A magyar kispróza és grafika forradalmát hozta el a buzizós népszavazás (18+)
1988. augusztus 29-én az egyik másodidőszakos egészségügyis sorkatona különleges parancsot kapott a lenti laktanyában. Augusztus 30-ára virradóra egész éjszaka egy fehér tetűirtó porral teli zsák mögött kellett ülnie, a kezében kanállal. A zsák mögött az aznap bevonuló több száz újonc állt hosszú sorban, letolt gatyával donáldkacsázva. Emberünk feladata az volt, hogy egymás után beporozza minden egyes, sorban elé lépő sorkatona pöcsét, míg olyanok nem lettünk, mint egy rakás majdnem teljesen megelevenedett görög szobor, amiknek csak a fasza maradt márvány. Hozzá hasonlóan lelombozó, péniszközpontú munkája 2022. április 3-ig senkinek sem volt Magyarországon.
Ezen a napon azonban több tízezer önkéntes szavazatszámlálónak kellett azzal szembesülnie, hogy a homofób népszavazáson tudatosan érvénytelenül szavazók egy része nem egyszerűen túl sok vagy túl kevés X-et rajzolt az e célra szolgáló karikákba. Hanem szövegek és rajzok segítségével tiltakozó műalkotássá alakította át a szavazólapját. Jellemzően igen trágár műalkotássá.
Jó sok ilyen képet láttam, ezek alapján azt a következtetést vontam le, hogy
- a magyar történelemben valószínűleg soha nem rajzoltak ennyien egyidőben pöcsöt;
- ez volt az első igazi nemzeti konzultáció.
Íme pár erős, érdekes vagy jellegzetes darab:
A verbális vitéz
Az általam látott lapokon sok szöveg szerepelt, de nagyrészt sima trágárságok, átkozódás és a kormány/miniszterelnök francba küldése. X. szavazólapja azonban egyszerre idézi fel a kortárs költészet nyelvjátékait és a szövegkiegészítős mémeket. A színvonal nem egyenletes, de az IGEN – NEMcsák Károly fordulatot maga Weöres Sándor is megirigyelné, az IGEN, emiNEM-et pedig maga Snoop is:
A neo-Weöres-féle gyermeki vonalat zoológiai precizitással ötvözte az a választó, aki egy túlfűtött hímnős csigával ellenpontozta érvénytelen szavazólapját. Ez a választó egyébként én voltam:
Hímnős csiga helyett hímnős miniszterelnököt rajzolt ez a félelmetes kézügyességű választó. A lap alján viszont már azt bizonyította, hogy a pesti kabaré klasszikus korszakának bármelyik sztárszerzőjével felveszi a versenyt:
Nekem azok a szavazólapok a kedvenceim, ahol az alkotó sikeresen építette be a művébe az előrenyomtatott karikákat is. L. festőművész, nála a körök a legnagyobb természetességgel alakultak át egy szexi koca orrlyukaivá és csöcseivé:
Z. szintén festő, ő is felhasználta a ready made adta lehetőségeket. De nem állt meg ennyinél, hanem képregényes-filmes irányba elmozdulva hozta létre az egyik kedvenc lapomat. A szellemesen egyszerű alapötlet ráadásul nemcsak felszíni vizuális gegnek jó – na nem mintha ez nem lenne elég –, hanem a mű jelentését is pompásan kidomborítja. Íme a kortárs magyar képzőművészet első, mondhatni műfajteremtő, szavazólap-animációja:
András nem festő, mégis pompásan építette be művébe a karikákat. Ő még ezekbe sem sima X-eket rajzolt: kettőbe szembogarat, négybe gomblyukakat, kettőre fanszőrzetet. Ebből is kiderül, hogy A. kicsit sem ódzkodott a pénisz ábrázolásától. Esetében figyelemre méltó még az úgynevezett majomcsöcsök kifejező megfogalmazása:
Nem merem elképzelni, szegény választási bizottságos önkéntes néniknek hány rajzolt pöcsöt kellett végignézniük vasárnapról hétfőre virradóra. Nincs baj persze a pöcsrajzolással, de Dorka bebizonyította, hogy anélkül is lehet emlékezetes érvénytelen szavazólapot alkotni. Nem ő volt az egyetlen, aki a „Szájer az ereszcsatornán” motívumot választotta, de az ő munkája lett a legaranyosabb. Pluszpont, hogy a szavazásra szolgáló karikákat ő is az alkotás integráns részeivé tette.
Mondjuk az is igaz, hogy rettentő nehéz választani a „Szájer leereszkedése” tematikájú, jobbnál jobb munkák között. Ez a téma valahogy a legjobbat hozta ki a kreatív tiltakozókból:
Érdekes kérdés, hogy a pöcsmotívum miért uralta le ilyen mértékben ezt a tiltakozást. (Száznál biztosan több telerajzolt lapot láttam, érzésre olyan 3/4-ükön valamilyen formában feltűnt legalább 1 pénisz.) Ebben a műfajban ez a túlzó, szinte rémálomszerű alkotás volt a kedvencem, önálló életre kelt, angolnaszerű, a napsütést és az esőt egyaránt élvező farkakkal:
Genderfluid, frissen beekizett szavazólaplényben P. volt a legerősebb:
Olyan is volt, aki tökéletes punk dalszöveget alkotott a lapon:
A legmetább szavazólapot az a választópolgár írta, aki a komolyan vehetetlen kérdésekre holt komoly választ adva tette érvénytelenné a szavazólapját, hogy ezáltal hívja fel a figyelmet az egész akció komolyan vehetetlenségére:
Cs.-ből a méltatlannak érzett népszavazási kérdések kihozták a szenvedélyes, de minimalista költőt:
A sok stilizált, monokróm pöcs között valóságos felüdülés volt ezzel a naturalista szivárványfasszal találkozni:
Tamás öntörvényű tiltakozó, aki láthatólag igen komolyan felkészült a szavazólapja kidekorálására. Ő a kubista-szürrealista gyökerű kollázstechnikát alkalmazta, bár a végtermék sokkal inkább lett radikális politikai kiáltvány, mint műalkotás.
Figyelemreméltó ötlet a hátlap felületének kihasználása:
A szorgoskodás nem csak arra volt jó, hogy az érintettek levezethessék a frusztrációikat és pár értetlen pillanatot szerezzenek szegény szavazatszámlálóknak: a népszavazás, mint köztudott, a hozzájuk hasonló alkotóknak is hála, eredménytelenül zárult.
www.444.hu/Szily László
