Ugrás a tartalomra
x

100 éves a meleg filmművészet: A 30-as évek filmjei

Százéves a meleg filmművészet. 1919-ben készült el ugyanis az első film (Mások, mint a többiek/Anders als die Andern), amelynek a központi témája a homoszexualitás volt. Évtizedekig a mozi tulajdonképpen csak arra szolgált, hogy kifigurázza, nevetség tárgyává tegye ezt a szexuális kisebbséget vagy éppen brutális szadistaként mutassa be a melegeket, ezzel is táplálva a velük szembeni előítéleteket. Sorozatunkban 2019 folyamán - a centenárium alkalmából - a legjelentősebb meleg filmekről lesz szó a kezdetektől napjainkig.

Az 1930-as években a meleg filmtörténet szerint 31 LMBT-alkotás készült, amelyekben valamilyen módon megjelennek ilyen karakterek. Tovább mókázott Stan és Pan és feltűnően sok olyan mozgókép készült, amelyek főhősei kemény, bátor nők voltak, s akik alkalomadtán férfiruhát öltöttek magukra.

md

Marlene Dietrich férfiruhában

Marokkó / Morocco (1931)

Amy Jolly, a búgó hangú dizőz, egy marokkói kisváros idegenlégiósok által látogatott mulatójának sztárja. Két férfi ostromolja őt szerelmével: egy idősebb, dúsgazdag festő, és a daliás idegenlégiós katona, Tom (Gary Cooper). Amy szívét Tom nyeri el, és a légió továbbindulásakor követi a férfit a sivatagba.

mdgk

Marlene Dietrich és Gary Cooper a Marokkóban

A film főszerepét Marlene Dietrich játszotta el. A mozi egyes jeleneteiben frakkot vesz magára, s csókot vált a bárban néhány kisasszonnyal. Dietrich valójában itt önmagát alakítja. A díva biszexuális volt. Viszonya volt Ona Munson színésznővel és Mercedes de Acosta íróval, szeretői között tartják számon ezenkívül a Kennedy-fivéreket, Frank Sinatra amerikai énekest, Claudette Colbert amerikai színésznőt, James Stewart és Gary Cooper amerikai színészeket, Ernest Hemingway és G. B. Shaw amerikai írókat, valamint Margo Lion színésznőt.

Részlet a Marokkó c. filmből

 

Lányok az intézetben / Mädchen in Uniform (1931)

A film magyar címét kissé módosították, hogy megkülönböztessék az 1958-as Lányok egyenruhában című változattól. Leontin Sagan osztrák rendező 1931-ben készült híres filmjében merészen összekapcsolja a különleges barátságok és az elfojtó társadalom elleni lázadás témáját.

Egy katonai fegyelemmel vezetett kollégiumban egy fiatal lány beleszeret a tanárnőjébe. A kollégium vezetői úgy próbálnak véget vetni ennek a kapcsolatnak, hogy a diáklányt kórházba küldik, végül is csak „betegségről” lehet szó. A kollégium fellázad. A film utolsó jelenetében az igazgatónőt láthatjuk, amint legyőzötten eltűnik a folyosó homályában, míg a szerelmes tanárnőre fénykör vetül.

li

Leszbikus csók a filmben

Jobban ki se lehetne fejezni a homoszexualitás felforgató hatalmát, amely győzedelmesen támad az elnyomás ellen. Igaz, itt nem fiúkról, csak lányokról van szó, és az ő lázadásuk állítólag kevésbé veszélyes a fennálló rendre. Hiszen maga Viktória királynő is kijelentette, hogy semmi szükség nincs a női homoszexualitást elítélő törvényekre, mivel a leszbikusok nem ingathatják meg az angol társadalmi rend alapjait, írja a téma egyik legismertebb kutatója, Dominique Fernandez.

Lányok az intézetben - a teljes film

Két évvel később azonban elkészül egy hasonló film, ami azonban már egy fiúkollégiumban játszódik.

 

Magatartásból elégtelen / Zéro de conduite (1933)

Jean Vigo csodálatos filmje kollégista fiúk lázadásának története. Vigo 1933-ban fejezte be a forgatást, de a filmet csak 1945-ben lehetett bemutatni. Inkább csak jelzett, mint bemutatott homoszexuális barátság köti össze a lázadás két vezetőjét, Tabard-t és Bruelt.

Kezdődik a tanév. Két kisdiák vonaton érkezik, velük együtt száll le az új, fiatal tanító is, az állomáson egy másik nevelő és diákok várják. Az internátusban katonai fegyelem uralkodik. A hálóteremben a reggeli ébresztőnél mindent vezényszóra, tapsra kell csinálni. Megszokott fegyelmező eszköz a pofon, a bezárás, az önkényesen kiosztott elégtelen osztályzat, és ami vele jár: a vasárnapi kimenő megvonása. A nevelők visszaélnek helyzetükkel, egyikük meglopja a diákokat, másikuk perverz hajlamait igyekszik kiélni; a fiatal tanító bohókás, csak saját magára figyel, de legalább nem hatalmaskodó. Az önkény ellen a két barát, akikre amúgy is „pikkelnek” a nevelők, összeesküvést sző; egyik társukat a nevelők besúgásra próbálják rávenni, ám végül – egy újabb megaláztatás után – ő is a lázadás egyik vezetője lesz. Tervük a hálóteremben örömmámort és eszeveszett párnacsatát vált ki. Az ünnep reggelén a diákok zászlót tűznek ki az épület falára, az iskolaudvaron ünnepélyre gyülekezőket a padlásról könyvekkel dobálják meg. Az utolsó jelenetben a gyerekek vezérei győztesekként indulnak felfelé a háztetőn: ha csak jelképesen is – elérték céljukat.

me

A lázadó fiúk

„Tabard igazi lány”, mondják a társai. Az igazgató meg is leckézteti őt, kijelenti, hogy az ő és kebelbarátja „érzékenysége” csak a „pszichopatákra” és a „neurotikusokra” jellemző. Lassított képsor mutatja be, amint a nemi szervük felemelkedik felgyűrődött hálóingük alatt. A film költői utalásokra épít, nem harsogó dicshimnusz, a nagy művek ragyogásával mégis nyilvánvalóvá teszi a marginális szexualitás és a lázongó anarchizmus közötti kapcsolatot. Bár, és itt ugyanazzal a fenntartással kell élni, mint Leontin Sagan esetében (Lányok az intézetben), ebben a filmben is csak fiatalkori anarchizmusról van szó, amely csak a gyermekek világára korlátozódik, kis lázadásról, amely nyugtalanítja ugyan a felnőtteket, de nem érzik magukat komolyan fenyegetve általa.

A gyerekek sorsát és lázadását Vigo lírai együttérzéssel rajzolja meg. Ez már a film elején is kiviláglik, ahogy a két barát a szegényes vonatfülkében előkotorja féltett kincseit. A film talán leghíresebb jelenete a hálótermi párnacsata, a tollfelhőben önfeledten ugráló gyerekek lassított felvétellel készült, álomszerűen lebegő ábrázolása.

Magatartásból elégtelen - a teljes film

 

A máltai sólyom / The Maltese Falcon (1931)

A máltai sólyom minden idők egyik legfontosabb és legjobb krimije. Mindent ehhez mérnek megjelenése óta, és fognak is még mérni, amíg lesznek krimiírók – és persze olvasók. A regényből több filmváltozat is készült.

ms

A San Franciscó-i magándetektívet, Sam Spadet egy napon egy feltűnően csinos nő azzal bízza meg, hogy keresse meg a húgát, akit egy Thursby nevű erőszakos alak csábított el. Mrs. Wonderly kérésére Spade társa, Archer személyesen veszi kézbe az ügyet, másnap azonban váratlanul Archert és Thursbyt is meggyilkolják. A nyomozást Spade folytatja, Mrs. Wonderly történetéről kiderül, hogy hazugság, a nő pedig egy bűnszövetkezetnek a tagja, aki a zsákmányt magának szeretné megtartani. Az értékes áru pedig nem más, mint a XVI. századból származó drágakövekkel díszített arany szobor, a Máltai Sólyom, amit nemcsak Brigid, de Joel Kairo és egy Gutman nevű kétes alak is meg akar szerezni - bármi áron...

A máltai sólyom (1931) - részlet

A filmben több utalás is van arra, hogy a rossz fiúk, Kairo és Gutman melegek. Tíz év múlva, 1941-ben leforgatják a film újabb változatát immár Humphrey Bogart főszereplésével. Abban már nyoma sincs a meleg szálnak.

Sorozatunk folytatásában a 40-es évek alkotásaitól kezdve egyesével elemezzük a meleg filmeket.

A sorozat további cikkei:

Mások, mint a többiek A kezdetek az 1919 előtti évekből A 20-as évek filmjei A 30-as évek filmjei Tűzijáték Vörös folyó

Drupal 8 Appliance - Powered by TurnKey Linux