EP-képviselők nyilatkozata: Orbán Viktor újabb alapjogsértését nem szabad eltűrni
A Parlament többségét képviselő, vezető EP- képviselők szerdán elítélték a magyar kormánynak a gyülekezési jog korlátozására és ezen keresztül a Budapest Pride betiltására irányuló lépéseit.
Vezető EP- képviselők az alábbi nyilatkozatot tették a magyar gyülekezési törvény módosításának elfogadásával kapcsolatban, amely – mivel így lehetővé válik, hogy a gyermekvédelmi törvénybe ütköző gyülekezésnek minősítsék – a Budapest Pride betiltására irányul:
„Az Orbán-kormány legújabb támadása az európai értékek ellen a szemünk előtt történik. A békés gyülekezés elfojtására tett kísérlet egyértelműen sérti az EU Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokat és az Uniós értékeket, illetve az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Ráadásul a javaslatot szokás szerint úgynevezett „gyorsított eljárásban” nyújtották be a magyar parlamentben, és két nap alatt, hatásvizsgálat, konzultáció és vita nélkül fogadták el, ahogyan az elmúlt években számos olyan törvény esetében, amelyeket az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokrácia visszaszorítására használtak fel.
Ez nem elszigetelt eset. Magyarország kormánya évek óta következetesen és tudatosan tesz lépéseket az intézmények, a jogállamiság és a szólásszabadság leépítésére. Azzal, hogy szisztematikusan aláássa mind saját polgárainak jogait, mind az EU-t mint a béke és a jólét térségét, elérte azt a pontot, amikor egy uniós ország már nem tekinthető teljes értékű demokráciának.
A visszalépéseknek ez a legújabb példája azonban különösen megdöbbentő: 1997-ben Budapest volt az első főváros a poszt-kommunista térségben, ahol Pride-felvonulást tartottak, ami mérföldkő volt az egyenlőség és a szabadság szempontjából. Most ez a kormány évtizedekkel vissza akarja fordítani az idő kerekét, és egy sokkal sötétebb múltba akarja visszarántani az országot.
Az Európai Parlament 2018 óta szólítja fel arra a tagállamokat, hogy az uniós szerződések 7. cikkében foglalt eljárás alkalmazásával tegyenek lépéseket értékeink védelmében. Legfőbb ideje, hogy felhagyjanak az időhúzással.
Felszólítjuk továbbá az Európai Bizottságot, hogy sürgősen vizsgálja meg: sérti-e ez a törvény az uniós szerződéseket, és indítson kötelezettségszegési eljárást, a magyar LMBTQ+-ellenes törvény ellen folyamatban lévő eljárás mellett. Az uniós pénzekre vonatkozó jogállamisági feltételesség szabályait is alkalmazni kell az uniós források védelme érdekében, hogy ne használják fel azokat olyan módon, amely sérti az európaiak, a civil társadalom és a kiszolgáltatott csoportok jogait.
Mi, mint az európai emberek demokratikusan megválasztott képviselői, teljes mértékben szolidaritás vállalunk az LMBTQ+ közösséggel, a magyar civil társadalommal és a demokratikus polgárokkal Európa-szerte ennek az elnyomó döntésnek az elutasításában. A történelem arra tanít bennünket, hogy az önkényuralom végül mindig elbukik – ahogyan korábban Magyarországon is. Ígérjük, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználunk a gyülekezési jog szűkítésére vonatkozó szégyenletes döntés elleni küzdelemben.”
Sophie Wilmès (Renew, Belgium) - A Demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok munkacsoport (DRFMG) elnöke
Tineke Strik (Zöldek/EFA, Hollandia) - az EUSZ 7. cikk szerinti, Magyarországgal kapcsolatos eljárás jelentéstevője
Michał Wawrykiewicz (EPP, Lengyelország) - árnyék-jelentéstevő, és a munkacsoport tagja
Alessandro Zan (S&D, Olaszország) - a munkacsoport tagja
Chloé Ridel (S&D, Franciaország) - a munkacsoport tagja
Krzysztof Śmiszek (S&D, Lengyelország) - árnyék-jelentéstevő
Veronika Cifrová Ostrihoňová (Renew, Szlovákia) a munkacsoport tagja
Daniel Freund (Zöldek/EFA, Németország) - a munkacsoport tagja
Alice Kuhnke (Zöldek/EFA, Svédország) - a munkacsoport tagja
Konstantinos Arvanitis (Baloldal, Görögország) - a munkacsoport tagja
Gaetano Pedulla' (Baloldal, Olaszország) - árnyék-jelentéstevő és a munkacsoport tagja
Kim Van Sparrentak (Zöldek/EFA, Hollandia) - az LMBTIQ+ frakcióközi csoport társelnöke
Marc Angel (S&D, Luxembourg) - az LMBTIQ+ frakcióközi csoport társelnöke
Háttér
Az EP-képviselők többször kijelentették, meg kell állapítani, hogy Magyarország „súlyosan és tartósan megsértette-e az uniós értékeket”. Azt is kérték, hogy a Parlament által 2018-ban kezdeményezett, a Tanácsban továbbra is megrekedt 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás helyett az EUSZ 7. cikk (2) bekezdésének közvetlenebb eljárása szerint hozzanak határozatot a tagállamok.
