MI TÖRTÉNT A 33-AS PARAGRAFUSSAL MÁRCIUS 31 ÓTA?
Március 31-én este 11 órakor, a Transznemű Láthatóság Napján Semjén Zsolt a magyar kormány nevében benyújtotta azt a közigazgatási salátatörvényt, aminek 33-as paragrafusa betiltaná a magyar transznemű emberek számára a jogi nemváltoztatás lehetőségét. Azóta folyamatosan együtt dolgozunk a Háttér Társaság és a Prizma Közösség aktivistával, és igyekszünk mindent megtenni, hogy eltöröljék a 33-as paragrafust. Összeszedtük, mi minden történt március 31 óta a #toroljeka33ast kampány során.
Ha videóban néznéd szívesebben, hallgasd meg Csikós Ádám, a Budapest Pride sajtószóvivőjének összefoglalóját itt.
A 33-as paragrafus a személyi iratokban a “nem” kategóriát lecserélné “születési nem”-re, így nőként élő, nőnek kinéző embereknek férfi iratokkal kellene élniük (és fordítva). A nemükkel és külsejükkel ellentétes öltözőt kellene használniuk, és a nemükkel ellentétes kórteremben ápolnák őket. Minden egyes alkalommal el kellene magyarázniuk, hogy miért férfi iratokkal rendelkeznek, amikor be kell mutatniuk a személyijüket, diáigazolványukat vagy bankkártyájukat (transzemű férfiakkal pedig ugyanez fordítva). Semjén törvényjavaslata sok ember életét lehetetlenítené el felesleges és embertelen módon, aminek semmilyen társadalmi haszna nem lenne.
A javaslat emellett jogi szempontból sem állja meg a helyét: ellentmond a Fideszes többségű Alkotmánybíróság 2018-as egyhangú döntésének, amiben kimondták, hogy a nem jogi megváltoztatása alapjog. Ellentmond a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2020-as döntésének, ami az Alkotmánybíróság döntésével volt egybehangzó. A törvényjavaslat ellentmond az Alaptörvénynek, mert sérti az állampolgárok magántitokhoz, emberi méltósághoz és biztonsághoz való alapjogát. Szembemegy a 90-es évek óta tartó hazai gyakorlattal, ami egészen 2016-ig lehetővé tette a magyar transznemű állampolgárok számára, hogy megszerezzék a nemüknek megfelelő személyes iratokat. A döntés ellentmond a nemzetközi normáknak, az Európai Unió Emberi Jogi Chartájának, és az Európai Emberi Jogi Bizottság 20 éves következetes joggyakorlatának. Éppen ezért elfogadása esetén egész biztosan egy hosszas jogvita fogja kezdetét venni.
De mi is történt március 31 óta?
04.02., csütörtök: 22 magyar civil szervezet tiltakozott a 33-as paragrafus törvénybe iktatása ellen és követelte annak visszavonását
04.02., csütörtök: az Európa Tanács emberi jogokért felelős biztosa, Dunja Mijatović elítélte a törvényjavaslatot
04.06., hétfő: Az Európai Unió két legnagyobb LMBTQ szervezete, az ILGA-Europe és a Transgender Europe is felszólította a magyar kormányt, hogy törölje el a 33-as paragrafust
04.07., kedd: az Országgyűlésben vitatták meg a salátatörvényt, ezen belül a 33-as paragrafust is. Semjén Zsolt, a törvényjavaslat előterjesztője nem jelent meg a vitán. A 33-as paragrafus mellett 3 kormánypárti képviselő állt ki, mondván, hogy adminisztratív, egészségügyi, és büntetés-végrehajtási okokból szükséges. A paragrafus ellen 8 ellenzéki képviselő szólalt fel, megcáfolva a kormánypárti érveket és szót emelve a javaslat szükségtelensége és embertelensége mellett.
04.07., kedd: egy napon a parlamenti vitával az Európai Parlament LMBTI Frakcióközi csoportja levélben szólította fel a magyar kormányt a 33-as paragrafus eltörlésére, amihez 63 EP képviselő is csatlakozott
04.14., kedd: a törvényjavaslatot az Igazságügyi Bizottság vitatta meg. Szél Bernadett felolvasta Budapest Pride levelét. Vejkey Imre többször megpróbált közbevágni, és azt mondta, hogy nem számít az, hogy az érintettek mit gondolnak. Itt tudsz többet olvasni az esetről.
04.17., péntek: az Európai Parlament egyértelmű többséggel szavazta meg azt az állásfoglalást, ami elítélte a magyar kormány transznemű és interszex emberek ellen intézett támadását. Az EP felszólította az Európai Tanácsot hogy tűzze napirendre a Magyarország ellen már folyamatban lévő 7. cikkely szerinti eljárásokat. Olvass tovább erről itt.
04.21., kedd: a Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ szekciója állásfoglalásában elítélte a 33-as paragrafust.
Mi fog még történni?
Az elkövetkezendő hetekben a Törvényalkotási Bizottság is vitázni fog a törvényjavaslatról, amiről várhatóan május 4-7 között fog szavazni az Országgyűlés. A célunk, hogy amikorra szavazásra bocsátják a salátatörvényt (a parlament nem az egyes paragrafusokról, hanem egyben, az egész salátatörvényről fog szavazni), a 33-as paragrafus kerüljön ki a törvényjavaslatból. Mivel a kormánypárti képviselők az országgyűlési helyek ⅔-át birtokolják, ezért egyetlen ellenzéki szavazat nélkül is el tudják fogadni a törvényjavaslatot, és be tudják tiltani a transznemű emberek jogi nemváltoztatását, ha akarják.
