Japán pride

A tematikus hetünk már megszokott lezárásaként, nézzük a japán homoszexuálisok helyzetét.

Ázsiai viszonylatban a japán törvények liberálisnak számítanak. A homoszexuális nemi érintkezés 1880 óta nem törvénytelen az országban, bár a társadalmi nyomás miatt a helyi LMBT-közösség (leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek) nagyrészt láthatatlanok maradnak.
Alkotmányellenesnek minősítette 2021. márciusában a szapporói kerületi bíróság azt, hogy Japánban a kormányzat nem ismeri el az azonos neműek házasságát. A homoszeuxalitást nem büntetik, bejegyzett élettársi kapcsolat köthető Iga, Sibuja, Szapporo, Szetagaja, Takaruza városokban.  A diszkrimináció tilos a 2001-es Human Rights Act elfogadása óta. A meleg és biszexuális férfiak nem adhatnak vért az aktustól számított egy évig.  

Az 1960-as évekre a meleg bárok száma Ni-chōme-ban és Tokió-szerte körülbelül ötvenre kezdett nőni. 1973-ban Kikōshi, a tokiói Roppongi volt az ország első onabe (vagy "férfias leszbikus") bárja.

Az első tokiói szivárványos büszkeség felvonulás 26 évvel ezelőtt, 1994. augusztus 28-án volt. Ez 1000 bátor aktivistából állt, akik a Shinjuku Central Parktól a Shibuyában már bezárt Miyashita parkig meneteltek. Bár jelentős megmozdulás volt, a felvonulás első éve nem a mai élénk shindig volt. Valójában Tokió még a 90-es és 2000-es években sem rendezte meg évente az eseményt, más nagyvárosok, mint Oszaka és Sapporo gyakranban rendezték meg. Ma ezek a városok rendezik meg saját éves rendezvényeiket: Kansai Rainbow Festa és Sapporo Rainbow Pride. Abban az évben nyitott meg az első meleg közösségi központ az ATKA. A 2020-as évben a pandémia miatt online tartották meg : a virtuális eseményt még így is durván 1,6 millió ember követte végig április utolsó hétvégéjén. Az idei Pride-re rekordszámú 52 csoport kötelezte el magát az LMBT + közösség megünneplésére. Az idén április 24-től május 05-ig tartott a rendezvénysorozat, szintén online közel 1.500.000 nézővel. A felvonuláson túli eseménysorozat csak 2012-ben kezdődött. Az elmúlt években a TRP a japán LMBT + kultúra hatalmas összejövetelévé vált.

Bár Japánban a homoszexualitás egy végletekig elhallgatott szubkultúrának számít, a főváros Nyi-csome (Ni-Chome) városrészében egy Disneyland méretű, – ám attól eltérő tematikájú – melegnegyedre bukkantunk. Tokió mégis olyan méretű meleg infrastruktúrával rendelkezik, amely nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó. A 13 milliós japán fővárosban található ugyanis a világ legsűrűbb koncentrációjú meleg szórakozónegyede, a Nyi-csome, amely a bevásárló- és üzleti negyed közvetlen közelében terül el. A szórakoztatóipari fellegvárnak számító városrészben összesen 402 melegbár, klub, szauna, étterem, love hotel, night klub és masszázsszalon várja a kikapcsolódni vágyókat. 

Például a GAY BAR & CLUB Dragon Men:

Vox meleg bár és klub

AiiRO Cafe

Lumiere LMBTQ üzlet