Női ruhákban, karddal temették el a középkori férfit
Egy új vizsgálat alapján a kora középkori Finnországban a nem bináris személyek nemcsak elfogadottak voltak, hanem közösségük tisztelt tagjai is lehettek – írja a The Guardian. A szakértők egy ezeréves sírból előkerült leleteket elemeztek, a nyughely értelmezése körül az évek során komoly vita bontakozott ki.
A sírt 1968-ban találták meg a dél-finnországi Suontaka Vesitorninmäkinél. A nyughelyben olyan ékszereket és ruhamaradványokat fedeztek fel, amelyek arra utaltak, hogy a sírban egy nő feküdt. A lelőhelyen viszont egy markolat nélküli kard is előkerült – egy másik, díszesebb fegyvert is találtak, ezt feltételezhetően később helyezték el itt. A kard felfedezése meglepő volt, hiszen a fegyvert jellemzően férfiakkal együtt temették el.
Az ellentmondás feloldására két népszerűbb magyarázat is született. Az egyik szerint a suontakai sírban egy nőt és egy férfit is eltemettek, a másik alapján pedig a nyughely egy harcos nő számára készült.
A friss tanulmányban a szerzők egy harmadik hipotézist mutatnak be. Ulla Moilanen, a Turkui Egyetem munkatársa és kollégái DNS-vizsgálatot folytattak, és arra jutottak, hogy a nyughelyben egyetlen személy feküdt.
A kutatók szerint az illető Klinefelter-szindrómában szenvedhetett.
A kromoszómarendellenesség miatt az érintett férfiaknál legalább egy plusz X kromoszóma jelenik meg. Ez heresorvadást, terméketlenséget és kissé nőies testalkatot okozhat. A Klinefelter-szindróma 660 férfiból nagyjából egyet érint, de az enyhe tünetek miatt sokszor azonosítatlan marad.
Moilanenék kis mintával dolgoztak, de az adatok így is a rendellenességre utaltak. Elképzelhető, hogy a sírban nyugvó személy esetében a Klinefelter-szindróma egyértelműen megmutatkozott, és bár szigorúan biológiai értelemben férfi volt, a hagyományos nemi besorolásokon kívül esett. A nyughelyből előkerült leletek ennek ellenére azt mutatják, hogy az elhunyt közössége megbecsült tagja volt. Lehetséges, hogy ennek hátterében főként az állt, hogy az érintett eleve előkelő családból származott.
A Klinefelter-szindróma a nemi kromoszómákhoz kötött rendellenességek közé tartozik. Gyakoriságát tekintve körülbelül minden ezredik fiú újszülöttből egy szenved ebben a betegségben. Az érintetteknek a normálistól eltérően nem csupán egy darab X kromoszómájuk van a férfi-neműséget meghatározó Y kromoszóma mellett, hanem két darab X, tehát a betegek kromoszóma-összetétele 47, XXY.
A Klinefelter-szindrómában szenvedő fiúk külső megjelenése egészen a serdülőkorig teljesen átlagos. A pubertás felléptével, a növekedés ütemének felgyorsulásával azonban aránytalanul hosszúra nőnek a végtagok, a csípő kiszélesedik, nőies külső alakul ki. Az emlők is kisebb-nagyobb mértékben megduzzadnak, megnagyobbodnak. A herék serdülőkorra jellemző növekedése azonban nem következik be, azok mérete ugyanolyan kicsi marad - testis hypoplázia -, mint a pubertást megelőzően. A herék fejlődési zavara a számfeletti X kromoszóma miatt jön létre.
A kisméretű herék jóval kevesebb férfi nemi hormont (androgént) termelnek, mint amennyire a kamaszkor során és azt követően szükség lenne, a spermiumok képződése pedig a fejletlen herékben teljesen hiányzik, vagy nagyon súlyosan károsodott. A szindrómában szenvedő férfiak testalkata jellegzetes, az átlagosnál magasabbak. Az arcukon, és testük más területein is kevesebb, gyér a szőrzet.
