Másság, gyerekszemmel – Hogyan érdemes beszélni róla?
Június hónap volt az LMBTQ büszkeség hónapja, és nem, ez nem jelenti azt, hogy egy közösség tagjai jobbnak hirdetik magukat másoknál, csupán azt, hogy a meleg, biszexuális, transz és queer emberek is szeretnének ugyanolyan emelt fővel járni, mint bárki más. Tökéletes tehát az alkalom, hogy a gyerekkel beszélgess a témáról!
Lehet, hogy nálatok teljesen természetes a téma, lehet, hogy kényelmetlenül érzed magad tőle, de attól még ugyanúgy beszélnetek kell a kérdésről, mint a szexualitás bármely más vetületéről – például az önrendelkezési jogról a saját testünk felett, vagy éppen a fogamzásgátlásról. De hogyan, és mikor érdemes beszélni ezekről a kérdésekről? A psychologytoday.com szakértője válaszolt a kérdésekre, de mielőtt erre kitérünk, oszlassunk el néhány tévhitet!
Nem, a gyerek nem lesz meleg attól, hogy beszélsz vele a kérdésről
Ahogyan a meleg gyerekek sem lesznek heteroszexuálisak attól, hogy hetero kapcsolatokat látnak az utcán, a tévében, a reklámokban. Semmiféle torzulást nem okoz a gyerek személyiségében, ha az életkorának megfelelően beszélsz vele az LMBTQ közösség tagjairól, viszont segíthet neki abban, hogy idővel jobban megértse a saját szexualitását.
Ijesztő, de igaz, hogy a nem heteroszexuális gyerekek és kamaszok körében sokkal magasabb az öngyilkossági kísérletek száma – ezeknek a tragédiáknak a nagy része nyilván megelőzhető lenne, ha a gyerekek tudnák, hogy amit éreznek, az normális; és elfogadó, szerető környezetben élnének, ahol mernek beszélni a saját identitásukról. Ha másért nem, már csak ezért is érdemes nyitottan kezelni a kérdést.
A homoszexualitás nem diverzió és nem betegség
Sokáig tartott, de ma már hivatalos tény: a WHO sem tekint betegségként vagy diverzitásként a homoszexualitásra, hiszen nem egyfajta torzulásról van szó. Az identitásunk mindannyiunknak különbözik, ebben pedig semmi beteges nincs.
Mi több, vannak olyan elméletek, amelyek szerint egyenesen mindannyian queer identitással bírunk, hiszen egyikünk sem A férfiakat, vagy A nőket, hanem bizonyos férfiakat és bizonyos nőket szeretünk. Ha belegondolsz, ez tulajdonképpen egy nagyon szép gondolat, aminek az igazságtartamát sem nehéz belátni.
De mikor érdemes beszélni róla?
Dr. Fred Kaeser a psycologytoday.com cikkében azt írja, akár már 5 éves kor körül érdemes beszélni a kérdésről, hiszen a gyerekek ekkor kezdik el megérteni a társas kapcsolatokat. Persze nem kell rögtön egy gender szótár tartalmát a gyerekre zúdítani, de tökéletes alapot ad, ha elmondod, hogy igen, vannak nők és férfiak, akik szeretik egymást, és van olyan is, hogy két férfi és két nő szereti egymást.
Ha további kérdései vannak, akkor persze arra érdemes válaszolni, de a szakértő szerint a legnagyobb valószínűséggel a gyerek lerendezi majd egy „oké”-val a kérdést, hiszen neki ebben semmi kellemetlen nincs.
Körülbelül 8 éves kor körül dr. Kaeser szerint érdemes beszélni a transzgenderizmusról is – ekkor jó elmondani a gyereknek, hogy az emberek nagyon sokfélék, és mint ahogy rengeteg bőrszínű, vallású, testalkatú ember van, úgy vannak olyan lányok és nők, akik fiúként vagy férfiként, és vannak olyan fiúk és férfiak, akik lányként vagy nőként élik az életüket.
A szakértő szerint ezek a – látszólag nem is különösebben bonyolult – beszélgetések segítenek abban, hogy 10 éves korra egy egészséges énkép alakuljon ki a gyerekben, és a későbbiekben is képes legyen nyíltan beszélni a szüleivel, ha kérdése vagy kétsége van a saját szexualitásával kapcsolatban.
Jobb későn, mint soha
A szakember azt is elmondta, hogy ha eddig halogattad is a témát, érdemes szóba hozni, hiszen ez is fontos része annak, hogy elfogadó, toleráns és magabiztos felnőttet nevelj. Nem szabad elfelejteni, hogy a világban minden nap zaklatnak, bántalmaznak vagy akár gyilkolnak meg embereket, csak azért, mert nem heteroszexuálisak. Ha őszintén beszélsz a gyerekkel, és a gyűlölet helyett a toleranciára és elfogadásra tanítod, a lehető legtöbbet teszed egy boldogabb világért, amiben mindenki szabadon szerethet.
