LMBTQ+ emberek, akik nélkül ma más lenne a világ
Június szerte zajlik a világon a pride hónap, az az időszak, amikor az LMBTQ+ közösség a Stonewall-lázadás évfordulója alkalmából megemlékezéseket és különböző kulturális programokat tart.
Hiszen mindegy, hogy melyik táborba tartozol, a pride hónap remek időszak a sokszínűség ünneplésére, a bulizásra és másságuk miatt meghurcolt embertársainkra való emlékezésre. Hogy mi volt ez a Stonewall-lázadás, és miért olyan fontos, arról lejjebb olvashatsz.
Ez a hónap tehát nem arról szól, hogy a magukat az LMBTQQIAAP(leszbikus, meleg, biszexuális, transzgender, queer, questioning-kérdéses, interszexuális, aszexuális, ally - azaz támogató és pánszexuális) kategóriába tartozó emberek azt akarnák, hogy bárki meleg legyen - arról szól a hónap, hogy nem gyűlölni születtünk a világra, és hogy egymás elfogadása alapvető érték kellene, hogy legyen.
Miért kell a pride és a felvonulás?
Kezdjük talán azzal, hogy azért, mert az év többi napja gyakorlatilag hetero pride. A (magyar) törvény ugyan már nem bünteti (bár még mindig diszkriminálja) az azonos neműek kapcsolatát, az LMBTQ+ emberek még mindig hátrányos megkülönböztetésben részesülnek az élet szinte minden területén. Ha ez az évi egy, a pride szellemiségében zajló hónap sem történik meg, ha nincs felvonulás, még annyira sem lesz közbeszéd a téma, és a kérdéskörben nem érintett emberek számára az LMBTQ+ állampolgárok örökké megmaradnak valamiféle csodabogár kategóriában.
Pedig nem azok - épp olyanok, mint az átlag - ügyvédek, tanárok, színészek, autószerelők, fodrászok, orvosok, eladók és programozók stb., akik számára ugyanúgy biztosítani kell a szeretet szabadságát.
Ezért is kell a pride hónap
Mindenhonnan heteronormatív (a heteronormativitás azon normák összessége, amelyek a heteroszexuális kapcsolatot tekintik az egyetlen elfogadható szexuális irányultságnak) üzenetek ömlenek ránk. Ezt látják a gyerekek, ebben szocializálódnak, és ha véletlenül mégsem heterók lesznek, esetleg kiderül róluk, hogy transzneműek, életük onnan megpecsételődik, és gyakorlatilag folyamatos szorongásban kell létezniük amiatt, hogy a többségi társadalom mit gondol róluk.
Azért is kell ez a hónap, mert noha a fejlett nyugati társadalmakban a pszichiátria és a pszichológia szakmák egységes véleménye szerint a homoszexualitás nem minősül betegségnek, máig tombol a homofób propaganda, máig vannak olyanok, akik szerint ez természetellenes (az állatvilágban is jelen van a homoszexualitás, erről ennyit), és aki nem így gondolja, az nem érdemes arra, hogy teljes jogú tagja legyen a társadalomnak.
Stonewall-lázadás
1969-ben a homoszexuálisok még az Egyesült Államokban sem találkozhattak nyilvános helyeken. Emiatt jöttek létre melegbárok, de ott sem leltek békére, hiszen folyamatosan rendőri attrocitásoknak voltak kitéve. Ebben az évben történt a Stonewall-lázadás, amikor is egy New York-i melegbár (a Stonewall Inn) közönsége szembeszállt az őket zaklató és rendre megalázó rendőrökkel. Ez volt az első eset a modern történelemben, amikor homoszexuális polgárok jelentős csoportja fellépett a (rendőri) elnyomással szemben. Az összecsapások öt napon át tartottak, majd még azon a nyáron hatalmas változások mentek végbe az amerikai civil társadalomban, és innentől kezdtek homoszexuálisok jogegyenlőségéért küzdő szerevezetek megalakulni.
Létrejött a Gay Liberation Front (GLF), amely már nem csak a hatósági visszaélések megszüntetését követelte, hanem a homoszexuális állampolgárok jogait semmibe vevő törvények eltörlését is (munkavállalók érdekvédelmét, a homoszexuális nemi kapcsolatot fajtalanságnak bélyegző törvények eltörlését, és antidiszkriminációs törvényeket helyi, állami és szövetségi szinten). A Stonewall a meleg büszkeség szinonimája lett és igen, ennek emlékére rendezik meg számos országban a melegfelvonulást.
Akik nélkül más lenne a világ
Az LMBTQ+ közösség tagjai között számtalan világsztárt és tudóst tudhatunk, akik nemcsak szimplán híresek (voltak), de a világ menetén is változtattak munkásságukkal.
Walter Isaacson történelem professzor és író 2017-ben megjelent könyvében például arra mutatott rá, hogy Leonardo Da Vinci nyíltan meleg életmódot folytatott. Na de kik még, akik megkerülhetetlen személyei a világnak? Természetesen a teljesség igénye nélkül válogattunk.
Alan Turing
Alan Turing brit matematikus volt, a modern számítógép-tudomány egyik atyja. Az algoritmus és a számítógépes adatfeldolgozás hivatalos koncepciójának kidolgozásában is élen járt. A második világháború alatt sikeres erőfeszítéseket tett a náci rejtjelkódok feltörésére. Mindez nem számított, 1952-ben letartóztatták "illetlenség" miatt.
Freddie Mercury
Freddie Mercury a Queennel örökre megváltoztatta a rockzenét. 1991-es halála hatalmas figyelmet generált az AIDS elleni küzdelemre.
Laverne Cox
Az Orange Is the New Black szereplője volt az első transznemű, aki a Time címlapjára került, ő volt az első transznemű, akit Emmy-díjra jelöltek, illetve az első transznemű, aki egy sorozatban transzneműt alakított transzneműként. You go girl!
Yves Saint Laurent
A divattervező 1966-ban mutatta be a Le Smokingot, amely a klasszikus férfiszmoking inspirálta női ruhadarab volt. Instant klasszikussá vált a női szmoking, visszavonhatatlanul megváltoztatta a nők öltözködését.
Marlene Dietrich
A német színésznőnek ugyan volt férje, de Marlene Dietrich nyíltan biszexuális volt. Politikai kiállása a hitleri náci ideológia ellen sok elismerést szerzett számára. 1947-ben megkapta a civilek által elérhető legmagasabb amerikai kitüntetést, a Medal of Freedomot, 1950-ben pedig a Francia Becsületrend lovagja lett.
Gianni Versace
A híres olasz divattervező volt az, aki a divatból igazán popkultúrát csinált, megváltoztatta azt, ahogyan a divatról beszélünk. Gianni Versacét 1997 nyarán lőtte le egy pszichopata miami-i villája előtt. Öröksége máig él.
Sally Ride
Sally Ride volt 1983-ban az első amerikai nő, aki az űrben járt. Nőként a harmadik volt, aki kijutott a világűrbe - az első húsz évvel korábban az orosz Valentyina Tyereskova volt, a második pedig 1982-ben a szintén orosz Szvetlána Szvatiszkaja. Később Sally lett a Kaliforniai egyetem űrkutatási intézetének igazgatója, majd megalapította saját nonprofit egyesületét, amely felső tagozatosok és középiskolások (főleg lányok) természettudományos képzésével foglalkozott.
Florence Nightingale
Florence Nightingale a modern nővérképzés és a betegellátás reformjának elindítója. Emellett a bizonyítékokon alapuló orvoslás egyik úttörője, ő alkalmazott először statisztikai megközelítést a betegápolás hatékonyságának elemzésére. Úgy vélte, hogy mindenkinek joga van az alapvető méltósághoz és a megfelelő ellátáshoz. Négy kérője is volt, de egy levélben felfedte, hogy egyetlen nőt szeretett csak szerelemmel.