„A háziorvosomnak mégsem mondhatom, hogy bocsi, nem áll fel”
A magány érzéséről, a gátlásosságról és a csökkent önbizalomról írt nekünk olvasónk, aki merevedési gondokkal és évek óta tartó boldogtalansággal él együtt. Akár homoszexuális valaki, akár heteroszexuális, az érzések, amiket a magány és az önbecsülés hiánya okoz, mindenkit gátolnak a teljes, harmonikus élet kialakításában. Ördögi kör ez, ahonnan nehéz a kiút.
"Tanulságképpen és talán megkönnyebbülési szándékkal megosztom veletek a történetem. 37 éves meleg fiú vagyok. Azért fiú, mert nem érzem magam ennyi idősnek, és ahogy haladok a korral, ez a különbség egyre jobban elborzaszt. Van saját kialakított egzisztenciám, szakmáim, diplomáim, hobbim, házam, autóm, motorom, nyaralóm és még sorolhatnám. Nem tartom magam gazdagnak, egy átlagos munkával és élettel rendelkező, sajnos magyar állampolgár vagyok. 37 évem boldog időszakai alatt magaménak tudhatok két három, valamint egy 7 éves hosszú kapcsolatot. A melegeknél ezek nem tartanak javarészt hosszú ideig — tisztelet a kevés kivételnek. Ezen időszakok alatt, mint minden kapcsolatban, nálunk is voltak boldog és kevéssé boldog időszakok.
Amikor rájöttem, hogy meleg vagyok, körülbelül 16 éves lehettem, ekkor voltam először fiúval és onnantól már csak azt akartam. Ez idő tájt indult a kiélős korszakom is, amikor számtalan alkalmi kapcsolatom volt. Mellette tanultam, építgettem az életemet. Kezdtem a lázas húszas éveimmel, amikor még pajzán fiatalként, életem nagy szerelmével úgy hittem, a sírig húzzuk, aztán egy idő után kihűlt a kapcsolat, elillant a szerelem, megszűnt a szex, és már csak a szánalmas próbálkozások maradtak. Ezt rögtön egy fellángoló szerelem újította meg egy másik fiúval, akivel a korkülönbség 13 év volt, de mi boldogok voltunk. Talán túlságosan is. Minden jól működött, összeköltöztünk, együtt éltünk, ő középiskolás volt, én meg pályakezdő. Kapcsolatunk azonban a túlzott féltés és féltékenység miatt ért véget, próbáltunk többször is újra helyrehozni, egy idő után azonban ennek is vége lett. Amikor rájöttem, mit is veszítettem igazán, már késő volt. Akkoriban alig dolgoztam valamit, két év depresszió és az élet árnyékos oldalával való megismerkedés, a jó öreg szerelmi bánat utáni sebnyalogatás következett."
