A legjobb LMBTQ+ kötetek 2018-ban

Az Attitude Magazin összeállított egy listát a tavaly megjelent legjobb queer könyvek közül. Persze, ezek angol nyelvterületen megjelent irományok, nem is biztos, hogy valaha megjelennek magyarul. Mi azonban vállalkozunk rá, és tovább adjuk eme listát

Ismét jó évet zárt a queer irodalom, ezek a könyvek számos rangos sikerlista élmezőnyébe kerültek. Akár fikcióról beszélünk, akár mélyenszántó memoirokról vagy magával ragadó, a melegek történelméről szóló kötetekről. Szóval, 2018-ban is volt okunk sírni, nevetni, és ha nem tudsz dönteni, mit olvasnál, Uli Lenart, London ikonikus Gay’s the World könyvesboltjának könyvkritikusa majd segít neked, hisz összegyűjtötte az év legjobbjait.

„Élj gyorsan, Halj meg fiatalon, Légy vad, És érezd jól magad” – mondja Lana Del Ray. És olvass könyveket két tűzijáték-pukkanás között! 

„Az erőszak története” // History of Violence (Édouard Louis)

Miközben hazafelé sétál szenteste, Édouard-t megközelíti egy fiatalember. Némi hezitálás után behívja magához az idegent, ahol egy a fiatal srác egész éjjel az életéről mesél. Ám később kibiztosít egy pisztolyt, és azt mondja Édouard-nak: meg fogja ölni. Majd bántalmazza és megerőszakolja. Az önéletrajzi ihletésű kötet egy ténylegesen megtörtént éjszaka történetét eleveníti fel, kiemelve a bevándorlás, a kisajátítás, a rasszizmus, a vágy és a traumatikus hatások kérdésköreit.

„Kifordítva” // Inside Out (Joseph Osmundson)

A „Kifordítva” egy őszinte és zsigeri memoir szerelemről, elvesztésről, bántalmazásról, miközben az olvasó felfedezi a queer kapcsolatokat, szakításokat, a szexet és a sóvárgást. Költészet és próza, ez az önéletrajz és queerelmélet ellentétben áll és kirobbanó ebben a pezsdítő és rövid munkában, mely dacol a kategorizálással. Joseph Osmundson egy New York-i tudós, író, aki molekuláris biológiából PhD-zett, könyvei pedig nyersek és intenzívek.

„Fehér házak” // White Houses (Amy Bloom)

Amy Bloom negyedik kötete életet ad az LMBTQ+ történelem egy kevésbé ismert szeletének, mivel vizualizálja előttünk a leszbikus újságíró, Lorena ’Hick’ Hickok és Eleanor Roosevelt kapcsolatát. Miután közeli barátok lettek a jövendőbeli First Ladyvel Franklin D. Roosevelt 1932-es elnökválasztási kampánya alatt, Hick maga is beköltözött a Fehér Házba, mint „első barát”. Nyílt titok volt, hogy FDR szeretője is lett. A „Fehér házak” a romantikát elegyíti a politikával, mivel beviszi olvasóját a kormányzat zárt ajtói mögé, ahol a nyilvános felelősségvállalás és a titkok nagy súlyt nyomnak. Mindenkinek kötelező, akit az Egyesült Államok politikatörténete érdekel.

Less (Andrew Sean Greer) – megrendelheted a Librinél

Egy alattomos és kacagtató, Pulitzer-díjas regény egy középkorú, majdnem híres meleg szerzőről, aki elfut a problémái elől. A kötet hosszú idő óta a legbriliánsabb és legmegnyerőbb olvasmány. A szorongó, érzékeny és szingli Andrew Less ötven környékén jár. Kap egy esküvői meghívót postán a volt komoly kapcsolatától, aki valaki mással köti össze az életét. Arthur nem fogadhatja el – túl ciki lenne –, de nemet sem mondhat: ez meg védekezés lenne. Így köztes megoldásként, átgondolatlanul, azon irodalmi meghívásoknak tesz eleget, amik a világ minden részéből érkeztek.

Könyv korosodásról, kapcsolatokról, csalódásokról és az élet elkerülhetetlen abszurditásáról. A Less olyan, akár egy barát, akiről nem tudtad, hogy van neked, aki a szívfájdalmad nevetéssel burkolja be, és e könyv olvasása közben megláthatod: bármi is történjék veled, a végén minden jól alakul. E csodálatos könyv imádnivaló!

„Szohó” // Soho (Richard Scott)

Ez az erőteljes és páratlan versgyűjtemény egyben meditáció a meleg bujaságról, a szégyenről, a szerelemről és az intimitásról. Scott mélyen elmerül a vágyakozásból fakadó éhségbe, hogy felfedezze, a trauma és az elutasítás hogyan formálta a múltban vágyaink hangnemét. Olyan sorokkal: mint: „Nincs más zene a költészetben, mint a barátom elsuttogott hangja”. Ez a kötet egy érzékeny, mindent felfedő gyűjtemény, amely a megsebzettben rejlő szépséggel vidítja fel olvasóját. Felidézi Jean Genet és Walt Whitman írásait, és van egy szép szekvencia Paul Verlaine verseinek újragondolásából.

„Egyszerű arányok” // A Simple Scale (David Llewellyn)

A történet szerint, 2001. októberében egy fiatal orosz férfi New Yorkba érkezik, és megvádol egy idősödő tévést, Sol Conradot azzal, plagizálta nagyapja, Szergej könyvét. Conrad fiatal személyi asszisztensének, Natalienak az lenne a feladata, hogy megvédje főnökét, de ahogy egyre mélyebbre ássa magát a sztoriban, olyan világokat fedez fel, amiket alig ismer – a szibériai munkatáborokról, az ötvenes évekbeli amerikaifilmes „red scale” technikáról, a zsarnok kormányról, valamint a századközepi amerikai és szovjet melegek helyzetéről. Egymásba fonva Leningrád harmincas évekbeli, Kalifornia ötvenes évekbeli és New York 9/11 utáni portréit, David Llewellyn azon pontokat deríti fel, ahol találkozik a személyes a politikaival – egy történeti queer ember lencséjén keresztül.

„Minden, amit a menyország megenged: Rock Hudson életrajza (Mark Griffin)

Akár ismeretlen előtted Hollywood késői aranykorának, a szupersztár Rock Hudsonnak élettörténete, akár felfedezted már az Oscar-jelölt színész életét, nagyon sok örömteli része van a Mark Griffin által írt kanonizált életrajznak, ami Hollywood Aranykornak egyik legkomplexebb emberéről szól. Miután élete legnagyobb részét azzal töltötte, hogy megvédje magánéletét a sajtótól, Hudson később az AIDS bűvkörébe került, és neve a címpapokra, mivel ő vált az első olyan ismertebb személyiséggé, aki az AIDS-ből adódó szövődményekbe halt bele 1985-ben.

A kötet több, mint 100, kollégákkal, a családtagokkal és volt partnerekkel készített interjúkból épül fel. Új részletekkel szolgál Hudson problémákkal teli kapcsolatairól feleségével, Phyllis Gates-cel és barátjával, Marc Christian-nak, valamint belemélyed azon klasszikus filmekbe, amikben Rock olyan maradandót alkotott.

„Transz Britannia: Utunk az árnyékokból” // Trans Britain: Our Journey from Shadows (Christine Burns)

A kötet világos és széles körű tablója az Egyesült Királyságbeli transzmozgalom történetének. Mivel egyre több transznemű ember vállalja fel magát (a PinkNews írt arról, hogy Pakisztánban megtartották a legelső transz prideot), így a Time Magazine 2014-et „transz fordulópontként” jellemezte, de természetesen a transztörténelem sokkal korábbra eredeztethető. A „Transz Britannia” nem fél a vitáktól és a támadó cikkektől, mivel krónikájában olyan embereket szólaltat meg, akik „azok” közé tartoztak, akiket megvetettek és kiközösítettek. Akiket most már a szemmel látható erőszak vesz körül napjainkban.

„Semmit se vigyél magaddal” // Take Nothing With You (Patrick Gale) – korábbi kötetei vannak meg itthon

Partick Gale szépen felépített regénye zenéről, önmagunk felfedezéséről és a szexualitásról fókuszban egy fiatal fiú szenvedélyének az anyja életére gyakorolt hatásával. Az 1970-es években járunk, és a különc, tízéves egyke, Eustance-t anyja – valamifajta romantikus döntéstől vezéreltetve – beíratja csellóórákra. A zeneszerzés beindít a fiúban egy folyamatot, miszerint ő egy érzelmekkel telített vulkán. Szóval, örömmel veti bele magát a tanulásba szintén fiatal tanárától, és nem veszi észre, saját szárnyalása milyen pusztító hatással van frusztrált és korlátolt anyjára. Gale a figura egy részét saját gyerekkorából mintázta, és egymásnak feszíti a gyerekes hősképet az extrém módon kusza felnőtt szerelmi élettel. A „Semmit ne vigyél magaddal” egy fondorlatos, élettől duzzadó, bölcs és mozgalmas regény.

„Olyan jó, mint te: Az előítélettől a büszkeségig – a meleg Britannia 30 éve” // Good As You: From Prejudice to Pride – 30 Years of Gay Britain (Paul Flynn)

A könyv el akarta kerülni egy a szárazabb LMBTQ+ szakirodalmak sorsát, így az „Olyan jó, mint te”… a populáris kultúrára fókuszál, milyen messzire jutottunk elég rövid idő alatt – és az emberek garantáltan élvezni fogák.

A popzenétől kezdve a szappanoperáig, a klubkultúrától a médiáig, az Attitude zsurnalisztája, Paul Flynn feltérképezi azon járulékos változásokat, amik a meleg közösséget elvitték a széleskörű gúny állapotából, az AIDS-krízis okozta félelmen és traumán át – és persze az egyenlőség felé vezető úton – a közhangulat emelkedéséig, majd az azonosnemű házasság törvénybe iktatásáig.

Fejezetek szólnak arról, hogy Manchester városa önmagát választotta ki Britannia meleg fővárosának, valamint szó van Elton John és David Furnish románcáról és házasságáról. (Egy kicsit akkor pongyola – a ford.)

Olyan páratlan interjúkon rághatjuk át magunkat, mint például amit a szerző Kylie Minogue-gal, Russell T Davisszel, Will Younggal, Holly Johnsonnal és Chris Smith-szel készített – utóbbi az ország legelső, nyíltan meleg képviselője (1984-ben vállalta fel magát). De természetesen ismeretlenekkel is készültek beszélgetések, kiknek szerepe a meleg közösségben nem volt kevésbé meghatározó. Paul Flynn ügyesen deríti fel, hálótársak valószínűtlen csoportja hogyan küzdött az egyenlőségért úgy a kamerák kereszttüzében, mind pedig a szárnyvonalakon.

„Szemfényvesztők: Leszbikus szerelmi történetek” // Now You See Me: Lesbian Life Stories (Jane Trailes)

Néha az igazság sokkal-sokkal lebilincselőbb, mint a fikció. Jane Trailes majd’ egy évtizedet töltött azzal, hogy összegyűjtötte idősebb leszbikus nők élettörténeteit, és rávilágít rejtett múltjukra ebben az elragadó könyvben, amely egyszerre szívbemarkoló és felemelő.

Egy olyan világban, ahol a hétköznapi LMBTQ+ emberek történetét évszázadokig elfojtották, ez a könyv lüktető és megérintő olvasmány.

„Bolton Madonnája” // The Madonna of Bolton (Matt Cain)

Az Attitude volt főszerkesztőjének, Matt Chain-nek szívből jövő és elragadó, félig-meddig önéletrajzi regénye az Unbound Kiadó eddigi talán legnagyobb bombasikere – miután az ismeretebb könyvkereskedők visszautasították, mondván: „túl meleg”.  Charlie Matthews szerelmi története egy durva környezetű külvárosi házban kezdődik, amikor is a címszereplő kilencedik szülinapján Jan nénikéje egy olyan ajándékkal lepi meg, ami egy életen át vele marad: Madonna korai, ’Lucky Star’ című albuma.

Egy csapásra a Pop Királynőjének rabja lesz, és ez az állapot végig kíséri élete kemény periódusain: az iskolai zaklatások; a Cambridge-i Egyetemre való beilleszkedés; a csillogó londoni karrier; a barátok és a barátoktól való megszabadulás, illetve a családi drámák évei alatt. Charlie történetében a Billy Elliot találkozik a Csodálatos dologgal, ahol még egy kúp alakú melltartó is előkerül. A kötet sírva nevettet, és elejétől a végéig szórakoztat bennünket.

„A lehetetlen szépségek háza” // The House of Impossible Beauties (Joseph Cassara)

Cassara regényét homályosan az igazi Xtravaganza Ház ihlette, amit a híres, 1990-ben készült doksi a Párizs lángjai is bemutat. (Szintén a PinkNews írta meg és szintén tegnap, hogy Hector Xtravanagza hatvanéves korában életét vesztette.) Szóval, ez a debütáló kötet energikus, szenvedélyesen impresszív, és nyolcvanas évek Harlemének gendersemleges, magyarán latinx bulihelye volt.

A sebzett, de rugalmas, 17 éves Angel előtt még ismeretlen a drag-ek és a divatolás világa. Amikor beleesik Hectorba, egy gyönyörű fiatalemberbe, aki arról álmodik, hogy profi táncos lesz, ketten elhatározzák, hogy létrehozzák az Extravaganza Házat, ahol egy kisebb Queens-i csoport próbálja túlvészelni New York utcáinak bántó, függőséget okozó világát.

„A lehetetlen szépségek háza” a ruhákról, a filmekről, a pózolásról és a szerelemről szól. Joseph Cassara egy hajlékony, robbanékony és hihetetlenül autentikus történetet írt. A mű jövendőbeli queer klasszikus.

 „Redősmánia” // Drapetomania (John R Gordon)

A kötet tíz évig íródott, és epikus, izgalmas regénnyé nőtte ki magát a feketék szabadságküzdelmeiről, felkelésekről és fekete férfiak közti szerelmek radikális leírásáráról – a rabszolgaság évtizedeiből. Amikor szerelmét, a cseléd Abednegot eladták és messzire küldték, az összetört szívű földműves, Cyrus bekattan, és elszökik. Valahogy elkerüli üldözőit és a kutyákat, és eldönti – bármennyire is lehetetlen –, hogy megtalálja és megmenti Abednegót.

„A hagyaték” // The Inheritance (Matthew Lopez)

Valamennyire ezt a kötetet E.M. Forster 1910-es regénye, a Howard’s End ihlette. Mi is beszámoltunk róla, hogy „A hagyaték” bemutatója óra a Young Vic történetének egyik legünnepeltebb LMBTQ+ darabja lett. A hétórás, két részből álló epikus darabot aztán éttették a Noel Coward Színházba, már talán nem kapható rá jegy, de a West Enden, január végén még láthatod. Ha belelapozol e kötetbe, részese lehetsz és élvezheted a darab szívós és melyre menő szövegkönyvét.  

Követheted egy csapat meleg ember egymással kölcsönös kapcsolatban lévő életét, akik az Obama-korszak végének New Yorkjában élnek. „A hagyatékban” mindent megtalálsz a szerelemtől a ragaszkodástól a gazdaságig és a politikáig, az öregedéstől az  AIDS-ig – arra kényszerítve bennünket, hogy megvizsgáljuk: milyen sokkal tartozunk azoknak, akik már itthagytak bennünket. Maga a darab is kiváló és kötelező, de a szövegkönyvet minden olyan embernek is el kellene olvasnia, aki nem jut el a színházba.

„Egyetlen napsugáron” // On a Sunbeam (Tillie Walden)

A képregények szerelmeseinek muszáj beszereznie. Két, egymással kapcsolatban lévő idősíkban vagyunk, és egy csapatot követünk, akik az űr legmélyebb régióiba utaznak, hogy újjáépítsenek csodaszép, de lerombolt épületeket, illetve két lány igazán egymásba szeret az iskolában, de csak azért, hogy megtanulják az elvesztés okozta fájdalom gyötrelmeit. Mesterkedés? Annak kellene lennie.

Ám az, hogy a sci-fit elegyítik az iskolai drámával, valamint egy klasszikus utazós sztorival, melynek védjegye, hogy kísértetjárta, misztikus helyekre kell eljutni, az „Egyetlen napsugáron” az a kötet, ami mindenkibe csontig belehatol.

„Férfiakról és angyalokról” // Of Men and Angels (Michael Arditti)

Michael Androtti tanulságos regénye Szodoma bibliai városa pusztulásának egy másik vetületét deríti fel – az esemény kapcsán hivatkozik arra, hogy Isten talán homofób, és hogy gyűlöli a melegeket. A Koránban is feltűnik az a szemelvény, az a mítosz, miszerint az előre megjósolt büntetést Isten rendelte el a szodomiták ellen, ami egyúttal a bujaság, vagy specifikusabban szólva, a homoszexualitás elleni megtorlás szinonimájává vált.

Arditti a saját verzióját írja meg, aztán szivárogtat dolgokat az ősi Babilonból, a középkori Yorkból, a reneszánsz Firenzéből, a 19. századi Palesztinából, illetve az 1980-as évek Hollywoodjából. A szerző meleg, de keresztény is, és regényében megküzd az ortodoxiával és a vallás rugalmatlanságával. A „Férfiakról és angyalokról” egy igazán intelligens írás.

„Gentleman Jack: Anne Lister életrajza, aki újkeletű földtulajdonos, csábító és titkos naplóíró volt” // Gentleman Jack: A biography of Anne Lister, Regency Landowner, Seducer and Secret Diarist (Angela Steidele)

A kötet a 18. századi, Yorkshire-i örökösnő, hegymászó és leszbika Anne Lister nem mindennapi életét meséli el. Ezt a BBC One sorozatban dolgozza fel (majd az HBO-n láthatod idén) – és a BAFTA-díjas Surrane Jones (Doctor Foster) lesz a címszereplő. Szerencsések vagyunk, mert Angela Steidele könyvének köszönhetően máris beleshetünk a bársonyfüggönyök mögé az életében nem épp elismert LMBTQ+ ikon gondolataiba, kinek naplói sok-sok éven át rejtve maradtak – mármint valós tartalmuk –, mígnem történészek fel nem törték a kódját, és fel nem fedezték az azon nők közti erotikus vallomásokat és életteli anekdotákat, akik szakítottak az összes meglévő társadalmi konvencióval.

„Ponyva” // Pulp (Robin Talley)

A kötet kétszeres narratívát követ: a New York Times bestseller írója, Robin Talley két fiatal nő életét mossa össze, akik a szavak erején keresztül kapcsolódnak, jóllehet, nem egy generáció szülöttei. Az 1950-es évek Washingtonjában egy 18 éves lány titkolja vonzalmait, de miután könyveket fedez fel azonosnemű női szeretőkről (gondolom, pl. a Lüszisztraté – a ford.), eldönti, a kockázatot is vállalva megjelenteti saját történetét. 62 évvel később Abby, aki diák a saját életéből menekülve imádott szerzője, Marion Love könyvét segítségül hívva fedezi fel igazi valóját. A „Ponyva” igazán mozgalmas sztori.

(Attitude)

Lancois