek meg a testünkön, leginkább a mellkasunkon és az arcunkon. A napégést pedig az UV-sugarak okozzák, épp ezért kell mindig megfelelő faktorszámú fényvédő krémet használnunk, továbbá 11 és 15 óra között kerülnünk a közvetlen napfényt, hiszen így tudjuk minimalizálni annak esélyét, hogy leégjen a bőrünk.
