Ugrás a tartalomra
x

Rárontott az LMBT-közösség a családbarát Lengyelországra

Kik és hogyan avatkoztak be külföldről a lengyel elnökválasztásba?  

Külföldről is támogatott civil szervezetek Rafał Trzaskowski, Andr­zej Duda jobboldali államfő liberális kihívója mögött sorakoztak fel a lengyel elnökválasztási kampányban. Cikksorozatunk negyedik, befejező részében két ideológia harca bontakozik ki: a konzervatív, családi értékeké, illetve a szexuális kisebbségek mind nagyobb elismertségét követelőké.
A jobboldali államfő, Andrzej Duda és ellenzéki kihívója, a múlt vasárnapi választásokon végül vesztes Rafał Trzaskowski küzdelmét az Egyesült Államoktól kezdve Németországon át egészen Brüsszelig árgus szemekkel figyelték.

Mégpedig azért, mert két világnézet, a hagyományos családmodell híveinek és a szexuá­lis kisebbségek, az úgynevezett LMBT-közösség jogainak további kiterjesztését követelő liberálisok tábora csapott össze.
Az újraválasztásáért induló Duda a kampány hajrájában komoly hangsúlyt fektetett a család erősítésére. Bemutatta a családi chartát, amely a többgenerációs modell védelmét tűzi ki célul. Számos alkalommal kijelentette: a lengyel alkotmányban foglaltak, miszerint a házasság nő és férfi kapcsolatára épül, „semmilyen más formában nem létezik és nem is fog létezni”. Duda mint a konzervatív kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott jelölt arról is nyíltan beszélt: korlátozni kellene az LMBT-ideológia terjesztését a közintézményekben, mert a szülőket illeti a jog, hogy dönthessenek arról, milyen ideál szerint nevelik a gyermekeiket.

Alkotmánymódosítási javaslatot is megfogalmazott annak érdekében, hogy az egynemű párok ne fogadhassanak örökbe gyermeket. Vele szemben Trzaskowskit a nemzetközi sajtó és a brüsszeli politikusok jelentős része is az esélyegyenlőség hőseként harangozta be.
A politikus varsói főpolgármesterré választását követően is megengedő volt az LMBT-ideológiával szemben. Felszólalt a varsói Pride-on, a homoszexuálisok menetén, és elfogadta az LMBT-Chartát, amely a fiatalok szexuális nevelését, illetve a családjaik részéről el nem fogadott, de magukat homoszexuálisnak mondó („coming outolt”) tinédzserek védelmét célozta. A PiS szerint a főpolgármester olyan értékeket próbált az országba importálni, amelyeknek nincs helyük. A lengyel önkormányzatok harminc százaléka nevezte magát LMBT-mentes övezetnek.

– Trzaskowskinak már szinte minden hírállomáson feltették a kérdést, hogy köztársasági elnökként támogatná-e a melegházasságot és a gyermekek örökbefogadását az LMBT-párok részéről? Minden alkalommal elkerülte a választ

– ezt a lengyel köztévé írta honlapján közvetlenül a választások előtt, azzal összefüggésben: Trzaskowski is sejtheti, a családpolitika lehet a voksolás kimenetelét eldöntő kérdés.

Pedig az LMBT-jogok előmozdítását célzó civil szervezetek anyagilag is érdekeltek voltak az ellenzék győzelmében.

A Gazeta Polska konzervatív hetilap oknyomozásából kiderült: a varsói főpolgármester a 2018-as hivatalba lépését követő tíz hónapban a 41 választási ígéretéből mindössze a Pride-ra vonatkozót teljesítette. Sőt az említett időszakban csaknem kilencszázezer złotyt, azaz több mint hetvenmillió forintnak megfelelő összeget juttatott az LMBT-barát NGO-k (nem kormányzati szervezetek) zsebébe, mégpedig önkormányzati pénzből.

Köztük volt például a lengyel diszkriminációellenességért küzdő PTPA szervezet, amely főként jogászokat foglalkoztat, jogi tanácsokat ad a diszkriminációmentesség nevében, és vannak az Európai Bizottsággal közös projektjei is. A szervezet korábban amellett is kampányolt, hogy a lengyelekkel szembeni, úgynevezett hetes uniós cikkely szerinti eljárásba az LMBT-jogok sérülése is tartozzon bele. A PTPA szerepe mellett arról szintén cikkezett már a Magyar Nemzet, hogy a Soros György, magyar születésű amerikai milliárdoshoz köthető szervezetek közé tartozó Báthory Alapítvány (Fundacja im. Stefana Batorego) is a homoszexuálisok jogaival érvelve csatlakozott a kampányba.

Amellett, hogy az alapítvány kiállt a szexuális kisebbségek jogainak védelmében, a második fordulót megelőzően a Brüsszelben sokat hangoztatott jogállamisággal kötötték össze az LMBT-ügyet.

A civil szervezetek hatását a szűkös választási eredmény ismeretében nem érdemes lebecsülni. Uniós berkekben gyorsan visszaköszönhet a homoszexuális lobbi, főleg, hogy a hazánkkal és Lengyelországgal szembeni uniós jogállamisági eljárásokba életet kell lehelni. A liberális sajtó egyik zászlóshajója, a brit The Guardian Duda győzelme után egy nappal arról írt: miért kapna Varsó EU-pénzeket, ha a lengyel bírók mellett az LMBT-közösséget is „támadja”?
Helena Dalli, az uniós egyenlőségért felelős baloldali biztos korábban a lengyel LMBT-mentes övezetek miatt helyezte kilátásba az EU-pénzek megvonását. Az Európai Parlament bel- és igazságügyi bizottsága pedig tegnap elfogadott egy Lengyelországot bíráló jelentést, amelyben a homoszexuálisok helyzetét is felemlegetik. Az elfogadott szöveg elítéli, hogy a lengyel tisztségviselők többek között a választási kampányban vegzálják a szexuális kisebbségeket.

Korábban a szakbizottság részéről még azzal érveltek, hogy a jelentésnek nincsen köze a lengyelországi elnökválasztáshoz és annak eredményéhez. Tegnap egyébként az alulmaradt jelöltet támogató legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform az elnökválasztás eredményének érvénytelenítését kérte a lengyel legfelső bíróságtól. Állításuk szerint Trzaskowski nem részesült egyenlő mértékben az állami támogatásokból, illetve nem szerepelhetett ugyanannyit a közszolgálati médiában, mint Duda.

 

www.magyarnemzet.hu

Drupal 8 Appliance - Powered by TurnKey Linux