Melegként a vietnami háborúban

2013-ban kezdődött az azonos neműek házasságának törvényességével kapcsolatos, az amerikai média által történelminek minősített kétnapos meghallgatás az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságán (LB). A legtöbb szakértő úgy vélte, hogy a testület döntése kompromisszumos lesz, sőt egyesek azt sem zárták ki, hogy a bíróság nem tartja majd magát illetékesnek. Bizonyára nem erről álmodott Leonard Matlovich, mikor 1975-ben, óriási megdöbbenést keltve nyíltan felvállalta homoszexualitását. Az amerikai légierő tagjaként Vietnamban szolgáló tiszthelyettes a "coming out" után a másságukat titkolni kényszerülő katonák jogainak szószólója lett, de általában sokat köszönhet neki az amerikai LGBT-közösség.

Ne kérdezd, ne mondd

Hosszú ideig tartott, míg az amerikai hadseregben szolgáló katonák elérték a heteroszexuális társaikat megillető jogokat. A másságukat nyíltan vállaló katonák "polgárjogi" küzdelmére a védelmi minisztérium 2011-ben hozott döntése tett pontot, aminek értelmében hatályon kívül helyezték azt a törvényt, amelynek alapján elbocsátották a hadseregtől a homoszexualitásukat nyíltan vállaló egyéneket. Sőt a CNN februárban arról tudósított, hogy a védelmi tárca bejelentette: a hadsereg berkein belül dolgozó azonos nemű élettársaknak is elérhetővé kell tenni azokat kedvezményeket, amelyek eddig csak a házastársi viszonyban élőket illették meg.

A meleg katonákkal szembeni diszkrimináció az Egyesült Államok függetlenségi küzdelmének idejére nyúlik vissza. Az első ismert esetre 1778. március 11-én, még az angolok vereségét deklaráló párizsi békeszerződés előtt került sor: a bírósági verdikt értelmében a katonai bíróság elbocsátotta a hadseregből Frederick Gotthold Enslin hadnagyot, miután „szodómia és hamis tanúzás” vádjában bűnösnek találták.

Még az 1940-es évekig sem alakult ki világos, mindenkire kiterjedő általános irányelv a homoszexuális katonák szolgálatával kapcsolatban az amerikai hadseregben. Csak 1949 októberében mondta ki az újjászervezett védelmi minisztérium a teljes tilalmat, amely 44 éven át érvényben maradt. Az 1993-ban, a demokrata Bill Clinton elnöksége idején elfogadott törvény a „ne kérdezd, ne mondd” elv alapján végül kimondta, hogy a seregnél hivatalosan nem kérdezhetnek rá a katonák nemi identitására, ők pedig nem kötelesek azt felfedni. A bevallottan homoszexuális személyeket viszont nem vették állományba, a már a fegyveres erők kötelékében lévőket pedig leszerelték. Az eltelt 18 évben több mint 13 ezer embert bocsátottak el emiatt a seregtől.

Talán maga Leonard Matlovich sem hitte volna, hogy mindazt, amit életében tett az LGBT gyűjtőnév alá tartozó (leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek) amerikai állampolgárok, s legfőképpen az amerikai seregben szolgálók elfogadásáért, jogaik kiszélesítéséért, ma akár egy tollvonással visszájára lehet fordítani. A társadalom mindenesetre egyre toleránsabb: 2008-ban az amerikaiak 56 százaléka vélekedett úgy, hogy nem szabad érvényesnek tekinteni az azonos neműek közötti házasságot, 2012 novemberében azonban 53 százalék már a melegek házasodási joga mellett foglalt állást a Gallup felmérése szerint. Az Egyesült Államok 29 szövetségi államában a helyi alkotmány kiegészítései tiltják, hogy azonos neműek házasodjanak, kilenc államban és Washington D.C.-ben viszont elismerik a melegházasságot.

Küzdelem a hadsereggel és a gyilkos kórral

Leonard P. Matlovich nem sokat gondolkodott, mielőtt úgy döntött, hogy felfedi homoszexualitását és felvállalja a lehetetlennek tűnő harcot a melegek jogaiért. A családi örökség egyértelműen arra predesztinálta a savannai (Georgia) születésű férfit, hogy kiálljon a katonák jogaiért, hiszen édesapja szintén a légierőben szolgált. A kis Leonard egész gyermekkorát katonai bázisokon töltötte, egy légibázison született Georgia államban,így nem volt kérdéses, mihez kezd az életével. Tizenéves korának nagy részét a dél-karolinai Charlestonban töltötte, a katolikus Bishop England High Schoolba járt .19 éves korában sorozták be, s hamarosan Vietnamba került, ahol három küldetésben vett részt. Đà Nẵngnál komoly sérülést szenvedett, mikor aknára lépett. Több kitüntetést kapott,többek között a Bíborszív érmet is.

Matlovich csak 30 éves korában döbbent rá másságára, s ekkor úgy döntött, hogy egész életét a melegek jogai kiterjesztésének szenteli (a férfi a homoszexuálisokat ért atrocitásokat a színesbőrűek elleni támadásokhoz hasonlította). Miközben Floridában állomásozott a Fort Walton Beach közelében , rendszeresen látogatta a meleg bárokat a közeli Pensacola -ban. 1973 -ban, 30 éves korában először feküdt le egy másik férfival. Ekkor barátainak bevallotta homoszexualitását,de továbbra is titkolta a tényt parancsnoka előtt.A fordulópontot egy az Air Force Time-ban olvasott interjú jelentette: ebben Frank Kameny ismert meleg jogi aktivista szólalt meg, akivel Matlovich hamarosan kapcsolatba lépett; Kameny-nek kapóra jött a váratlan megkeresés, hiszen éppen olyan meleg katonát keresett, akivel tesztelni lehet a hadsereg homoszexuálisokat érintő diszkriminatív irányelvének gyakorlatát.

A tiszthelyettes levélben vallott szexuális irányultságáról, amit felettesével, a Langley Field-i katonai bázis parancsnokával közölt. A „coming out” legnehezebb része azonban az volt, amikor a saját neme iránti vonzalmát szülei előtt kellett felfednie. Édesanyjával telefonon közölte a hírt, aki nem merte elmondani férjének; anyja később bevallotta, régóta élt a gyanúperrel, hogy fia meleg. Apja csak az újságból értesült fiuk „kitárulkozásáról”, miután már egész Amerika Matlovich homoszexualitásával foglalkozott.

Matlovich – kihasználva a légierőre vonatkozó szabályokat – tovább szolgálhatott volna a hadseregben, de mivel nem volt hajlandó „felhagyni homoszexuális tevékenységével”, alkalmatlannak nyilvánították a szolgálatra. Fellebbezését követően hosszú jogi procedúra vette kezdetét, ügye bíróságról bíróságra vándorolt. Az alapos indoklás hiányában parancsnokká léptették elő, az Air Force pedig pénzbeli kártérítést ítélt meg a javára, azonban a légierőnél meg voltak győződve róla, hogy ha Matlovich újra belép a seregbe, találnak egy másik indokot az elbocsátásra, vagy a kérdésben szigorúan konzervatív álláspontot képviselő Legfelső Bíróság dönt a javukra.

A római katolikus Matlovich mormonná keresztelkedett, az egyház azonban hamarosan kétszer is kiátkozta mássága miatt. A vallástól megcsömörlött katonánál 1986-ban HIV-et diagnosztizáltak. Két évvel később, Los Angelesben, egy hónappal a 45. születésnapja előtt hunyt el a betegség szövődményei következtében. Bár a gyilkos kór testét legyőzte, örökségét semmi nem pusztíthatja el: számos írás és film született róla, sírhelye zarándokhely, s ma is – Harvey Milk mellett – a legismertebb meleg aktivisták között tartják számon szerte Amerikában.

Életéről és a homoszexuálisok jogaiért való küzdelméről 1978-ban film is készült, "Sgt. Matlovich Vs. Us Airforce" címmel.