100 éves a meleg filmművészet: Tűzijáték / Fireworks (1947)
Százéves a meleg filmművészet. 1919-ben készült el az első, homoszexualitással foglalkozó film (Mások, mint a többiek/Anders als die Andern), aminek a kópiáit utána szinte teljesen megsemmisítették. Később évtizedekig nem volt szabad a témával foglalkozni, legfeljebb csak utalni lehetett a homoszexualitásra a filmekben. A mozi tulajdonképpen arra szolgált, hogy kifigurázza, nevetség tárgyává tegye a melegeket vagy, hogy brutális szadistaként mutassa be őket, ezzel is táplálva a velük szembeni előítéleteket. Sorozatunkban 2019 folyamán - a centenárium alkalmából - a legjelentősebb meleg filmekről lesz szó a kezdetektől napjainkig.
Kenneth Anger Tűzijáték (1947) című filmje az első olyan amerikai, az USA-ban készült 14 perces kisjátékfilm, amelynek központi témája a homoszexualitás.
A film rendezője és főszereplője: Kenneth Anger
Kenneth Anger filmjei, személyisége, különleges kapcsolódása a mágikus hagyományhoz, a pop-ikonokhoz és a meleg szubkultúrához speciális helyet biztosít számára a huszadik század okkulturális undergroundjában. A kamera Anger kezében egyedülálló mágikus szerszámmá vált; egyedi látásmódot hozott, mely minden egyes munkájában stílusteremtő módon megújul. Filmjei Aleister Crowley mágikus munkásságára, szinte vallásos szimbolizmusára támaszkodva egyedülálló módon jelenítik meg a mágikus átélés vizuális világát.
Művei – szerzőjük bevallott szándéka szerint – invokációk, mágikus ráolvasások, mely műveleteken keresztül a nézőt is eljuttatja a megvilágosodáshoz. Közvetlen hatása kimutatható olyan filmesek, képzőművészek, klip-rendezők, multimédia-művészek, fotográfusok munkásságában, mint Derek Jarman, Chris Cunningham, Martin Scorsese, Matthew Barney, Robert Mapplethorpe, Andy Warhol, R. W. Fassbinder, Genesis P-Orridge, David Lynch, Nagisa Oshima, Quentin Tarantino, Stanley Kubrick, Francis Ford Coppola, John Waters, Peter Greenaway, Todd Haynes, Bill Viola, Marie-Jo Lafontaine, Nagisa Oshima, Mor Navón és Julian Moguillansky, Werner Schroeter és Bódy Gábor.
A KISFILMRŐL
A Tűzijátékot homoerotikus kísérleti filmként tartják számon. Anger 20 évesen, saját otthonában, Kaliforniában, Beverly Hillsen forgatta a filmet, amíg szülei éppen hosszúhétvégén voltak, és kifejezetten a homoszexualitás és a szadomazochizmus került az alkotás középpontjába.
A film eredeti változata
A film első képkockáin egy tengerész tűnik fel, aki a karjában egy élettelennek tűnő fiatal férfi testét tartja. Snitt, majd egy fiú ébred fel az ágyában, s öltözködni kezd. Ez jelzi, hogy csak álomkép volt az, amit az első másodpercekben láttunk. Ezt erősítik meg azok a fotók, amik a padlón vannak szétszórva. Rajtuk az álomképben már látott tengerész és az elalélt test. Valószínűleg maszturbáláshoz használta a srác a fotókat. Megjelenik a képen jelképként egy „elhasználódott” marok is.
Miközben a fiú a tükör előtt pózol saját magának, nagy elhatározásra jut: a fotókat egy erőteljes mozdulattal a kandallóba dobja, többé nem lesz rájuk szüksége, beleveti magát a meleg életbe.
Belép egy ajtón, amin a „férfiak” felirat szerepel, s egy bárban találja magát, ahol egy vetkőző matróz testét csodálja meg. A fiú cigarettával kínálja meg a tengerészt, de az először elutasítja a közeledését. Felfigyel a párra egy csoport matróz, s a fiú durva támadás áldozata lesz.
Ekkor vesz szürreális fordulatot a történet: támadói felkoncolják a földön fekvő srácot, mellkasát felhasítva a szívéig hatolnak, amely helyén egy fémszerkezet ketyeg. Fehér, tejszerű folyadékkal locsolják le a magatehetetlen testet, közben ismét szürreális képek következnek, valószínűleg az eszméletlen fiú lázálma: egy tengerész kibontja a sliccét, ahonnan egy római gyertya tűnik elő, ami szikrákat vetve parádés tűzijátékká válik.
Újabb snitt, majd valaki egy karácsonyfával a fején a kandalló felé közelít. A fa csúcsán égő gyertyával meggyújtja a fényképeket, amiket még a film elején láttunk. A záró képsorokon a fiú az ágyán fekszik. Csak pár másodperc után derül ki, hogy nincs egyedül. Mellette egy férfi hever, akinek a feje villogva fénylik
.
NÉHÁNY ÉRDEKESSÉG A FILMRŐL
Anger 1943-ban szemtanúja volt a Zoot Suit Riots szórakozóhelyen történt zavargásoknak. Fehér egyenruhát viselő tengerészek egy csoportja mexikói férfiakba kötött bele, majd megtámadták őket. Angert álmaiban sokáig kísértette ez a kép, s ezt próbálta bemutatni a Tűzijátékban is.
A filmben a fiút maga Kenneth Anger játszotta, az elsőként feltűnő tengerészt pedig Gordon Grey. Állítólag Anger megkérte néhány barátját, akik tengerészek voltak, hogy lopjanak el a forgatás idejére pár matrózruhát jelmeznek, de a filmben nem ők szerepeltek.
A film egyik újravágott, átdolgozott változata
A forgatáshoz egy Bell & Howell 16 mm-es kamerát használtak, amit Anger a nagyanyjától kapott születésnapjára. A kamera 24 képkockát rögzített másodpercenként. A film három nap alatt készült el, s közben egy nyilvános vécében is felvettek egy jelenetet Olive Hillben (Kalifornia).
Az utómunkálatok során Anger maga vágta a filmet, s itt-ott megkarcolta a szalagot, hogy elérje a kívánt hatásokat. Például így érte el, hogy világítson az utolsó jelenetben a mellette fekvő férfi feje.
A film egyes jeleneteit, konkrétan az eszméletlen fiút a karjaiban tartó matróz figuráját ismert festők, Pietro Perugino és Michelangelo alkotásai ihlették. Az eredeti képeken Szűz Mária tartja ölében Jézus holttestét. A filmkockákon mennydörgés közepette villámok világítják meg a két férfi alakját. A kritikusok szerint a szexuális vágyat a megváltó szenvedésével állítják párhuzamba.
A tűzijáték első nyilvános vetítésére 1947. október 11-én került sor Los Angelesben, a Coronet Theatre-ben. A vetítés után Raymond Rohauert, a filmszínház tulajdonosát letartóztatták obszcén tartalom bemutatása miatt. William C. Doran ügyészt legjobban a falloszként bemutatott tűzijáték háborította fel. 1958. februárjában 250 dollár pénzbírsággal sújtották. Stanley Fleishman ügyvéd fellebbezést nyújtott be a kaliforniai Legfelsőbb Bíróságon, amely Rohauer javára döntött. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a film a homoszexualitást művészi eszközökkel ábrázolja, s ebben nincs semmi obszcenitás.
A bemutató után Anger újravágta a filmet, újabb változatokat készített. Egyes jeleneteket lerövidített.
A rendező egy másik filmjében
KRITIKAI FOGADTATÁS
A kritika rendkívül jól fogadta a filmet. Kivívta Tennessee Williams elismerését, és Jean Cocteau-ét, akinek mitikus-poétikus filmjei (Orfeusz, A költő vére) és írásai nagy hatással voltak rá. Cocteau annyira el volt ragadtatva a filmtől, hogy a biarritzi Film Maudit filmfesztiválon (Franciaország) neki ítéli oda a fesztivál Poétikus Film-díját. Érdekes egybeesés, hogy Jean Genet Szerelmi énekét is itt és ekkor mutatják be; a két film párhuzamos vagy éppen közös szálai összehozzák az elsőfilmes írót és a fiatal rendezőt, aki már gyermekkorában olvasta a már akkor „elátkozottnak” számító Genet írásait.
Az 1947-ben befejezett film Respighi zenéjével, hallucinatórikus, homoerotikus-szadisztikus jeleneteivel és szürreális-szimbolikus jelentésrétegeivel Anger egyik legszemélyesebb filmje. A mű a dél-kaliforniai egyetem filmes tanulói segítségével és szereplésével készült el, még a később – így Fassbinder Querelle-jében – kultikussá váló tengerészruhákat is ők hozzák, mert egy részük a tengerészetnél szolgált, és még a filmnyersanyagot is ők adják. A filmet hihetetlen tempóban, 72 óra alatt forgatták le. Anger a következőképpen vélekedik első publikációjában filmjéről és kinematografikus eljárásmódjáról. „A legszívszaggatóbb erőfeszítéssel elérhetjük azt a foszforeszkáló mitikus réteget, mely egész létezésünk alapja… A Tűzijáték számomra a létezés kulcsa ; az integ(ral)itás átélése felé mutató kutatást reprezentálja.”
Kenneth Anger
A RENDEZŐRŐL
Amennyiben hinni lehet az Angert körülvevő ellentmondásos adatoknak, 1927-ben született, és Kenneth Wilbur Anglemyerként anyakönyvezték. Apja hollywoodi ügynök volt, nagyanyja öltöztetőnő az álomgyárban, így a kisfiú hamar találkozott a kommersz filmgyártás mítikus erejével és csillogóan semmitmondó díszleteivel, visszásságaival, gyűjtötte a hírességekről szóló cikkeket, fotókat. Anger már gyermekkorában szerepelt egy hollywoodi produkcióban, a Max Reinhardt és Wilhelm Dieterle rendezte Szentivánéji álomban (1935).
Kilencéves korában kezd filmeket készíteni, a nagymamától a születésnapjára kapott kamerával, illetve a nyaralásból maradt néhány filmtekerccsel. Első próbálkozásai mára elvesztek; később Anger mozgóképes haikuknak nevezi őket. Első fennmaradt, mára már klasszikusnak számító filmje, a 15 perces, fekete-fehér Tűzijáték (Fireworks).
Forrás: Filmvilág és Wikipedia
A sorozat további cikkei:
Mások, mint a többiek A kezdetek az 1919 előtti évekből A 20-as évek filmjei A 30-as évek filmjei Tűzijáték Vörös folyó
