Az „LMBTQ-lobbira” hivatkozva próbálja menteni pozícióját Balog Zoltán
Újabb részleteket tárt fel a Direk36 és a Telex cikke a Balog Zoltán püspök és korábbi miniszter körül a református egyházon belüli történésekről. Mint ismert, Balog egy hónappal ezelőtt, február 16-án lemondott a zsinati elnökségi posztjáról, a Dunamelléki Egyházkerület püspöki székét azonban megtartotta magának.
A püspök a cikk szerint ezután arra koncentrált, hogy ott bebiztosítsa a pozícióját, és ennek érdekében intenzív kampányba kezdett, nem is sikertelenül. Úgy tűnik ugyanis, hogy a kezdeti felzúdulás után sikerrel járt a terv, hogy elcsendesítse a kritikus hangokat, és felsorakoztassa maga mögött az egyházat.
Az oknyomozó újságírók az elmúlt hetekben közel húsz olyan forrással beszéltek, akiknek rálátásuk volt arra, miként küzd Balog, hogy megtarthassa az egyházon belüli befolyását. Ebből az derült ki, hogy ma már Balog egyre szélesebb körű támogatást élvez. Ennek egyik oka, hogy a külső nyomás hatására összezárt az egyházi vezetés, és közben megszűntek a nyílt támadások a kormányzati körök részéről is.
Balog zárt körben állítólag arról is beszélt, Orbán Viktor miniszterelnök rábízta, hogyan dönt a jövőjéről.
A püspök március elejére több találkozót kezdeményezett a Dunamelléki Egyházkerületben. Ilyen volt a március 2-ai találkozó a Ráday utcai püspöki hivatalban, illetve március 7-én a Vértesaljai Egyházmegye lelkészeivel és gondnokaival szervezett gárdonyi találkozó. Előbbi összejövetelen az egyik részvevő szerint Balog arról beszélt, hogy a kormány környékén nem látják szívesen. Elmondása szerint például lelkészi beiktatásra hívott egy helyi fideszes országgyűlési képviselőt, de ő visszautasította, arra hivatkozva, hogy „nem lenne jó, ha most a püspökkel mutatkozna.” A lelkészi beiktatás Szentmártonkátán volt: a választókerület parlamenti képviselője, Czerván György az ezzel kapcsolatos kérdésekre nem válaszolt.
A gárdonyi találkozón Balog az egyik résztvevő elmondása szerint arról is eszmefuttatásba kezdett, hogy ha a püspökségről is lemondana, „az LMBTQ képviselői rájönnek, hogy mindig csak meg kell támadni az egyházat, ha változást akarnak elérni”. A Direkt36 forrása szerint Balog hozzátette, hogy ha az egyházkerület vezetéséről is lemondana, azzal csak azt jelezné, hogy „a reformátusok egy gyáva banda, akik nem képesek megvédeni a vezetőiket”.
Mit csinálunk majd, amikor olyan hatalom jön, amely meleg lelkészeket akar felszenteltetni, vagy meleg párokat akar összeadatni a templomokban?
– tette fel a kérdést Balog püspök a találkozó részleteit ismerő forrás szerint.
Balog itt is szóba hozta, hogy vannak politikusok, akik a kegyelmi ügy kirobbanása óta nem akarnak vele mutatkozni, ugyanakkor állította, az utóbbi hetekben ötször is beszélt Orbán Viktorral. Az egyik ilyen alkalommal történt, hogy a miniszterelnök meghagyta neki, belátása szerint cselekedjen.
A püspököt az elmúlt egy hónapban rengeteg nyilvános kritika érte a pedofil bűncselekmény eltussolásáért jogerősen elítélt K. Endre kegyelmi ügye kapcsán, amelyben Balog kulcsszerepet játszhatott. Ezzel együtt azonban – úgy tűnik – egyre többen fogadják el az érveit, amelyek szerint nemcsak ő, hanem az egész egyház van támadás alatt.
A támadások olyan szintet értek el, hogy az egyház elkezdett összezárni. Látják, hogy Balogot a kormányból sem támadják, nincsenek róla szivárogtatások. Csak az ellenzéki sajtó támadja, de az meg be van árazva
– magyarázta az egyház belügyeit ismerő egyik forrás.
Balog zsinati elnöki lemondásáról formálisan a zsinat áprilisban dönt, ez megerősítheti a döntését, de akár úgy is határozhat, hogy azt nem fogadja el. „Ha azt mondja a nép, hogy kedves püspök úr, maradjon, akkor lehet, hogy ő ezt elfogadja” – magyarázta egy, a református vezetéshez közel álló forrás, aki szerint jelenleg olyan a közhangulat az egyházban, ami kedvez Balog maradásának. Hozzátette azonban, hogy „másfél hónap nagyon hosszú idő, lesz közben a húsvét, lesznek politikai események, napirendre kerülhet a gyermekvédelmi törvény”, és így változhatnak a körülmények.
