Kell-e tartaniuk a Pride résztvevőinek a rendőrségi arcfelismerő kameráktól?
Nehéz helyzetben van, aki szeretné tudni, hogy kockáztat-e azzal, ha részt vesz a szombati Budapest Pride-on. A Fővárosi Önkormányzat bejelentette, hogy a 2001. évi XVII. törvény alapján, a magyar szabadság napján saját rendezvényként tartják meg a Pride-ot, ezért nem tekintik arra vonatkozónak a gyülekezési törvény módosítását, illetve a rendőrség Pride-ot betiltó határozatát. Tuzson Bence igazságügyi miniszter ugyanakkor azt írta a Facebookon, hogy Karácsony Gergely főpolgármester akár egy év börtönbüntetést is kaphat a Pride megszervezése miatt, az esemény résztvevői pedig szabálysértési eljárásra számíthatnak. Karácsony szerint a fenyegetés vicces, Tuzson pedig nincs tisztában a hatályos jogszabályokkal.
A HVG információi szerint a miniszter később levélben figyelmeztette a nagykövetségeket, hogy a Pride be van tiltva, ugyanakkor a CNN szerint hat európai parlamenti frakció hetven képviselője jelezte, hogy részt venne az idei Budapest Pride-on, amelyen szintén részt vesz majd Hadja Labib, az Európai Bizottság egyenlőségért is felelős biztosa. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azt üzente a magyar hatóságoknak, hogy engedélyezzék a rendezvényt, amire Orbán Viktor azzal reagált, hogy megkérte az Európai Bizottságot, tartózkodjon a tagállamok rendészeti ügyeibe való beavatkozástól.
A kormány témával kapcsolatos kommunikációját Lázár János építési és közlekedési miniszter próbálta enyhíteni, amikor egy 444-nek adott interjúban kijelentette, hogy erőszak árán nem kell érvényt szerezni a Pride-ot betiltó törvénynek. Orbán egy brüsszeli sajtótájékoztatón feltett újságírói kérdésre adott válaszában azt mondta, hogy „Magyarország civilizált ország, nem bántjuk egymást, ez nem része a magyar politikának”, és ezt ismételte el pénteken a Kossuth Rádióban is. „Nem azért vagyunk a világon, hogy nehezebbé tegyük egymás életét, hanem azért, hogy könnyebbé” – mondta, de azt is hozzátette, hogy szerinte rendőrségi engedély kellene a felvonuláshoz, a résztvevőknek pedig azt üzente, hogy számoljanak a jogi következményekkel.
A belpolitikai vitáktól övezett eseménnyel kapcsolatban megkerestük a Budapesti Rendőr-főkapitányságot. Szerettük volna megtudni, hogyan készül a rendőrség a rendezvény biztosítására, milyen módon szavatolják a Budapest Pride-ra látogató európai politikusok és diplomaták biztonságát, valamint azt is, hogy a szombati Pride felvonuláson alkalmaznak-e majd arcfelismerő kamerákat. A BRFK információhiányos válasza szerint a rendőrség június 28-án is a hatályos jogszabályoknak megfelelően fog eljárni, biztosítja Budapest közrendjét és közbiztonságát, és ennek érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. Időközben ideiglenes kamerákat szereltek fel a Budapest Büszkeség menetének útvonalán, a Vámház körúton, de a rendőrség nem árulta el, hogy a kamerákat ők telepítették-e vagy sem.
Az Országos Rendőr-főkapitányság csütörtökön este azt közölte, hogy a rendezvényt korábban megtiltották, azt továbbra is a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvénynek, és így „megtiltott gyűlésnek” tekinti. Ha pedig nem veszik figyelembe, hogy a főváros által meghirdetett útvonalon a Budapest Büszkeség nevű önkormányzati rendezvény zajlik, úgy a résztvevők ellen szabálysértési eljárás indulhat. Az eljárás nemcsak azokra vonatkozhat, akiket a helyszínen igazoltatnak, de azokra is, akiknek személyazonosságát utólag, arcfelismerő rendszer segítségével állapítják meg.
A maszkviselés törvénysértő lehet
Remport Ádám jogász, a TASZ Közéleti Részvételi Programjának szakértője szerint utólag akár egy újságcikkben vagy online videóban megjelent kép elemzésére is lehet használni az arcfelismerő rendszert. A szakértő szerint a térfigyelő kamerák felvételei, sőt a rendőrség tüntetésen készített saját felvételei alapján szintén azonosíthatóvá válnak a résztvevők.
Remport kiemelte, hogy miután megindul a szabálysértési eljárás, elsősorban a rendőrségnek kell bebizonyítania, hogy ki szerepel a képen, ezt követően pedig a bíróság szabadon mérlegeli a bizonyítékokat. A TASZ álláspontja szerint alkotmányellenes lenne más, a konkrét esetre vonatkozó bizonyítékok nélkül, csupán az arcfelismerés eredményére támaszkodni valaki felelősségének a megállapításakor. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a rendőrségnek az arcfelismerő szoftver által adott eredményen kívül más módon is igazolnia kell, hogy az illető jelen volt a helyszínen.
A jogvédők nem tanácsolják, hogy bárki maszkkal próbálja magát felismerhetetlenné tenni. A TASZ, a Helsinki Bizottság és az Utcajogász közös tájékoztatója szerint ezzel megsértheti az esemény békés jellegét biztosító korlátozásokat, ráadásul ez vétségnek minősül, és büntetőeljárást vonhat maga után. A tájékoztató szerint a maszkviseléstől azért is érdemes tartózkodni, mert az az arcfelismerő rendszer használatát megakadályozhatja ugyan, de a személyes rendőri igazoltatást így sem lehet megúszni.
A jogvédő szervezetek szerint ebbe a tilalomba a szemüveg és a napszemüveg, a smink és az arcfestés, valamint a sapka, kalap, kapucni, illetve a jelmez viselése csak nagyon kiterjesztő értelmezéssel férne bele. Azt ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy ilyen esetben is eljárást indítsanak valakivel szemben, de ekkor nagyobb eséllyel védekezhet sikeresen.
A TASZ szerint az új magyar gyülekezési törvény arcfelismerő használatára vonatkozó része ellentétes az EU új mesterségesintelligencia-rendeletével, mert ez utóbbi szabálysértések esetén nem, csupán súlyos bűncselekmények elkövetőinek felderítéséhez ad lehetőséget a rendszer használatára. Remport úgy látja, döntő tényező az is, hogy egy arcfelismerő rendszer milyen gyorsan képes valakit azonosítani, ugyanis ettől függően lesz valós vagy nem valós idejű a működése. A valós idejű rendszerek érdemi időbeli eltolódás nélkül képesek azonosítani valakit, a nem valós idejűek pedig egy felvétel utólagos elemzésével.
A TASZ szerint Magyarországon a jogi és a technikai lehetőségek is adottak a valós idejű arcfelismeréshez, és alapjogsértő, ha pusztán a rendőrség döntésén múlik, hogy ténylegesen is ilyen módon használják-e. Amennyiben valós idejű arcfelismeréshez használná a rendőrség az arcfelismerő rendszert, azzal megsértené az Európai Unió MI-rendeletét is, amely ezt a megoldást csak nagyon kivételes esetekben, például kirívóan súlyos bűncselekmények elkövetőinek azonosításához engedi használni, bírói engedély alapján, térben és időben behatárolt módon. Az utólagos arcfelismerés jogilag szintén aggályos, de nem sérti az MI-rendeletet, mert annak erre vonatkozó részei még nem léptek hatályba.
Felvetődik a kérdés, hogy ha a rendszer elvileg képes akár egy rendezvény vagy tüntetés helyszínén azonosítani valakit, de a felvételeket csak később elemzik ki, az minek minősül. A TASZ szerint mivel a rendszert a képességei alapján akár a helyszínen, tehát az MI-rendelet értemében valós időben is lehet használni, ezért mindenképpen valós idejűnek kell tekinteni.
Remport Ádám szerint az Európai Unió a polgárai védelmére alkotta meg az MI-rendeletet, és ezen belül az arcfelismerő rendszerek használatára vonatkozó korlátozásokkal is azt szerette volna elérni, hogy a tagállamok ne használhassák ezt az eszközt arra célra, hogy elriasszák az embereket a tömeggyűléseken való részvételtől. A szakértő hangsúlyozta, hogy a tömeges arcfelismerés alkalmazása tüntetéseken az MI-rendelet hatályán kívül egyértelműen sérti az Európai Unió Bűnügyi Adatkezelési Irányelvét. Ezzel ugyanis összeegyeztethetetlen, ha érzékeny biometrikus adatot, például arcképeket tömegesen, elrettentő céllal kezelnek.
Mennyire pontos a Magyarországon használt arcfelismerő rendszer?
Egy korábbi közlemény szerint a rendőrség által alkalmazott arcfelismerő rendszer 90 százalék feletti pontosságú. De erre az eredményre nem önmagában a kamera és a hozzá kapcsolt informatikai rendszer képes, hanem egy szakértő végzi el az elemzőmunkát úgy, hogy a képeket összeveti egyéb rendelkezésre álló adatbázisokkal. Csakhogy Remport Ádám szerint a szabálysértési ügyekben nem vesz részt közreműködő szakértő, mert ezekben a rendőrség úgynevezett automatizált összehasonlítást végez, vagyis közvetlenül veszi igénybe az arcfelismerő szoftvert. A rendszer visszaküldi az adatbázisában szereplő öt legközelebbi találatot, amelyek közül az eljáró rendőr választja ki, hogy szerinte ki lehet a szabálysértő – mondta a TASZ szakértője.
Szerinte ezzel kapcsolatban több probléma is felvetődik, mert egyrészt a munkát nem erre kiképzett szakértők végzik megfelelő rendelkezésre álló idővel, hanem a rendőrkapitányságok. A kapitányságokra valószínűleg nyomás nehezedik, hogy minél gyorsabban eredményeket mutassanak fel, tette hozzá. Másrészt további kérdéseket vet fel a várható eljárásokkal kapcsolatban, hogy a Budapest Pride-nak várhatóan sok külföldi résztvevője is lesz, akik nem szerepelnek a magyar arcképelemzési nyilvántartásban. Ennek szerinte az lehet a következménye, hogy az ő esetükben fals magyar találatot ad a keresés, esetleg nem is ad ki találatot. Az előbbi esetben előfordulható, hogy egyesek meglepődnek majd Nyíregyházán vagy Kaposváron, amikor bírságot kapnak, miközben a Pride közelében sem voltak.
További gond, hogy a tömegben sétáló emberekről készített képek valószínűleg nem lesznek olyan jó minőségűek, mint amilyenekkel más ügyekben dolgoznak a szakértők. Ezért minden abba az irányba mutat, hogy a Pride résztvevőit alacsonyabb pontossággal tudják csak azonosítani. A TASZ álláspontja szerint a rendszer paramétereiről, többek közt a pontosságáról is fontos lenne tájékoztatni a nyilvánosságot, mint ahogy az arcfelismeréssel szemben támasztott emberi jogi követelményekről angol nyelven már létezik alapos tájékoztató.
Az MI-rendelet első éles tesztje lehet a szombati Pride
Korábbi cikkünk szerint az Európai Unió kifejezetten elítéli az új és kialakulóban lévő technológiák, például az arcfelismerő technológia és a digitális megfigyelés kényszerítő eszközként való alkalmazását, valamint a jogvédők, aktivisták, újságírók és ügyvédek növekvő mértékű zaklatására, megfélemlítésére és üldözésére való felhasználását. Remport Ádám szerint a Budapest Pride-on az MI-rendelet első éles tesztjét láthatjuk majd, amely rögtön különleges környezetben történik. A gyorsan terjedő arcfelismerő technológiát ugyanis Magyarországon még csak nem is valamilyen nyomós legitim célból alkalmazzák, mint amilyen például a bűnüldözés vagy a nemzetbiztonság védelme lenne, hanem bevallottan szexuális orientáción alapuló diszkrimináció keretében, a gyülekezési jog ellehetetlenítésére.
Remport ez alapján elképzelhetőnek tartja, hogy a Pride után az EU a mesterséges intelligencia jogellenes használata, illetve a személyes adatok jogellenes, bűnügyi adatvédelmi irányelvbe ütköző kezelése miatt is fel fog lépni az ügyben.
A szakértő rámutatott, hogy amikor kormányzati szereplők azzal fenyegetnek, hogy az arcfelismerés miatt a büntetések elkerülhetetlenek, de alapvető információkat sem közölnek a rendszerről, ezzel bizonytalanságban tartva az állampolgárokat annak működésével kapcsolatban, akkor valójában az új technológia legelnyomóbb tulajdonságaira játszanak rá – éppen azokra, amelyek miatt az Unió szükségét érezte a szabályozásnak. Az arcfelismerő rendszer nyíltan elnyomó használatával a magyar kormány olyan határátlépésre készül a TASZ szakértője szerint, ami alapjaiban megy szembe az Európai Unió alapértékeivel és tételes jogával. Remport úgy látja, hogy ebben a helyzetben a Bizottságnak kötelessége konkrét lépéseket tenni, és itt az idő, hogy az Európai Adatvédelmi Testület, az európai adatvédelmi biztos és az európai MI-hivatal is felemelje a hangját.
