Székesfehérvár, a királyok városa

Székesfehérvár egyike a legősibb magyar városoknak. Budapest és a Balaton között félúton fekszik. Egy jól védhető, mocsaras terület dombjaira épült, természetes utak találkozási pontjai mentén. Királyi központtá Szent István idején vált, aki itt építette fel magántemplomát. A várost Géza fejedelem alapította 972-ben. Történelme olyan gazdag, mely ritkaság Magyarországon. Székesfehérvár belvárosa a képzőművészetre nyitott látogatóknak sok csemegét kínál. Bravúrosan elhelyezett köztéri szobraiban az értő szem számára megelevenedik a város egész történelme. Állítottak itt szobrot királyoknak, humanista tudósnak, huszároknak és a hétköznapi embereknek is. A Fő utca műemlék épületein a barokk és copf stílusjegyek uralkodnak, (Hiemer-ház, Püspöki palota) de csodálatos szecessziós épületekben is gyönyörködhetünk a Kossuth utcában.

Látnivalók
Akár kettesben, akár családostól,esetleg nagyobb társasággal fedeznénk fel a várost, többféle lehetőségünk van rá. Kérhetünk idegenvezetést, többféle túraajánlat közül választhatunk. A Da-Vinci kódhoz hasonlóan Robert Langdon helyébe képzelhetjük magunkat: felfedezhetjük a város titkos helyeit izgalmas feladványok segítségével, melyben segítségünkre lesz egy rejtélyeket őrző kártyacsomag. Bejárhatjuk a várost kétlábon, vagy a klasszikus városnéző kisvasúttal. A város 38 kiemelt helyszínén kis táblákra vésett QR kódot találunk, melyek megteremtik a mobiltelefonos városnézés lehetőségét. Minden egyes kód a kiralyokvarosa.eu oldal adott menüjének mobiltelefonos verziójára viszi a látogatót, ahol egy-egy műemlékről részletes információval látják el a felhasználót. Bármelyik megoldást válasszuk, van néhány hely, ami kihagyhatatlan ha Székesfehérvárra látogatunk.

Bory-vár - Talán az egyik legismertebb látnivaló. A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt acélból, hogy a nyári szünetet családjával ott tölthesse. Bory Jenő saját műalkotásának tekintette a várát, az alaprajza is szimbolikus. A vár pincéjétől a kilátótornyokig 30 méter a magassága. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem alkotja. (Székesfehérvár, Máriavölgy 54, 8000)

Órajáték - Az órajáték figurái a magyar történelem olyan királyi személyiségeit ábrázolják, akiknek nevéhez legendák fűződnek. A történelmi alakok először délelőtt tíz órakor jelennek meg zenei kísérettel, majd a város templomaiban egyszerre megkonduló déli harangszó után ismét láthatjuk őket. Ezt követően kétóránként, délután kettő, négy és hat órakor vonulnak fel a királyi alakok. A harangjáték zenéje az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” című népének, mely István királyhoz fűződik, és egy középkori dallam, az „O Pastor aeterne”. (Székesfehérvár, Kossuth u. 5, 8000)

Országalma - A magyar királyok koronázó jelvényeinek egyikét ábrázoló alkotás uralja a város főterét. Ohmann Béla Fehérvári jogcímű alkotásán körbefutó latin nyelvű felirat jelentése: "Fehérvár szabad város Szent István király kegyéből".A kútmedence fölött elhelyezkedő szobor talapzatán három oroszlán tartja az Országalmát. Mindegyikük egy-egy címert őriz: az ország címert, a városcímert és II. András címerét. Az alattuk levő három évszám a város életének jelentős eseményeit jelöli. (Székesfehérvár, Városház tér, 8000)

Kati néni, a fertályos asszony - Kati néni, a fertályos asszony bronzszobra Székesfehérvár belvárosában, a Liszt Ferenc sétálóutcában található. Az egykori fehérvári piac jellegzetes alakját, a portékáit Felsőváros városrészből kiskocsijával a belvárosi piacra toló idős asszonyt ábrázoló szobor Kocsis Balázs alkotása, amelynek ihletője Molnár Imréné Boda Katalin volt, aki még 93 éves korában is árulta döcögős kocsiján a tejet, tejfölt és a sült liba- és kacsafertályokat. A városban elterjedt hiedelem, hogy aki megfogja Kati néni szobrának orrát, annak szerencséje lesz. (Székesfehérvár, Liszt Ferenc u. 9, 8000) 

Városháza - Székesfehérvár Városháza műemlék épület. A város egyik díszeként tarthatjuk számon, hiszen a két épülettömbből álló együttes barokk stílusú. Biztosan tudható, hogy 1689-ban már tanácsházaként használták. A díszített épület különlegesen szép kapuzatát korinthoszi oszlopok, Justitia (igazságosság) és Prudentia (okosság) allegorikus szobrai és hullámos ívű, áttört kőerkély alkotja, amelyen a város címere is megtalálható. 2013 óta a Szent Korona hiteles másolatát tekinthetik meg az érdeklődők a Városházán. (Székesfehérvár, Városház tér, 8000)

Romkert - A Székesfehérvári romkertben az egykori Nagyboldogasszony-bazilika (Királyi bazilika, Szűz Mária-bazilika), a középkori Magyarország legnagyobb és legfontosabb templomának szabadtéri romjai tekinthetők meg. A magyar szokásjog már az Árpád-kortól csak az államalapító sírját őrző Székesfehérvári Szűz Mária-templomban történt koronázást tekintette érvényesnek. A Romkertet 1938-ban alakították ki, mely sokáig a város egyik történeti ékessége volt. (Székesfehérvár, Koronázó tér 1. 8000)

Számtalan templom található,amelyet szintén érdemes meglátogatni.
Székesfehérváron a középkorban több mint 30 templom és kápolna épült, ezek közül ma már csak a gótikus stílusú Szent Anna-kápolna áll, egyben ez a város legrégebbi épségben maradt épülete. A belváros legmagasabb pontján ma a Szent István székesegyházat találjuk, melynek hatalmas tornyait IV. Béla kezdte el építtetni. Középkori eredetű altemplomában látható III. Béla és felesége, antiochiai Anna sírja, és a sírok márványlapjában a királyi pár Mátyás-templomban őrzött holttestének lenyomatai. A késő barokk képzőművészet változatos formavilágú, virtuóz alkotásaival találkozhatunk a belvárosi templomokban, a Szemináriumi- és a Ciszterci-templomban. A karmelita szerzetesek Közép-Európa legjobb festőművészét, Franz Anton Maulbertsch osztrák mestert bízták meg, hogy fesse meg templomuk két oltárképét és freskóit, melyek ma is lenyűgözik a látogatókat. A kéttornyos Ciszterci-templom sekrestyéjében található a Közép-Európa legszebbjeként nyilvántartott sekrestyebútorzat. A Szent Imre-templom falán márványkeretbe foglalt dombormű felirata szerint itt állt hajdan Szent István palotája, Szent Imre szülőháza, amely 1601-ben a török pusztításnak esett áldozatául. Helyén, a templom alapkövében helyezték el Szent Imre ereklyéjét. A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum értékes liturgikus műtárgyai és vallási emlékei közül kiemelkedik Szent István díszes ezüst hermába foglalt fejereklyéje, melyet évszázadokig a nyilvánosság elől elzárva őriztek, de ma már bárki megtekintheti.