Tíz szenzációs doksi 2018-ból, amiket lehet, még nem láttál
Összegyűjtöttünk tíz olyan dokumentumfilmet az idei év és az elmúlt évek terméséből, amik velünk foglalkoznak, és a teljesség igénye nélkül röviden be is mutatjuk ezeket
Nagyon remek év volt ez a filmek terén, hisz Lady Gaga szinte lesöpörte a vászonról Bradley Coopert a Csillag születikben, de a Bosszúállók: Végtelen háború is rekordbevételt hozott a mozipénztáraknál. De hagyjuk is a blockbustereket, hisz ebben az évben kevésbé ismert, viszont annál nagyszerűbb LMBTQI-dokumentumfilmeknek is örülhettünk.
Az olyan dokumentumfilmek, mint a Wont’t You Be My Neighbour?, vagy az RBG megmutatták, hogy még mindig érdemes szem előtt tartani a műfaj képviselőit, és hogy az igazságtartalmuk változatlanul óriási. Ajánlunk most Nektek egyedülálló, első kézből származó, illetve érdekes történeteket még érdekesebb témákról.
1. The Untold Tales of Armistead Maupin
Armistead Maupin írót leginkább a Sand Francisco-ban játszódó, hetvenes évekbeli Tales of the City könyvekből ismerhetjük, és ennek hús évvel későbbi televíziós feldolgozásából. Ezek a könyvek és a sorozat a meleg és transznemű férfiak és nők első pozitív mondanivalóval bíró ábrázolásai a nagyközönség előtt.
A Jennifer Mr. Kroot által készített doksi bemutatja azokat a hihetetlen eredményeket, amiket Maupin elért írói karrierje során, onnantól kezdve, hogy egy lapnál és a sorozaton dolgozott, majd megjelentetett egy nemzetközi bestsellert. Talán a legmegindítóbb részek azok, amelyek Maupin szexualitását taglalják, korábbi kapcsolatait és azt: az AIDS-járvány hogyan vette át az irányítást élete színpadán.
Aki ezt a dokumentumfilmet megnézi, szép ízelítőt kaphat a queer-filmek történetéről, szándékosan nők által elbeszélve. Carroline Berler alkotása rávilágít, a queer-nők hogyan fejezték ki identitásukat akkoriban, különös figyelmet szentelve a Stonewall-lázadások és a kísérleti filmezés korszakának, az 1970-es éveknek.
A filmben interjúk hangzanak el – így mi is első kézből tudjuk meg – olyanokkal, mint Cheryl Dunye, B. Ruby Rick, Vicky Du és Barbara Hammer – , mennyire számít a kísérletezés, és hogyan ad hangot olyanoknak, akik talán nem akartak megszólalni.
3. Denial
Első körben e filmmel be akarták mutatni, a Vermont Electric Cooperative elnök vezérigazgatója hogyan veszi ki a részét a klímaváltozás veszélyeiből, az energiaiparon belül, ám a projekt gyorsan egy egész más irányt vett.
A nagyfőnök fia által forgatott film egy finom átmenettel a transznemű Christine-t helyezi előtérbe. Nem csupán kifejezetten azért, hogy a hölgy bemutassa: a globális felmelegedés a világ csomó aspektusára kihatással van. Követjük Christine Hallquist útját, aki szintén harcban áll a világgal, és minden erejével a a kiegyezésre törekszik otthon is, és az üzleti partnereivel is. A film üzenete: sosincs túl késő megtalálni önmagunkat.
A világhíres drámaírót, Terrence McNally-t mutatja be ez az életműn átívelő doksi. A férfiról, aki most előlép olyan drámák és musicalek árnyékából, mint a Master Class, a Teeth Apart és a Full Monty. A Tony-díjas alkotó karrierjét nem kevésbé ismert színészek, mint Angela Lansbury, Cristine Baranski, Nathan Lane, Billy Porter, vagy Edie Falco mesélik el.
A film érinti McNally küzdelmét az LMBTQI-jogokért, saját belső vívódásait, hiszen Texasban vállalta fel magát nyíltan. Történet a túlélésről, a sikerről, a hírnévről.
5. The34th
Az azonos neműek házasodási jogáért vívott harc Írországban számos okból kifolyólag is történelmi jelentőséggel bír. Nemcsak azért, mert csupán 2015-ben sikerül törvénybe iktatni, hanem mert az alaptörvény 34. módosításának eredménye lett, azonban azt is megmutatta, Írország volt az első a világon, ahol a népszavazás szerint lehetőség nyílt az azonos neműek törvényes házasságára.
A Linda Cullen és Vanessa Gildea által rendezett dokumentumfilm archív felvételeket is felhasznál, olyan emberekkel készült interjúkat láthatunk értelemszerűen, akik kivették részület az ír emberek egyenlőségéért. Nagyon jó kritikákat kapott, és a 29. Hamburgi Nemzetközi Queer Fesztiválon elhozta az áhított közönségdíjat.
A Call Her Ganda egy Fülöp-szigeteki transz nő, Jennifer Laude meggyilkolásának politikai és társadalmi utóéletét vizsgálja – a film az igazságért folytatott megingathatatlan küzdelemről szól.
Virgie Suarez aktivista, a transznemű újságíró, Meredith Talusan, valamint Jennifer anyukája a kalauzunk e doksiban, amely kendőzetlen meséje egy brutális gyilkosságból kirobbanó politikai felkelésnek, és az el nem múló emlékeknek. Az idei év egyik legfontosabb LMBTQI-dokumentumfilmje.
Alan Carr producerként és marketing szakemberként állt egynémely nagyszerű filmalkotás és Broadway-darab mögött, beleértve a Grease-t és a La Cage Aux- Folles-t. De dicsőséges hollywoodi életének hirtelen vége szakadt 1989-ben.
Miután rábízták a 61. Oscar Díjátadót, ami messze a legnagyobb égés volt a filmdíj története során, Carr tulajdonképp kitaszított lett a szakmában. Ez a dokumentumfilm bemutatja Hollywood egyik legszínpompásabb figurájának tündöklését és bukását.
8. The Ice King
John Curry atléták generációi előtt kövezte ki az utat, amikor aranyérmet nyert az 1976-os Téli Olimpián. A film bemutatja az embert az érmek mögött – látni kell! –, eddig nem látott és elzárva tartott levelezését, fotóit, mesél egy titkos románcról, valamint a sikertelen harcról a HIV-vírus ellen.
Ugyanabban az évben, tehát 1976-ban teregette ki a német sajtó Curry magánéletét, és ennélfogva ez a film éppúgy szól az akaraterő diadaláról, mint a bajnoki címről. Régen volt műkorcsolyázó kortársak működnek közre az alkotásban egyre Curry hatását és erejét bizonygatva.
9. Studio 54
Az 1970-es években a Studio 54 volt az a nightclub New Yorkban, ahol pezsgett az élet. Ami azt illeti, a klubot elég gyorsan magával a korszakkal azonosították.
A dokumentumfilm Ian Scrager és Steve Rubell tulajdonosok nyomába ered, ahogy bevették a város. Láthatunk pár nagyon régi interjút, belső felvételeket. Időutazás nagy amplitúdóban.
10. Queercore: How to Punk a Generation
A nyolcvanas évek közepén a queer punk jelenségek forradalmat csináltak. Házilag gyártott magazinokon és underground filmeken keresztül láttatja a dokumentumfilm azt a mozgalmat, mely egyfajta megtorlás és válasz volt az előítéletekre az LMBTQI-emberekkel szemben.
A film bemutatja, a két kanadai barát, Bruce LaBruce és G.B. Jones munkásságukkal hogyan formálták át a punkokat megvető homofób közvélemény gondolkodását – és megjelenési lehetőséget adott ezen szubkultúrának, akik addig nem nagyon illeszkedtek sehová.
(Hornet)
Lancois
