Házikedvenc hímvesszők, falloszfák és a boszorkányok

Egy 15. századi boszorkányvadász útmutató szerint a boszorkányok képesek nemi szerveket eltüntetni - és sokan közülük háziállatként tartották azokat. De mégis mi volt ennek az ára?

A lopott férfiasság boszorkányos kora
Amióta a világ világ, a férfiak irracionálisan aggódnak a péniszükre leselkedő veszélyek miatt. Régen az előtt, hogy a kasztrálás miatt szorongtak volna, volt valami sokkal baljósabb dolog: a férfiasságlopó és az azokat aztán tekergő kisállatokként tartó boszorkányok mítosza.

Ennek a legismertebb leírása egy 15. századi boszorkányvadász útmutatóban, a Heinrich Kramer által írott  Malleus Maleficarum-ban olvasható. Bár a történészek nevetséges és nőgyűlölő írásnak titulálják, mégis annak idején megannyi nő meggyilkolását alapozta meg a boszorkányság vádja által; a salemi boszorkányperekről fennmaradt írásokban Frances Hill úgy ír a könyvről, mint "az egyik legelborzasztóbb és legrosszindulatúbb dolog amit valaha is írtak." A Malleus telis tele van a női szexualitástól való félelemmel; a legtöbb boszorkányokkal kapcsolatos bűn (maleficia) a szexualitással volt kapcsolatos: inkubusz ördögökkel való közösülés, abortuszok előidézése, terméketlenség és halva születés okozása, és a házaspárok szexuális életének tönkretétele.

Tovább olvasom az Indexen. Még csak most jönnek a falloszfák...