Magyarország kitűnően teljesít: történelmi mélyponton az LMBTQI jogok védelme hazánkban
Az európai LMBTQI szervezeteket tömörítő ILGA-Europe nyilvánosságra hozta ma a szexuális és nemi kisebbségek jogainak érvényesülését mérő Rainbow Map-et: Magyarország idén a 37. helyen szerepel, Grúzia mellett leginkább itt romlott az LMBTQI jogok védelme egész Európában a tavalyi év során. Összehasonlításképpen: 2012-ben Magyarország még a 9. helyen állt a vizsgált 50 európai állam listáján, megelőzve például Ausztriát, Dániát vagy Luxembourgot, mára már mélyrepüléssel a 37. helyre csúszott.
Magyarország sok intézkedéssel „élen jár” és ezzel példát mutat azoknak az országoknak, akik Oroszországból inspirálódva szisztematikusan visszaveszik vagy korlátozzák az LMBTQI jogok védelmét. Szégyenteljes, hogy a 30. évfordulójára készülő Pride felvonulást próbálják a parlamenten egy nap alatt átnyomott módosítással ellehetetleníteni, így az Európai Unióban egyedüliként korlátozza az állam az LMBTQI témájú gyülekezéshez való jogot. Teszi mindezt a korábbról már jól ismert érvek mentén: minden áron megvédjük a gyermekeinket. Az úgynevezett propagandatörvény elfogadása óta keressük a magyarázatot arra, hogy az LMBTQI tartalmak cenzúrázása miként szolgálja a gyermekek védelmét. A gyülekezési jogot érintő törvénymódosítás ezt a tilalmat terjesztette ki a gyűlésekre, így a Pride-ra is, ezzel szélesítve a 2021-es törvény stigmatizáló és kirekesztő szabályozás hatását.
Az Alaptörvény legújabb, a Pride betiltásának is megágyazó módosítása és a kapcsolódó jogszabály-módosítások nem csak az LMBTQI közösség és támogatóik gyülekezési jogát korlátozták. Április közepe óta az Alaptörvény rögzíti, hogy Magyarországon két nem van, férfi és nő, ezzel alkotmányos szinten tagadja a kormány a biológiai tényt, hogy vannak olyanok, akik nem illeszkednek a nemek bináris rendszerébe. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény módosítása a nemi identitás törlésével a védett tulajdonságok közül felszámolta a transz emberek kifejezett védelmét a hátrányos megkülönböztetéssel és zaklatással szemben, ezzel pont a diszkriminációnak leginkább kitett csoport védelmét gyengítette.
A globális politikai környezet kedvez az LMBTQI jogok elleni támadásoknak, elegendő csak az Egyesült Királyság Legfelső Bíróságának a transz nők jogait elvonó döntésére vagy az Egyesült Államokban zajló transz-ellenes jogalkotásra gondolni. Ami Magyarországot megkülönbözteti ezektől, az a jogelvonás mértéke és formája: a demokratikus társadalmak alappillérének tekintett gyülekezési jog tartalom-alapú korlátozása sötét történelmi időket idéznek.
A jogszabályi környezet változása nem jelenti azt, hogy a magyar társadalom is ellenségesebb lenne az LMBTQI közösséggel, sőt. Egyre több embernek van LMBTQI ismerőse: a Medián által 2024 novemberében végzett felmérés szerint a magyarok 60%-a ismer személyesen LMBTQI embert. 55% teljesen és további 8% inkább egyetért azzal, hogy egy azonos nemű pár tagjai is lehetnek jó szülők. A bejegyzett élettársi kapcsolatban élő nők számára 63%, a sima, nem bejegyzett azonos nemű élettársi kapcsolatban élő nők számára pedig 60% tenné lehetővé, hogy egészségügyi intézményben mesterséges megtermékenyítésben vegyenek részt. 72% lehetővé tenné, hogy a transznemű emberek megváltoztassák nemüket és nevüket az irataikban.
Mi a Háttér Társaságnál 30 éve dolgozunk egy olyan társadalomért, amelyben szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt senkit sem ér hátrány, ahol az LMBTQI közösség valamennyi tagja szabadon megélheti identitását, és felmerülő problémái megoldásához megfelelő segítséget kap. Az LMBTQI emberek egyenlőségének és jóllétének elősegítése a küldetésünk, amelyért továbbra is dolgozni fogunk.
