Hollywoodi világsztár ad koncertet Magyarországon
Először jár Magyarországon Gustavo Santaolalla, többszörös Oscar-, Golden Globe- és Grammy-díjas argentin származású zeneszerző-előadó. Azt mondta az Origónak: ez volt az álma, hogy egyszer Magyarországon is koncertet adjon. Santaolalla augusztus 31-én, a Plácido Domingo Classics fesztivál keretében lép színpadra a Pannon Filharmonikusokkal a pécsi Kodály Központban. Gustavo Santaolalla világszerte ünnepelt művész, a spanyol nyelvű latin-amerikai rock egyik megteremtője, a Bajofondo frontembere, a nemzetközi zeneipar egyik legsikeresebb embere. Zenéjében a rock, pop, folk, new wave elemek keverednek afrikai és népszerű latin ritmusokkal. A 90-es évek végén kezdett el filmzenét komponálni a mexikói filmrendező, Alejandro Gonzalez Inárritu felkérésére. Olyan világsikerű alkotások zenéit szerezte többek között, mint a Túl a barátságon, a Bábel, az Úton, a 21 gramm és az Augusztus Oklahomában. A pécsi est karmestere Csányi Valéria, vendége Gallusz Nikolett lesz. A programban a világsztár legismertebb filmzenéi, musicalslágerek, valamint népszerű argentin tangók szerepelnek – Gustavo Santoalalla énekel, és különböző hangszereken is játszik majd. Azt mondta, azért vállalta el a felkérést, mert nagyon izgalmas országnak tartja Magyarországot, de a fellépésében meghatározó szerepet játszott Plácido Domingo, továbbá a világsztár nevével fémjelzett fesztivál múlt évi nemzetközi sikerű bemutatkozása is. Gustavo Santaolalla a koncert előtt exkluzív interjút adott az Origónak.
Több filmzenéért Oscar-díjat, Golden Globe-díjat kapott, például a Túl a barátságon és a Bábel című filmekért, de az Úton, és a 21 gramm című filmeknek is ön szerezte a zenéjét. Mi a módszere? Hogyan komponál? Korábban készítettem interjút Michel Legrand-nal, aki azt mondta, nagyon sokszor megnézi a filmet némán, és aztán írja meg a zenéjét.
Először is el szeretném mondani, hogy nem kizárólag filmzene írónak tartom magam. Számtalan egyéb művészi tevékenységet is végzek. Játszom zenekarban, és producerként más tehetséges zenészeket is támogatok, de balettzenéket is írok, sőt, videojátékokhoz is komponálok zenéket.
Nem vagyok akadémikus filmzeneíró. Teljesen másként komponálok a filmekhez zenét, mint mások – természetesen nagyon tisztelve a nagy filmzeneszerzőket. Általában a többi művész úgy dolgozik, hogy a filmet lefogatják, többé-kevésbé megvágják és a zeneszerző vagy némán kapja meg, vagy a rendező úgynevezett „temp” zenéket használ már a vágás során, amelyek a munka során segítik a film hangulatának és ritmusának megtalálását. A vágóval közösen kitalálják, hogy hol legyen zene, és az milyen hangulatú legyen. Aztán a zeneszerző azt megkapja, azzal a kéréssel, hogy valami ilyen érzelmű zenét írjon azokra a bizonyos részekre. Nos, én teljesen másként dolgozom. Én a forgatókönyvből írom a zenét, amely már többnyire készen is van, mire a rendező leforgatta volna a filmet. Először elolvasom a forgatókönyvet, megbeszélem a rendezővel a film egyes jeleneteinek hangulatát, aztán leülök, és megkomponálom.
De így írta az Oscar-díjas zenéit is?
Igen, minden filmhez így szereztem a zenét. Egyébként a Túl a barátságon az egyik legjobb példa erre. A összes zenét és a dalokat is megírtam, mielőtt egyetlen kockát forgattak volna. A rendező meghallgatta, nagyon tetszett neki, és lényegében egyfajta narratívaként használta a forgatás alatt. Sokat segített a már kész zene a film elkészítésében, forgatásában és összeállításában. Ugyanez volt a 21 gramm című filmnél is. Lényegében teljesen megírtam az egész film zenéjét, mire elkezdték a forgatást. Alejandro González Inarritu, a rendező pedig a forgatás alatt is használta a zenét. A kórházjelenetnél például bejátszották a zenét, és úgy vették fel a jelenetet. A színészek a játékuk közben hallották, hogy milyen zene lesz majd alatta.
