„Nem akarok Novák Katalin jóindulatától függeni!”
Az örökbefogadásra vonatkozó szabályokat a kormány az elmúlt időszakban folyamatosan szigorítja, ezzel mindinkább megfosztva az egyedülállókat és az azonos nemű párokat ennek lehetőségétől. Érintetteket kérdeztünk tapasztalataikról, félelmeikről, és arról, szerintük hogyan tovább.
„A barátommal most érkeztünk el arra a pontra, hogy szívesen örökbe fogadnánk egy gyereket. Azt mindig is sejtettük, hogy nehéz lesz, de az ismerőseink révén azt is látjuk, hogy nem lehetetlen. Erre jön ez a törvénymódosítás és most azon gondolkodok, hogy miért nem adtuk be hamarabb a kérelmet, hogy elszalasztottuk a lehetőséget. Egyrészt az van most bennem, hogy nem akarok Novák Katalin jóindulatától függeni és nem akarok kiskapukat sem; másrészt bennem van az is, hogy csak azért is meg fogom próbálni, és ha elutasítják a kérelmemet, akkor akár Strasbourgig is elmegyek. Bár nem tudom, hogy ki akarom-e tenni ennek a páromat és magamat” – meséli Bálint az örökbefogadási szabályok változtatásával kapcsolatos érzéseit. Gondolatait a Facebook-oldalán is megosztotta, mire egy idő után a sok támogató komment után elkezdtek záporozni a gyűlölködő hozzászólások. „Elkezdtem félni. Hogy mi van, ha a megosztott képem alapján felismernek. Szörnyű érzés, hogy a 21. században, Európában ilyen megtörténhet. Éltem külföldön, ott teljesen más volt a légkör. Néha elgondolkodok, hogy abból a pénzből, amiből a barátommal most lakást vettünk, inkább el kellett volna húznunk nagyon messzire.”
Teljes pályás letámadás
Nem Bálint az egyetlen, akit felháborított az örökbefogadás törvény általi szigorítása, ami bizonyos személyek számára gyakorlatilag ellehetetleníti, hogy örökbe fogadhassanak. Az „egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról” névre hallgató vaskos dokumentumot Varga Judit igazságügyi miniszter november 10-én nyújtotta be a parlamentnek. A jogszabály módosítja „a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló” törvényt, valamint a Polgári Törvénykönyvet (Ptk.) is. Ennek értelmében gyereket (a rokonok és a szülő házastársa általi örökbefogadás kivételével) csak házastársak fogadhatnak örökbe; illetve „a családpolitikáért felelős miniszter különös méltánylást érdemlő esetben hozzájárulhat az egyedül örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságának gyámhatósági megállapításához.” Vagyis ezentúl csak akkor fogadhat valaki örökbe egyedülállóként, ha Novák Katalin, mint családpolitikáért felelős miniszter hozzájárul ehhez. A törvénymódosítón rengetegen felháborodtak, számos olyan elkeseredett posztba futottunk bele a közösségimédia-oldalakon, ahol örökbe fogadni vágyó egyedülállók adtak hangot dühüknek és tanácstalanságuknak. A rendelkezés őket is ellehetetleníti, de a legtöbben úgy értelmezik: mindez az azonos nemű párok ellen szól.
Amit csak erősít a szintén november 10-én benyújtott kilencedik alaptörvény-módosítás családról és házasságról szóló része: „Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.” Ahogy a november 9-i hír, miszerint 2021 januárjától megszűnhet az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH); és az április eleji döntés, miszerint a kormány megtiltaná, hogy a transzneműek új nemükön anyakönyveztessék magukat.
„Ez egész pályás letámadás: az alaptörvény módosítása, az örökbefogadási szabályok megváltoztatása és az EBH megszüntetése – mondja Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője. – A kormány ezzel nyílt támadást intéz az LMBTQI jogok ellen.” Dombos úgy véli, ezzel egyrészt a saját választóikat kívánják megszólítani, másrészt kitűnően el lehet terelni a figyelmet a koronavírus-járvány elleni védekezés hiányosságairól. Az EBH megszüntetésére Dombos szerint azért lehet szükség, mert a politikusok attól tarthatnak, hogy a meghozott törvények és rendelkezések nyomán kialakuló diszkriminatív döntések ellen benyújtott panaszokat az EBH majd a sértettek javára bírálja el, az pedig elég ciki lesz a törvényalkotóknak. „Az ombudsmantól erre viszont nem kell számítani, hozzá bármilyen beadványt eljuttattunk, nem kaptunk visszajelzést. Ha alá tartozik majd a diszkriminatív panaszok elbírálása, a kormány biztos lehet: nem lesz gond.”
Egyedülállók hátra!
A tér folyamatosan szűkült: 2003 óta a törvény kimondja, hogy az örökbefogadásnál házaspárokat kell előnyben részesíteni, ha az adott megyében nincs olyan házaspár, aki az adott gyereket örökbe fogadná, akkor jöhetnek az egyedülállók. Ezt idén októberben már egyszer módosította a kormány úgy, hogy csak ha az egész országban nincs olyan házaspár, aki az adott örökbefogadásra váró gyerekre igent mondana, következhetnek az egyedülállók. A melegek eddig szintén egyedülállóként fogadtak örökbe.
A KSH adatai szerint 2017-ben valamivel több, mint ezer örökbefogadás történt az országban. Az örökbe fogadni vágyó és erre alkalmasnak nyilvánított házaspárok száma 2473 volt, az egyedülállóké 280, az örökbe fogadható gyerekek száma pedig 1972. Az orokbe.hu oldal szerint a legfrissebb, 2019-es adatok szerint a számok egyre csak növekednek: tavaly 1052 örökbefogadás történt, év végén 3186 család várakozott örökbefogadásra, közülük minden kilencedik egyedülállóként. Az adatokból látszik, hogy eleve jóval kevesebben próbálkoznak egyedülállóként örökbe fogadni, hiszen a rendszer hátrébb sorolja őket, mint a házaspárokat. Az általunk megkérdezett szakértők viszont azt is elmondták, hogy a házaspárok nagy része fehérbőrű és egészséges újszülöttet szeretne örökbe fogadni, míg a rendszerben lévő gyerekek nagy része nem ilyen. Így végeredményben a gyerekek járnak majd rosszul. Pénteken tizenegy civil szervezet közös közleményt adott ki, amellyel az örökbefogadást szigorító törvényjavaslat ellen tiltakoznak: szerintük még több gyerek nő majd fel állami gondoskodásban és kerül külföldre örökbefogadó szülőkhöz, ha elfogadják a tervezetet.
Akik egyedülállóként fogadnak örökbe, sokszor nem szabnak ilyen feltételeket. „Három éve fogadtam örökbe a kisfiamat, ő akkor négy és fél éves volt, most már iskolába jár. Egyedülállóként kezdtem el a folyamatot, de nem csináltam belőle titkot, hogy meleg vagyok – meséli élményeit Mészáros György, aki az egyik szereplője a Háttér Társaság A család az család című kampányfilmjének, amelyet a törvénymódosításra válaszul indítottak. – A tegyeszes (TEGYESZ: Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) ügyintézők hozzáállása Budapesten nagyon pozitív volt, soha nem ért hátrányos megkülönböztetés.” A gyámhivatal részéről érzékelt fenntartásokat, amiért melegként akar örökbe fogadni, és egy plusz környezettanulmányt el is rendeltek, mielőtt az alkalmassági határozatot kiállították, de végül azt is megkapta. Illetve a megyei TEGYESZ-nél, ahol az örökbe fogadás történt, több órás beszélgetést folytattak vele, mielőtt a gyerek adatait ismertették, pedig ez sem szokványos, ha már valakinek megvan az alkalmassági határozata. „A beszélgetés után viszont jó lett a kapcsolatunk az ügyintézőkkel. Jó szülőnek tartanak, és értékelik, hogy tartom a kapcsolatot a nevelőszülővel is.”
György onnantól kezdve, hogy felkerült az országos listára, mindössze három hónapot várt és már hívták is, hogy lenne egy örökbefogadásra váró kisfiú. „Nekem nem volt származási kikötésem, nagyobb életkortartamot adtam meg, mint a legtöbben, és azt is elfogadtam, hogy lehetnek kisebb egészségügyi problémái a gyereknek. Bizonyára ezért kerültem sorra ilyen gyorsan, és mert kiderült az ügyintézők számára, hogy mint pedagógus, cigány fiatalokkal dolgoztam évekig.” Azt mondja, a kisfiával nagyon egymásra hangolódtak, olyan, mintha egymásnak teremtették volna őket.
Pozitív tapasztalatok
Dombos Tamás szerint az is dühítette a döntéshozókat, hogy a folyamatos szigorítások ellenére a rendszerben dolgozók nem lépnek fel diszkriminatívan, csak az örökbefogadásra váró gyerekek érdekeit nézik, és ugyanúgy támogatják a melegeket az örökbe fogadásban, mint a heteroszexuális párokat vagy egyedülállókat. Az általunk megkérdezett meleg pároknak, Györgyhöz hasonlóan jobbára igen pozitív tapasztalataik voltak az örökbefogadás során.
„Ádámmal 10 éve vagyunk együtt, 2015 óta bejegyzett élettársi kapcsolatban élünk. Akkor indítottuk el az örökbefogadást is. Én voltam az örökbefogadó, egyedülállóként, de nem csináltam belőle titkot, hogy Ádám a párom, és a tegyeszesek is támogatóak voltak” – mondja Pál Marci, aki szintén szerepel a Háttér Társaság kisfilmjében, és aktívan kiáll a szivárványcsaládok mellett. Negatív tapasztalat őket sem érte az örökbefogadási folyamat során, egyedül a gyámhivatal kért plusz pszichológiai véleményt arra hivatkozva, hogy egyedülállóként kérvényezte az örökbefogadást, időközben viszont bejegyzett élettársi kapcsolatra lépett Ádámmal. Marci szerint ez nem szokványos dolog. Később a gyámhivatali ügyintéző is megkereste, hogy felmondott, mert nem értett azzal egyet, hogy a gyámhivatalnak nem tetszett, egy meleg pár akar örökbe fogadni.
Az engedélyt végül megkapták és három év várakozás után, 2018 elején örökbe fogadtak egy kisfiút. A kisfiuk akkor 16 hónapos volt, nevelőszülőknél élt, akikkel szintén jó kapcsolatot alakított ki Marci és Ádám. Az kiderült, hogy több házaspárnak kiajánlották a gyereket, de végül senki sem mondott rá igent. Marci szerint ők voltak az utolsó esély, aztán külföldre került volna.
Márta és Ági 8 éve vannak együtt és 4 éve fogadták örökbe az akkor két és fél éves Melindát (a nyilatkozók és a gyermek nevét a pár kérésére megváltoztattuk - a szerk.). Az adminisztráció nagyon gyorsan ment, és bár Ági egyedülálló nőként jelentkezett az örökbefogadásra, Márta kezdettől fogva ott volt vele, mint az élettársa. „Féltünk a fogadtatástól, de a rendszerben dolgozók erre rácáfoltak, mindenki támogató volt velünk szemben, a pszichológus meg is dicsért minket, olyan tudatosak és felkészültek voltunk.”
Kislányuk, Melinda kilencedik gyerekként született egy mélyszegénységben élő családban, ahol az alkoholizmus és a családon belüli erőszak is jelen volt, így a családból kiemelték és nevelőszülőknél helyezték el. Márta és Ági elmondása szerint a kislány nagyon rossz állapotban volt, két és fél évesen alig tudott beszélni, az evéssel is gondja volt, görnyedve állt és láthatóan nem érezte jól magát. Őt is kiajánlották házaspároknak, de nemet mondtak rá, így került a kislány a szivárványcsaládba. Márta és Ági az örökbefogadás alatt végig azt érezte, kiemelt figyelemmel követik őket a tegyeszesek. Azt mondják, Melinda nagyon büszke arra, hogy két anyukája van, ez és kiegyensúlyozottsága a rajzain is jól látszik. „Beszélgetünk vele mindenről, ami érdekli, hogy kinek a pocakjából bújt elő, ki az apukája és ő hol van. Jelenleg jobban érdekli, hogy honnan származik, mint hogy két anyukája van, de biztosan lesz olyan időszak, amikor majd ez érdekli jobban. Akkor erről beszélgetünk vele.” Mindezekből jól, látszik, miért álságos, amit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón mondott: „A gyermekek egészséges testi és lelki fejlődésének biztosítása érdekében kell kizárni azt, hogy azonos nemű párok fogadhassanak örökbe”.
Szakmai helyett politikai döntés
A hogyan tovább az egyedülálló és meleg pároknak most nagy kérdés. Marciék például szeretnének kistestvért, Ádám már 2018-ban benyújtotta a kérelmet és rekordgyorsasággal, egy hónap alatt meg is kapta az alkalmassági határozatot, azóta, 2 éve várnak az újabb örökbefogadásra. A törvénymódosítás azokra elvileg nem vonatkozik, akik már elindították az örökbefogadást, de Marciék szkeptikusak. „Elvileg minket nem érint, de hogyan is adhatnának ezentúl gyereket egy meleg párnak? Nem biztos, hogy meg merik kockáztatni a rendszerben dolgozók. De mi sem fogjuk annyiban hagyni” – mondja Marci. Szerinte a törvénymódosításnak az égvilágon semmi köze nincs Dúró Dóra könyvdaráláshoz, tervezett és tudatos lépés volt a kormány részéről. „Egyszerűen feltűnt a kormánynak, hogy egyre inkább láthatóvá válnak a szivárványcsaládok és ez ellen fel akarnak lépni, meg akarják őket félemlíteni.”
A magyar jogszabályok a szexuális irányultságon alapuló diszkrimináció tilalmát továbbra is kimondják, ha tehát az lesz a gyakorlat, hogy Novák Katalin az egyedülálló heteroszexuális nőknek és férfiaknak ad engedélyt, a homoszexuálisoknak viszont nem, akkor az peresíthető. Más kérdés, hogy a magyar bíróságok hogy döntenének egy-egy ilyen esetben, a strasbourgi döntések milyen hosszan húzódnak el, és betartja-e azokat a magyar kormány, de a platformok rendelkezésre állnak a jogérvényesítésre. „Szakmai döntés helyett ezentúl politikai döntés lesz az örökbefogadás – mondja Dombos Tamás. – Haveroknak, barátnőknek majd engedélyezik, a buziknak meg nem.” Azt többen elmondták, hogy a tegyeszesektől úgy tudják, több olyan NER-közeli ember várakozik az örökbefogadási listákon, akik egyedülállók, őket pedig mégsem lehet kizárni a rendszerből. Erre tehát jó lehet az, hogy Novák Katalin adja ki a méltányossági hozzájárulást.
Márta és Ági három éve Bécsbe költöztek, többek között azért, mert „szeretnénk olyan közegben felnevelni a kislányunkat, ahol nem éri diszkrimináció azért, mert cigány, vagy azért, mert két anyukája van, ahol egyenlő a többiekkel, érzi, hogy ugyanolyan jó, mint bárki más. Ahol nem kell meghúznia magát azért, aki.” Ági megjegyzi, más országban, például Angliában még buzdítják is az azonos nemű párokat, hogy fogadjanak örökbe, Magyarországon viszont ideológiai alapon kizárják őket a rendszerből. „Ha a kormány valamit annyira tenni akar az örökbefogadható gyerekekért, inkább erősítse meg a szociális rendszert, hogy ne kelljen őket elszakítani a családjuktól.”
„Arról van szó, hogy a migránsozás kezd kifulladni, ezért új ellenségképet kell gyártani, és ahogy látjuk, ez Lengyelországban tökéletesen működik. Félek, hogy a kormány Magyarországon is ebbe az irányba mozdul el” – mondja Bálint és hozzáteszi, ez még rosszabb, mint a migránsozás, mert az LMBTQI emberek „belső veszélyforrások”, ebben az országban élnek, így tökéletes célpontok. Bálint és a párja szeretnének bejegyzett élettársi kapcsolatra lépni, de ezzel is várni akartak még, hogy rendesen megszervezzék a ceremóniát és minden olyan legyen, amilyennek megálmodták. Most viszont úgy döntöttek, inkább „gyorsan lezavarjuk, nehogy ezt is elvegyék tőlünk, nehogy ezt se lehessen majd a jövőben. És ettől nagyon szomorú vagyok.”
A Nyugati Fény oldalán található 2018-as cikkben Novák Katalin nyilatkozatát idézik,miszerint: " Az, hogy valaki azt gondolja egyedülállóként, hogy neki joga van ahhoz, anélkül, hogy lenne párja, neki joga van ahhoz, hogy neki gyereke legyen,és ezt a jogot vívja ki magának, az a gyermek oldaláról megközelítve megfosztja a gyermeket attól, hogy neki édesanyja és édesapja legyen. Ez szerintem egy olyan helyzet, amikor a gyermeknek az érdekét kell védenünk.” A teljes videót megnézhetitek az oldalon.
