Belgium LMBTQ-lakói biztonságukért aggódnak
Sokkal erősebb védelemben részesítik a jövőben a belga LMBTQ-közösséget, miután a jelentések szerint a tagjai egyre kevésbé érzik magukat biztonságban. Belgium szövetségi kormányzata a 2026-2030 közötti időszakban akciótervet léptet életbe.
Az elképzeléseket és a fellépést üdvözölték a szóban forgó szervezetek jogvédői, ugyanakkor rámutattak, Belgium szövetségi kormányzata nem irányzott elő megfelelő forrást az akciótervhez, miközben szerintük égető a probléma. A belga Brussels Times azt írta, 2025. során az Egyenlő Lehetőségekért és a Rasszizmus Ellen Központ több, mint 300 hívás kapcsán vizsgálódott, amely 151 külön eset megnyitását jelentette.
A közösség tagjainak 74 százaléka pedig azt jelezte, kevésbé érzi magát biztonságban, mint öt évvel ezelőtt. A beszámolók szerint többször szóbeli sértéseket vágnak a fejükhöz az utcán, esetleg furcsán néznek rájuk, a jogvédők szerint ez a vallásos közösségek tagjainál vagy a radikalizálódó jobboldaliak részéről különösen jellemző. Ennek eredményeként a belgiumi melegek 53 százaléka mondta, inkább nem hangsúlyozza nemi identitását közterületen.
Belgium elutasító népe
A kutatások szerint a belga férfiak 21 százaléka érezte visszatetszőnek, ha két férfi kézen fogva sétál az utcán, a nők körében ez 7-8 százalék. A férfiak 45 százaléka utasította el a transzneműeket, a nők 27 százaléka vélekedett ugyanígy. A flamandok 73 százaléka vallotta emellett azt, hogy az LMBTQ-ügyek megtárgyalása során mutatott nyelvi érzékenység – semleges névmások használata – egyre jobban elharapódzik, ebből pedig elegük van.
A kormányzat új terve 28 célzott akciócsoportot különített el, ilyen például az egészségügyi ellátáshoz való jog biztosítása, az online terekben a gyűlöletbeszéd elleni fellépés, az internetes társkeresőkön jellemző csalások visszaszorítása, rendőrök és tisztviselők képzése, a munkahelyi diszkrimináció elleni küzdelem vagy az LMBTQ-menedékkérők helyzetének javítása.
A belga lap megjegyzi, a hasonló programokat eddig a két nagy nyelvi közösség – a flamand és a vallon – külön-külön intézte, ebben az esetben viszont szövetségi szinten járnak el. Az ügyben érintett civil szervezetek számos kritikával illették a tervet, így elsősorban azt, hogy nincs forrás hozzárendelve, bizonyos területekhez azt írták, hogy a meglevő anyagi lehetőségek függvényében fogják azokat végrehajtani. Megjegyzendő, az akcióterv azért is igen optimista, mert Belgiumban hagyományosan képtelenek a pártok megállapodni a választásokat követően a kormány összetételéről, így egy négyéves programot egyáltalán nem biztos, hogy egy működő kabinet fog tudni megvalósítani.
