Tényleg ilyen egy melegpornós élete? Latex mögé rejtett sérülések, hedonizmus, önpusztítás

Melegpornó, latex és dráma. A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon vetített Megmentőm: Jonathan Agassi című alkotás kitűnő lehetőség, ha ki szeretnénk szakadni a komfortzónánkból és egyedi, tabudöntögető filmélményre vágyunk.

A címszereplő izraeli expornósztárt 15 éve kezdte el filmezni Tomer Heymann rendező. Az akkor pályája csúcsán lévő – szakmailag és anyagilag elismert – Jonathan a legvadabb fantáziáit élte meg a valóságban. És amikor vad fantáziákról beszélünk, akkor képzeljünk el félmeztelen tömeg előtt szerepjátékokat játszó férfimodelleket egy berlini klub pincéjében, majd szorozzuk meg az élményt százzal.

A szexualitás rabságában élő férfi mindent és mindenkit megkapott, ami idővel – ahogy az általában lenni szokott – felőrölte személyiségét, és a drogok kábulatában egyre nagyobb mélységeket ért el.

Jonathan nárcisztikussága azonban ezekben a pillanatokban is kellő motiváló erő volt a forgatás folytatására, így 10 éven keresztül maga mellett tartotta a stábot és a narkotikumok uralta mélységekben is nyitott könyvként élte életét előttük. Felemelkedés, majd hanyatlás – klisés történet, azonban a bemutatott extrém szubkultúra és a szofisztikált, intim rendezés végig fenntartja az érdeklődést.

A cikk folytatását a noizz.hu oldalán olvashatod el!