Az ember férfi vagy nő, a drog és a Pride pedig tilos – megszavazták az Alaptörvény 15. módosítását
Hétfő délután 140 igen és 21 nem szavazattal elfogadta az Országgyűlés fideszes többsége a korábban gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvény 15. módosítását, amely ellen hetek óta tüntetnek Budapesten. Bekerül az alkotmányba, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, a drog használata és terjesztése tilos, a gyermekek védelme pedig még a gyülekezéshez való szabad jognál is előrébb való. A módosítás után felfüggeszthetik emberek magyar állampolgárságát, a rendőrség pedig betilthatja a Pride-ot. Kilenc ponton nyúltak hozzá az Alaptörvényhez.
A Momentum dudálással próbálta megzavarni a szavazást, és Minket kitilthattok, de az igazságot nem feliratú molinót tartottak fel a páholyban.
„A helyi tiltakozók majd élvezik a jól megérdemelt jutalmukat” – mondta az ülést vezető Latorcai János.
A Jobbik képviselői kivonultak a teremből a szavazás előtt, több ellenzéki párt be se ment az ülésre. A javaslatot a Fidesz-KDNP képviselői mellett a Mi Hazánk frakciója is támogatta.
1. Betiltják a Pride-ot
A jövőben tilos lesz olyan gyűlést tartani, amely a nemváltoztatást és a homoszexualitást népszerűsíti, a szervezőket és a résztvevőket akár 200 ezer forintos pénzbírsággal is büntethetik. Erről szól a gyülekezési törvény pár hete elfogadott módosítása, amely a Pride betiltását célozza.
A szabad gyülekezés alkotmányos jogának korlátozását most az Alaptörvénybe is beemelték.
„Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz” – áll a most megszavazott Alaptörvény-módosításban. A Fidesz ezzel a kiegészítéssel akadályozná meg, hogy Pride szervezői a gyülekezés és a véleménynyilvánítási szabadságra hivatkozhassanak, amikor a rendőrség nem engedélyezi a júniusi rendezvényt.
Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója szerint azonban az Alaptörvény-módosítás után sem lehet feltétel nélkül korlátozni a többi alapjogot, például a gyülekezési jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát. Egyedül az emberi élethez és méltósághoz való jog élvez abszolút védelmet az Alaptörvényben, hiszen nem nagyon lehet korlátozni valakinek az élethez való jogát.
A TASZ jogásza szerint a Pride betiltása nehezen levezethető a mostani alkotmánymódosításból. Az alapjogokat csak szükséges és arányos mértékben korlátozhatják, illetve a korlátozásnak alkalmasnak kell lennie a kívánt cél elérésére. Ha ez a három feltétel nem teljesül egyszerre, akkor a Pride-ot sem lehet betiltani a gyerekek jogaira hivatkozva, hiszen mitől sérülnének az ország másik felében élő gyerekek jogai.
2. Az ember férfi vagy nő
„Az ember vagy férfi, vagy nő. És pont” – jelentette ki Orbán Viktor a februári évértékelőjén, és már akkor megígérte, hogy ezt beleírják az Alaptörvénybe. Így is lett, a fideszes képviselők szerint a módosítás megerősíti, hogy az ember születési neme biológiai adottság, amely vagy férfi, vagy nő lehet.
A beterjesztők szerint az állam feladata, hogy biztosítsa ennek a természetes rendnek a jogi védelmét, és megakadályozza azokat a törekvéseket, amelyek a születési nem megváltoztatásának lehetőségét sugallják.
„A biológiai nem rögzítettsége biztosítja a társadalom egészséges fejlődését és az alapvető közösségi normák fennmaradását” – áll a fideszes képviselők javaslatában. Szerintük ez nem támadás azok ellen, akiknek az önazonosságuk nem egyezik meg a születési nemükkel, mert az magánügy. De úgy érvelnek, hogy ha jogilag is engednék a nemváltoztatást, az „olyan kiindulópont lenne, amelyből jogkövetkezmények egész sora következik, amelyek számos jogi és társadalmi bizonytalanságot eredményeznének, például a családjog, a közjog és a szociális ellátórendszer területén”.
A módosítás biológiailag, tudományosan egyszerűen nem igaz, mondta Falus András akadémikus, genetikus, immunológus a Klubrádió műsorában. Arról beszélt, hogy van a két szélső érték: a férfi, akinek olyan szexkromoszómái vannak, amit úgy nevezünk, hogy XY, és van a nő, akinek XX szexkromoszómája van. De ezenkívül rengeteg átmeneti alak van. Hozzávetőlegesen 0,8-2,5 százalék körüli úgynevezett interszex ember van. „Na most kijelenteni azt, hogy az ember férfi vagy nő, az ilyen értelemben marginalizál tényleg jelentős számú embert, ami valami hallatlanul igazságtalan, stigmatizáló és nem felel meg a legalapvetőbb biológiai, genetikai ismereteknek” – tette hozzá az akadémikus.
3. A készpénzhez való jog
Beemelték az alkotmányba a Mi Hazánk régóta szorgalmazott javaslatát a készpénzhasználat védelméről. Eddig csak az állt az Alaptörvényben, hogy „mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez”. Ezt a mondatot most így egészítették ki:
„Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez, valamint a készpénzzel történő fizetéshez.”
A Fidesz ezt azzal indokolja, hogy „egyedül a készpénzforgalom fenntartása biztosíthatja, hogy a gazdaság működése ne váljon teljesen kiszolgáltatottá az elektronikus pénzügyi rendszereknek, amelyek technikai vagy piaci okokból sérülékenyek lehetnek”. Erre alapozva már készül az a törvényjavaslat, amely előírja, hogy minden faluba kell bankautomatát telepíteni.
4. Tilos a drog
Az Orbán-kormány 2013-ban azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra teljesen drogmentes legyen Magyarország. A helyzet az, hogy 2025 elejére sem tűntek el az országból a drogfogyasztók és a drogkereskedők. Sőt, az olcsón elérhető, akár interneten is megrendelhető, kifejezetten a drogtörvények kijátszására előállított és árult dizájnerdrogok szó szerint letarolták főként az ország szegényebb régióit.
„Itt baj van” – döbbent rá a miniszterelnök a februári évértékelő beszédében. Azt ígérte, hogy hajtóvadászatot indítanak, és „szó szerint bármi áron” megfékezik a drogjárványt. Ki is nevezett egy kormánybiztost, Horváth László gyöngyösi országgyűlési képviselőt, és felállt a Készenléti Rendőrség 210 tagú, nyomozókból és akciószolgálatot ellátó rendőrökből álló új, Delta nevű egysége.
Az Alaptörvényen is szigorítanak, belekerül egy olyan rész, hogy
„Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos.”
A fideszes képviselők szerint ezzel a kiegészítéssel is erősítik az állam elköteleződését a közbiztonság, az egészséges életmód és a társadalmi rend védelme mellett. Az indoklás szerint a módosítás „egyértelművé teszi, hogy Magyarország a közegészség, a közbiztonság és a jövő generációinak védelme érdekében határozottan fellép a drogok legalizálásával szemben”, és világos jogi alapot teremtenek a szigorú szabályozásra és a megelőzésre irányuló intézkedések hatékony végrehajtására.
5. Állampolgárság felfüggesztése
Az Alaptörvény-módosítás egyik legnagyobb vitát kiváltó pontja, hogy a jövőben felfüggeszthető lesz a más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága.
Először a kormányközeli Magyar Nemzet írt arról februárban, hogy Orbán Viktor arra kérte a kormánypárti képviselőket a Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülésén, hogy tiltsák ki Magyarországról azokat, akik a USAID-en keresztül támogatást kaptak az Egyesült Államoktól. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azzal indokolta a civilek és a sajtó elleni fellépést, hogy a külföldi támogatásban részesülő szervezetek veszélyt jelentenek Magyarország szuverenitására.
Ha nem is tiltják ki a kormánynak nem tetsző személyeket, de az Alaptörvény-módosítás alapján felfüggeszthetik az állampolgárságukat. Ez egy teljesen új lépés a magyar jogrendben, de még nemzetközi viszonylatban sincs példa hasonló megoldásra.
A most megszavazott Alaptörvény-módosítás alapján egy másik, később benyújtott törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy az állam legfeljebb tíz évre felfüggessze „azon személyek magyar állampolgárságát, akik más állam állampolgárságával is rendelkeznek, és magyar állampolgárságuk fennállása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent”.
A javaslat nem érinti az uniós tagállamok és a legtöbb európai ország kettős állampolgárait. A fideszes Halász János javaslata szerint csak abban az esetben lehet felfüggeszteni a magyar állampolgárságot, ha az érintett magyar állampolgár rendelkezik legalább egy nem EGT-állam, vagy nem tagjelölt állam állampolgárságával is, és vele szemben a veszélyeztetés feltétele is fennáll.
A magyar állampolgárság felfüggesztéséről egy kormányrendeletben kijelölt miniszter dönt majd. Ezért az Alaptörvényt azzal is kiegészítették, hogy a köztársasági elnök „a felfüggesztés kivételével dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben”. Azaz továbbra is a köztársasági elnök dönthet arról, hogy ki kaphat magyar állampolgárságot, és kitől veszik azt el, ám a jövőben bevezetni kívánt felfüggesztés nem hozzá fog tartozni.
Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, a Bécsben működő CEU professor emeritusa értelmezhetetlennek, kivitelezhetetlennek és az alapjogokkal összeegyeztethetetlennek gondolja a magyar állampolgárság felfüggesztésről szóló rendelkezést. „Annyira abszurd, mintha arról beszélgetnénk, hogy milyen színű a kopasz angyalok haja” – mondta korábbi cikkünkben.
6. Megvédhetik magukat a települések a túlnépesedéstől
Bekerült az Alaptörvénybe a települések önvédelemhez való joga, amiről először szintén Orbán Viktor beszélt a februári évértékelőjén. A konkrét lépésekről szóló törvényjavaslatot Navracsics Tibor minisztériuma dolgozza majd ki, de az elmúlt hetekben fokozatosan csöpögtetik az információkat.
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter azt mondta, hogy van 300-400 olyan település a budapesti agglomerációban, a Velencei-tó, a Balaton és egyes nagyvárosok környékén, amelyek úgy érzik, bajban vannak, mert a nagy számban beköltözők „elsöprik” a falu- vagy városképet, a település hagyományos szerkezetét. A tervezett törvény alapján a települések korlátozhatnák az ingatlan adásvételét a nem helyben élők számára, vagy kiterjeszthetnék az elővásárlási jogot. További eszköz lehet a kezükben, ha feltételekhez kötik az ingatlanvásárlást és a lakcímbejelentést, vagy ha helyi adózási kötelezettségeket állapítanak meg. Az indoklás szerint ezzel őrizhetik meg „a helyi társadalmuk életformáját, hagyományait, szokásait, rétegződését, illetve meg tudják határozni kívánatos lakosságszámukat”.
Az Alaptörvényben most elvi szinten ágyaznak meg a települések önvédelmének. „Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához” – áll a hatályos Alaptörvény XXVII. cikkében. Ezt egészítenék ki egy mondattal:
„A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.”
7. Korlátozták a kormány mozgásterét veszélyhelyzetben
Az eredetileg benyújtott javaslatban még az szerepelt, hogy a jövőben a kormány örökre veszélyhelyzetet hirdethet. Később a törvényalkotási bizottságban korrigáltak a fideszes képviselők. A kormány a visszatáncolás után továbbra is harminc napra hirdethet veszélyhelyzetet, és az Országgyűlés kétharmados többsége legfeljebb 180 napra hosszabbíthatja azt meg. Ezt a felhatalmazást bármennyiszer megadhatja a parlament, 2020 óta félévente rendszeresen meg is teszi.
A megszavazott Alaptörvény-módosítással azonban korlátozzák a kormány mozgásterét a veszélyhelyzetben: a jövőben az Országgyűlés kétharmados felhatalmazása nélkül már nem függeszthet fel a kormány törvényeket rendeleti úton, és nem térhet el a törvényi rendelkezésektől.
Egy másik, pár perccel később elfogadott törvénymódosítás alapján viszont a kormány hat hónapra felhatalmazást kaphat az Országgyűléstől, hogy vagy meghatározott tárgykörökben, vagy akár általános jelleggel eltérhessen a törvényi rendelkezésektől, és felfüggeszthesse bizonyos törvények alkalmazását.
Ha az előbbi történik, és például csak a gazdasággal és ellátásbiztonsággal kapcsolatban kap felhatalmazást a kormány, akkor nem korlátozhatja az állampolgárok mozgását, de azt akár elrendelheti, hogy a boltok kötelező módon szolgáltassanak be bizonyos termékeket. Ha viszont általános jelleggel történik a felhatalmazás, akkor a kormány bármilyen törvényt felfüggeszthet, vagy bármilyen törvényi rendelkezéstől eltérhet.
A módosítás mögött politikai célok is lehetnek: egy esetleges kormányváltás esetén megkötnék Magyar Péter kezét, ha nem lesz kétharmada a parlamentben. Ez alapján már nem tudja veszélyhelyzeti kormányzással felülírni az elmúlt 15 évben meghozott törvényeket.
8. Öt évvel tovább dolgozhatnak az ügyészek
Jó hír az ügyészeknek, hogy nem kell 65 éves korukban nyugdíjba vonulniuk. Az Alaptörvény előző módosításánál azt rögzítették, hogy a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül lehessen választani, most pedig az ügyészek nyugdíjkorhatárát tolták ki. Eddig az általános öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor, 65 évesen nyugdíjba kellett mennie az ügyészeknek is. Ezt most kitolnák 70 éves korig.
Az indoklás szerint azért van szükség erre, mert legutóbb a bírók nyugdíjkorhatárát is 70 évre emelték, és a két pálya „egymástól elválaszthatatlan, egyenlő módon járul hozzá a jogállamiság és az igazságszolgáltatás működéséhez”. A módosítás csak az ügyészekre vonatkozik, a legfőbb ügyésznél nincs korhatár.
9. Fogyatékkal helyett fogyatékossággal élő emberek
Az Alaptörvényben rögzítették azt is, hogy a „fogyatékkal élők” helyett a „fogyatékossággal élők” a helyes szóhasználat. A beterjesztők szerint a „fogyatékossággal élő” kifejezés azért előnyösebb, mert világosan elkülöníti a személyt az általa tapasztalt élethelyzettől, ezzel hangsúlyozva, hogy a fogyatékosság csak egy aspektusa az egyén életének, nem pedig annak meghatározó jellemzője.
Az általunk megkérdezett szakmai szervezetek is támogatják a módosítást, amelynek, bár elsőre talán nem tűnik úgy, de nagy jelentősége van. A szakértők szerint az eddigi megfogalmazás úgy tünteti fel a fogyatékot, mintha az egy veszteség, egy hiány lenne, míg a módosított verzió egy állapotra utal, így kevésbé degradáló.
