„Mindig ki vagyunk szolgáltatva az aktuális intézményben” – rengeteg családot tart a kormány súlyos jogfosztásban, az EU segíthet rajtuk
Újabb frontot nyithat az Orbán-kormány és az uniós intézmények között a szivárványcsaládban élő gyerekek helyzetének rendezése. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament szerint az egészségügyben, az oktatásban vagy az öröklésnél minden kisgyereknek egyenlő jogokat kellene adni – függetlenül attól, hogy milyen családban élnek. Az erről szóló jogszabálytervezetet az Európai Parlamentben a Fidesz-KDNP képviselői azonban elutasították, mert szerintük aláássa, ahogy fogalmaztak, a „keresztény” családmodellt. A hazai jogszabályok most nemcsak a növekvő számú magyar szivárványcsaládot fosztják meg attól, hogy családként kezeljék őket, hanem az ide költöző külföldieket is. Az rtl.hu itthon és külföldön élő kisgyerekes családokat kérdezett arról, hogy a szabályozás miatt milyen kihívásokkal szembesülnek a mindennapokban.
„Apa… egy szép falevél” – kiált fel izgatottan a négyéves Dani, és már húzza is ki a kezét az apjáéból. Tamás némi lemondással, de azért derűsen figyeli, ahogy a kisfiú összeszedi a járdáról a faleveleket, amik megtetszettek neki. Rutinos szülőként vélhetően felmérte, hogy hamarabb eljutnak a kocsiig, ha nem áll le vitatkozni. A négytagú szivárványcsalád az óvoda után indul haza Szigetszentmiklóson. István, Tamás párja a kislányukat köti be a gyerekülésbe. Jázmint sem kell félteni: először vigyorogva Dani helyére ül le az autóban, aztán némi unszolás után hajlandó átülni a saját ülésébe.
Ismerős jelenetek ezek, szinte minden család találkozott már hasonlóval.
István és Tamás 17 éve vannak együtt, ebből nyolc éve házasok. Évekig Skóciában éltek, ott kötötték össze az életüket. Már a kapcsolatuk elején sokat beszélgettek a gyerekvállalásról, de eltelt pár év, amire késznek érezték magukat rá. Skóciában indították el az örökbefogadást, de végül úgy alakult, hogy hazaköltöztek, és Magyarországon fogadtak örökbe egy ikerpárt.
Jogfosztott gyerekek
Itthon az azonos nemű párok közösen nem fogadhatnak örökbe, egyéni örökbefogadóként azonban a szexuális irányultságától függetlenül bárki jelentkezhet örökbefogadásra. A papírokat ezért egyikőjük adta be. A szivárványcsaládban élő gyerekek helyzetét megnehezíti, hogy a hazai törvények csak az egyik, a biológiai vagy az örökbefogadó szülőjüket ismeri el szülőnek, a másik jogilag nem számít annak.
"Ennek számos negatív következménye van, például a nevelőszülő mostoha szülő után végrendelet nélkül nem örököl a gyermek, adott esetben magasabb lesz az öröklési illeték, nehézségbe ütközhet a hétköznapi ügyeknek az elintézése, mint például egy iskolai szülői értekezleten való képviselet, vagy mondjuk a gyereknek az orvoshoz elvitele" – mondta az RTL-nek Dombos Tamás, a Háttér Társaság projektvezetője.
Istvánék ezért időt és költségeket nem kímélve minden lehetséges papírt beszereztek annak érdekében, hogy minden eshetőségre bebiztosítsák magukat.
"Ha belegondolunk, ezek a gyerekek rögtön egy jogfosztásba születnek bele, hiszen nekik nem lehet kettő teljes jogú szülőjük, aki felelős értük, bemehet hozzájuk a kórházba vagy eljárhat a nevükben" – mondja István. „Mindig ki vagyunk szolgáltatva az aktuális intézményben, például a kórházban az orvosnak. Az ő jóindulatára vagyunk gyakorlatilag utalva, hogy engedje, hogy mind a ketten ott legyünk a gyerek mellett” – teszi hozzá Tamás.
A teljes riportból kiderül, hogy
- hány kisgyerek érintett Magyarországon;
- milyen jogok járnak a szivárványcsaládoknak Európa egyik legelfogadóbb országában, a svédeknél;
- mire lenne jó az uniós szülői tanúsítvány;
- mi a Fidesz álláspontja a bevezetéséről és mire jutottunk, amikor a kormány álláspontját kérdeztük.
A szerző önkéntesként részt vett A család az család kampány elindításában.
