100 meleg könyv meleg napokra – 1.

Ismertek valami jó meleg regényt? Gyakori kérdésként sokszor merül fel a Neten, de leginkább csak 4-5 könyvcím érkezik válaszként. Pedig a magyarul is elérhető LMBT-kiadványok sora sokkal gazdagabb. Az Ünnepi könyvhét alkalmából állítottunk Nektek össze egy 100-as listát. Van köztük  regény, vers, szórakoztató és ifjúsági irodalom, ismeretterjesztő munka külön-külön kategorizálva, a szerzők neve alapján abc-rendbe szedve… Jó olvasást!

SZÉPIRODALOM – PRÓZA

Alan Hollinghurst: A szépség vonala, Scolar, 2011

A ​szépség vonala nagy ívű regény a felső tízezerről, a szexről és a pénzről. Nick Guest beköltözött a Fedden családhoz, melynek feje konzervatív parlamenti képviselő. A politikai és pénzügyekben ártatlan Nick belekeveredik Feddenék kicsapongó világába, miközben ő maga fáradhatatlanul űzi a szépséget. A Margaret Thatchert hatalomra juttató két választás szolgál keretül a regénynek, mely a változás és a tragédia rendkívüli éveit bontja ki.

Alan Hollinghurst: Más apától, Scolar, 2013

 „Akar az özvegyem lenni?" Három idősíkon, három különböző történelmi korszakon keresztül ábrázolja az angol irodalom egyik legnagyobb kortárs képviselője a társadalmi rétegeket, szubkultúrákat, s ezeken keresztül egész történelmi korszakokat. Cecil Valance, a Cambridge-ben tanuló nemesifjú 1913-ban ellátogat barátja, George birtokára. Itt megírja „Két Hold" című költeményét, melyet George húgának, Daphnénak ajánl, ám George-nak jó oka van azt hinni, hogy a vers valójában neki szól. Cecil megkéri Daphne kezét a háború alatt, ám nemsokára elesik…

André Aciman: Szólíts a neveden, Athenaeum, 2018

André ​Aciman olasz riviérán játszódó regénye egy kamasz fiú és a családi nyaralóvendég, egy ifjú amerikai kutató között váratlanul kibontakozó, elsöprő szerelem története. A vonzalom, amelynek következményeivel egyelőre képtelenek szembenézni, felkészületlenül éri a fiatalokat. Az együtt töltött nyári hetek során mindketten küzdenek saját érzéseikkel, egyszerre tartva környezetüktől és saját maguktól. Vakmerően igyekeznek elérni azt, amiről sejtik, talán soha többé nem adatik meg nekik: a két ember közötti legteljesebb egységet.

Anne B. Ragde: Berlini ​nyárfák (Neshov-trilógia 1.), Generall Press, 2007

A három Neshov testvér anyjuk halálos ágyánál találkozik. A legidősebb fiú, Tor, a pusztulóban lévő családi birtokon él, Margido egy kis temetkezési vállalatot vezet, Erlend felkapott kirakatrendező Koppenhágában. A testvérek évek óta nem látták egymást, és most türelmetlenül várják a temetést, hogy utána végleg búcsút vegyenek a farmtól és egymástól. De az apjukkal kényszerűen együtt töltött karácsonyeste váratlan fordulatot hoz, és fény derül egy régi, elhallgatott történetre, amely mindhármuk életét meghatározta.

Anne B. Ragde: Remeterákok (Neshov-trilógia 2.), General Press, 2008

A ​norvég szerző nagy sikerű családregény-trilógiájának első részét, a Berlini nyárfákat követő kötetében a három Neshov testvér sorsát követhetjük nyomon. A temetkezési vállalkozó, mélyen vallásos Margido, a tanyának és állatainak élő, gazdálkodó Tor, a felkapott kirakatrendező Erlend mellett ismételten Tor lányának, a tipikus harmincas „szingli” Torunn-nak az alakja áll a középpontban. Az egymástól homlokegyenest eltérő jellemű emberek addigi kényelmes vagy legalábbis megszokott életét váratlan események borítják fel: egy baleset a tanyán, szakítás az igazinak vélt társsal vagy éppen egy szilveszteri vacsora egy kikapós özvegyasszonnyal.

Anne B. Ragde: Pihenni ​zöldellő mezőkön (Neshov-trilógia 3.), General Press, 2009

Egy forró nyári napon ismét találkozik a család a Neshov-tanyán, amely korábban annyi szenvedés és tragédia helyszíne volt, hogy megvitassák az előttük álló boldog jövőt, ússzanak a tengerben és pihenjenek a zöldellő mezőkön. Torunn azonban úgy érzi, hogy nem tud, de nem is akar megfelelni az apja és a család által rá ruházott felelősségnek, ezért egy váratlan döntést hoz, amely keresztülhúzza mindenki számítását…

Annie Proulx: Közel s távol – Wyomingi történetek, Palatinus, 2006

A Közel s távol című novellából készült a 3 Oscar-díjas Túl a barátságon című film. Az óriási sikerű Kikötői Hírek amerikai szerzője választott otthonának, Wyoming államnak szentelte új kötetét. Az elbeszélések csokra egyszerre tisztelgés és kíméletlen tükör: Proulx páratlan megjelenítő erővel ábrázolja a lenyűgöző wyomingi tájat, ugyanakkor szikár, távolságtartó, mégis szenvedélytől lüktető nyelven írja le az állam lakóinak nyers ösztöneit, s gyakran meglehetősen barbár életét. Az új kötet kiemelkedő darabja az ezredforduló egyik legmegragadóbb szerelmi története, a Közel s távol – Brokeback Mountain. Az írónő ebben a novellában állítja szembe legélesebben a makacs előítéletekkel terhelt maradiságot és a modern nyugat emberibb értékeit.

Anthony Burgess: Gyilkosság Deptfordban, Európa, 2009

Marlowe egy varga fia, Cambridge-ben magiszteri titulust szerez, kiváló latintudós, az első igazán nagy Erzsébet-kori drámaíró, ateista, kém, homoszexuális, gyilkos és áldozat. A Nagy Armada támadását várva a királynő titkosszolgálata mindenhol összeesküvést szimatol, titkos katolikusok után nyomoz, Stuart Mária híveit fürkészi. Ezek közé a kémek közé jelentkezik még cambridge-i diákként „Kit” Marlowe, nem annyira hazaszeretetből, hanem inkább pénzért. Látva kutakodásának eredményét, a leleplezett összeesküvők felakasztását, kibelezését, felnégyelését, már odahagyná a testületet, de ez persze lehetetlen. Közben két igaz szerelmet is átél: a névtelen színészfiúval, aki a kor szokása szerint női szerepeket játszik (nem is csak a színpadon), és Tom Walsinghammel, a kor egyik legbefolyásosabb családjának sarjával, a titkosszolgálat vezetőjének unokaöccsével.

Bob Cornel: Nadrágszoknya, Somos Edition, 2004

Napjainkban egyre több szó esik a melegekről. Hol védik, hol pellengérre állítják őket, de egy biztos: szinte minden esetben különcként tekintenek rájuk. Kitaszítottak? Érvényesülni vágyók? Feltűnősködni akarók? Vajon élhetik-e a saját életüket, vagy kénytelenek álarc mögé rejtőzni, hogy megfeleljenek elvárásnak, családnak, barátnak, munkahelynek? Ezekre a kérdésekre kutat válasz után a szerző. A másságot sokáig titokként kezelték és titokban tartották. Genetikai örökség? Szocializáció? Betegség? Vagy egészen egyszerűen csak az ördög bélyege? A regény, amit most Ön a kezébe vehet, egyszerre izgalmas és megdöbbentő, tréfás fordulatokkal fűszerezett lélektani dráma.

Bret Easton Ellis: Amerikai psycho, Európa, 2001

A regény főalakja Pat Bateman, huszonhat éves yuppie a Wall Streetről; intelligens, jóképű, elegáns és gazdag fiatalember. Lételeme a csillogó felszín: a legdivatosabb és legdrágább holmikban jár, a legfelkapottabb éttermekben vacsorázik barátaival és soros barátnőivel, ízlése ételben-italban főúri, fényűző lakása tömve a csúcstechnológiát képviselő szórakoztató-elektronikai szerkentyűkkel, véleménye a zenétől a politikáig mindenről naprakész. De Bateman valójában értéket, mértéket nem ismerő pszichopata szörnyeteg, aki a belsejében tátongó űrtől szexorgiákkal, egyre rafináltabb kéjgyilkosságokkal, sőt kannibalizmussal igyekszik menekülni – mindhiába.

Bret Easton Ellis: A vonzás szabályai, Európa, 2008

1985-ben vagyunk, a camdeni egyetemen, ahol a diákok a legkevésbé tanulmányaikkal törődnek: Dögös-Dugós bulik, Kokszos Keddek és Szittyós Szerdák követik egymást örök alkoholos, narkós és másnapos kábulatban. Mindent csak az elsődleges testi igények kielégítésének szükséglete és a testi vonzás-vonzalom törvényei szabnak meg és egy mélyre süllyedt, kimondatlan és már-már kimondhatatlan vágy, hogy mégiscsak megtalálják a romantikát, a szerelmet, az igazit s talán életük valamiféle igazolását is.Ellis hagyja, hogy mindvégig hősei beszéljenek: Lauren, aki az éppen Európában utazgató Victorba szerelmes, a nyíltan biszexuális Paul és Sean, aki egy ideig az ő szeretője, majd Laurené, és miközben hármuk élete néhány hónapra összegabalyodik, ugyanazokat az eseményeket különböző nézőpontokból ismerhetjük meg.

 Carl Frode Tiller: Bekerítés 1., Gondolat, 2011

David ​elveszítette az emlékezetét, ezért felad egy hirdetést, amelyben arra kéri rokonait és barátait, hogy segítsenek emlékei felidézésében. A regény három szereplő leveleiből, illetve jelen idejű elbeszéléseiből épül fel. Mindhárman alapvető szerepet játszottak a fiatal David életében: Jon, a kamaszkori barát (és szerető); a lelkész Arvid, David mostohaapja; végül Silje, a kamaszkori barátnő (és szerető). A beérkező levelek szövegek izgalmas szövevényét hozzák létre, amelyek újraírják David élettörténetét, s vele együtt a levélírókét és más emberekét is.

Carl Frode Tiller: Bekerítés 2., Gondolat, 2013

A Bekerítés története folytatódik: a trilógia második részében további három elbeszélőt hallunk, akik leveleikkel felidézik David életének a sajátjukkal érintkező egy-egy szakaszát. A visszaemlékezések spektruma ezúttal tágabb: David születésétől a középiskolai évek elejéig terjed.

Carl Frode Tiller: Bekerítés 3., Gondolat, 2017

A ​norvég szerző nagyszabású trilógiájának záró kötete, akárcsak az előző két könyv, három elbeszélő egymást követő, de egymásra reflektáló történeteiből és leveleiből épül fel, melyek célja a megszólaló emberek mindegyikének életében fontos szerepet játszó, titokzatos figura, David alakjának bekerítése. Az első rész elbeszélője Marius, az a fiú, akit csecsemőként a szülészeten véletlenül elcseréltek Daviddal. A második részben Susannét, a megcsalt és elhagyott barátnőt halljuk. Végül az utolsó részben, azaz a trilógia kilencedik történetében végre maga David is megszólal.

Carson McCullers: Egy aranyszem tükrében – kisregények és elbeszélések, Európa, 1973

Az amerikai írónő, az emberi kapcsolatteremtés természetrajzának érzékeny ismerője, feledhetetlen gyengédséggel, egyszerűséggel mesél a szeretet-szerelmet sóvárgó, a szeretetében-szerelmében csalódó, elbukó emberek megható vagy éppen groteszk kálváriájáról. Az amerikai Dél poros, tikkasztó, erőszakot gerjesztő légkörében játszódnak kisregényei és elbeszélései, mindennapi emberek között, akiknek belső biztonságát sarkaiból fordítja ki a hirtelen támadt, olykor ésszel megmagyarázhatatlan rokonszenv szerelemmé, tartós érzelmi kapcsolattá növesztésének a vágya.

Claire Messud: A király gyermekei, Magvető, 2013

E ​regény főhősei harmincas New York-i értelmiségiek az ezredfordulón. Szorongók, sznobok, szabadelvűek, szinglik, szerelmesek, megint szinglik. Danielle a tévének dolgozik, az ausztrál őslakosokról szeretne forgatni, de egyelőre a zsírleszívásos riportot kell elkészítenie. Julius szabadúszó műkritikus, aki alkalmanként irodistának szegődik, épp most jön össze kollégájával, Daviddel. Marina pedig élete első könyvét írja az öltözködés és a társadalom történetének összefüggéseiről – immáron több éve, közben próbál leválni édesapjáról, az ünnepelt újságíróról és véleményvezérről, de nem megy neki. Mindegyiküknek vannak álmai, tervei, titkai és van egy városuk: New York.

Cyril Collard: Vad éjszakák, Narancs Könyvek, 1989

Mámoros, vad éjszakák, névtelen fiú és leánytestek tükrözik annak az embernek az életét, aki „örökké a szerelmet keresi, egyszer aztán megtalálja, de úgy érzi, hogy elveszíti, és félni kezd…. Várakozik és tönkremegy”. A fiú nem mondja el barátnőjének Laurának, hogy HIV-pozitív, lehet hogy a lány is elkapta, szerelmi háromszög, pedig már beteg, rosszul van, nincs sok hátra… Ekkor jön rá a Szent Vincent világítótoronynál, hogy milyen is az ÉLET. Sajnos későn…  (A szerző által saját regényéből készített filmje César-díjat kapott, s az alkotás azóta „kultuszfilmmé” is vált. Sajnos ezt a szerző már nem érhette meg, mert néhány nappal a díj kiosztása előtt, 1993-ban meghalt AIDS-ben.)

Dan Rhodes: Timoleon Vieta hazatér, Palatinus, 2004

Timoleon Vieta egy kutya, kislányszemű, hűséges, okos korcs, aki gazdájával boldogan éldegél édes kettesben a festői Észak-Olasz dombvidéken.Az idillnek azonban csakhamar véget vet a titokzatos „bosnyák”, aki rábeszéli a gazdát, Cockroftot, hogy szabaduljon meg a kutyától…A lélekmelengető, eredeti stílusú könyv igazi remekmű. Melegen ajánljuk mindenkinek, aki szeret belelátni mások fejébe.

David Leavitt: Arkansas, Ulpius-ház, 2003

Három novella – három különös konfliktus. David Leavitt, az amerikai melegirodalom egyik legnagyobb mesterének első novellahőse egy válságban szenvedő író, aki szemináriumi dolgozatokat kezd írni Los Angeles-i egyetemistáknak, szexuális szolgáltatásokért cserébe. A második történet Firenzében játszódik, hetero- és homoszexuális vonzalmak különös kavalkádjában. A kötet talán legizgalmasabb írása, a Szaturnusz utca, amely a halálos kór árnyékában kibontakozó szerelem fájdalmasan gyönyörű leírását nyújtja. Leavitt prózájában van valami mámorító könnyedség: mintha lágy fehérbort kortyolna az ember. Történeteinek központi eleme a homoszexualitás.

Dennis Cooper: Közelebb, Narancs Könyvek, 1994

A regény a kisvárosi, gazdag család-ból származó, érzékeny homoszexuális fiúk világával ismerteti meg az olvasót. A történetek középpontjában George Miles, a személyiség nélküli, kábítószeres, végletesen magányos fiú áll. A cselekedetek ugyan reá irányulnak, ami történik, abban mégis passzívan vesz részt, leginkább elszenvedi azt. Inspirációt merítenek belőle (Alex, aki filmrendezőnek készül), modellként alkalmazzák (John, az iskola ünnepelt képzőművésze), manipulálják (Steve a jól szituált, unott menedzser), szexuális tárgyként kezelik (Philippe, a fekalomán francia), s a könyv csúcspontján az élete is veszélybe kerül, amikor egy idősebb férfi (Tom) nekrofil aberrációinak áldozatává válik.

1. M. Forster: Maurice, Európa, 1971

A ​Maurice olyan kapcsolatról szól, amely a könyv születésekor törvényen kívüli volt, büntetendő: a férfiszerelemről. A címadó hős jóvágású, erős fiatalember, Cambridge-ben tanul, biztos közposztálybeli háttérrel, ennek megfelelően komoly üzleti jövővel rendelkezik: látszatra minden rendben van körülötte. Csak egyvalami kínozza, gomolyog öntudatlanul testében-lelkében, hogy aztán fokozatosan, sok csalódás árán, lassan ismerje meg szexuális vágyainak valóságos természetét. A regény mesterien felépített története Maurice ébredését rajzolja meg – hogyan jut el ez az amúgy hétköznapi, inkább szép, mint okos angol fiatalember odáig, hogy felismerje: ha megnevezetlenül marad, ami nyomasztja, zavarja, gyötri, akkor elpusztul, de ha beismeri: érzelmi életét megmenti vele. A homoszexualitás elfogadása az álszent, képmutató társadalomban azonban nem könnyű: Maurice döntésével a társadalmon kívül helyezi magát, családból és osztályából is kilép.

Gilbert Adair: Álmodozók, Ulpius-ház, 2004

A regény 1968 tavaszán játszódik, Párizsban. A város ébredezik téli álmából, s a levegőben ott a társadalmi és politikai megújulás titokzatos szelleme… Théo azonban ikertestvérével, Isabelle-lel és amerikai barátjukkal, Matthew-val együtt, csak egy másik fajta, függőséget okozó álomra tud gondolni: a Cinémathcque Française-be járnak filmet nézni. Mozimán társaikkal együtt estéről estére elfoglalják helyüket a legelső sorban, és telhetetlenül bámulják a hatalmas, fehér vásznon villódzó képeket. Amikor a francia kormány a Cinémathcque bezárásával megfosztja őket állandó programjuktól, Théo, Isabelle és Matthew lassanként tulajdon, hermetikusan zárt világába vonul vissza, a rögeszmés játszmák, megpróbáltatások, megalázások és szexuális játékok levegőtlen univerzumába…

Guillaume Apollinaire: Tizenegyezer ​vessző, Athenaeum 2000, 2008

Apollinaire ​álnéven jelentette meg valamikor az első világháború után ezt a pornográf könyvecskét, de azóta minden kétséget kizáróan bebizonyosodott a szerzősége. A Tizenegyezer vessző az erotikus irodalom csúcsteljesítménye, elképesztően trágár, obszcén, vad és kegyetlen: nincs még egy olyan írás, amely ennyire gátlástalanul szabaddá engedné a legalantasabb vágyképeket is; és mégis, még a legsötétebb kéjgyilkosságok is úgy vannak megírva, hogy van bennük valami humoros, az egész felszabadítóan elvetemült. Kicsit a pornográfia paródiája is, meg a háború paródiája, elképesztő nyelvi leleménnyel megírva, s van benne több igen jól sikerült versbetét, melyek persze ugyancsak obszcén körülmények közt hangzanak el. Minden bizonnyal sokkolni fogja a magyar közvéleményt; lesz, aki a hasát fogja majd nevettében, s lesz, aki felháborodottan tiltakozni fog. A pornográfia foka még nyugati mércével mérve is magas. De mindenki olvasni fogja. A könyv vitathatatlanul remekmű a maga nemében.

Jesus Ferrero: A bukott angyalok, Patak Könyvek, 2006

A gimnazista fiúkból álló kis társasággal életük legmeghatározóbb időszakában, a szerelemmel való megismerkedés pillanatában találkozunk. Érzékeny lelkű, művelt franciatanáruk, Diago önként vállalja a mester szerepét, és egyenként bevezeti őket a testi-lelki szerelem titkaiba. Különös bűverővel rendelkező személyiségének egyikük sem tud ellenállni, kivéve talán a történet elbeszélőjét, aki a másik négy fiú, Valentín, Jonás, Hans és Cándido legközvetlenebb bizalmasa is egyben.

Joseph Olshan: Éjszakai fürdés, Palatinus, 2005

Tíz éve már, hogy Will párja egy éjjel úszni indult, és nem tért vissza. A fiút azóta gyötri a kétség, vajon szerelmét elnyelte-e az óceán, vagy Chad ezt a kegyetlen módját választotta a szakításnak. Egy évtizeddel később egy másik óceán partján Will megismerkedik Seannal, akinek életére éppen akkor hasonlóan rejtélyes tragédia vet árnyékot. Bontakozó kapcsolalukban támasz is lehet ez a véletlen egybeesés, de akár végzetes akadály is… Olshan olykor fanyar humorú, máskor keserűen szomorú írása meghökkentő őszinteséggel mutatja be a modern párkapcsolatok gyönyörei mellett a hullámvölgyeket és a súlyos konfliktusokat is.

Katona André: Mennyi időnk van? Ulpius-ház, 2012

Két huszonöt éves gyermekkori barát vívja harcát az ellenük dolgozó idővel. Bence, a tettek embere még csak ismerkedik a szabad akarattal, és a szívére hallgatva próbálja megtalálni önmagát. Noel, a gondolatok embere sosem akart megfelelni senkinek, és kamaszkora óta nyíltan vállalja másságát. A közös múltból merítve táplálják közös jelenüket. De vajon lesz-e közös jövő? A szívbe markoló, érzelmileg túlfűtött, feledhetetlen szerelmi történet az ígéretes fiatal szerző első regénye.

Klaus Mann: Mefisztó, Európa, 2013

Hendrik ​Höfgen mindent el tudott játszani: karácsonyi mesékben tréfás kedvű, szép hercegként a gyerekeket bűvölte el, Oscar Wilde vígjátékaiban a hölgyközönség szívét dobogtatta meg. Volt hősszerelmes, volt intrikus. A délelőtti próbán Hamlet vagy Mefisztó, a délutánin táncos komikus. Közben az életben eljátszotta a szerető, a barát, a férj szerepét, később a forradalmi színházcsinálóét, majd a Harmadik Birodalom kegyeltjeként az udvari bolondét is. Az Állami Színház intendánsa lett, államtanácsos és szenátor. Beletanult és belehízott a hatalomba, fürdött a fényében, és mindvégig „gondosan kerülte, hogy egyetlen igaz szót is ejtsen”. Amikor Klaus Mann 1949-ben, negyvenhárom évesen véget vetett az életének, a német irodalomkritikus-doyenje, Marcel Reich-Ranicki így írt: „Homoszexuális volt. Szenvedélyes volt. Thomas Mann fia volt. Tehát háromszorosan sújtott.”

Kő D. Péter: Bőrséta – Abberátumok, szerzői kiadás, 2002

"Ha meglátjuk egymást, pillanatokra elakad a lélegzetem, lélegzetünk. Rögtön leteper bennünket a majdan beteljesülő vágy. Az első pillanatban megéljük mindazt, ami majd elkövetkezik. A simogatásokat, a feszülő izmokat, az apró vibrálásokat, elernyedéseket. Ő nyugodtan végigsimítja a testem, mindenhol. Nem hagy ki egyetlen kis helyet sem... Csöndesen, de kitartóan birtokba vesz. A "lényeget" az utolsó pillanatban simogatja végig... Ajkaival fejezi be, amit sima kezével indított. Utána mindig érzem , az volt a legjobb, amikor megpillantottuk egymást. Az elakadó lélegzet, a vágy megsejtése. A beteljesülést akár el is hagyhatnánk. A vadászatban a várakozás érleli a férfit, nem a vad meglövése."

Michael Cunningham: Otthon a világ végén, Ulpius-ház, 2004

Az órák Pulitzer- és Faulkner-díjas írójának regénye történelmi távlatokat átívelő, botrányos és sokkoló remekmű szerelemről és barátságról, homoszexualitásról és családról, értékeinkről és érzékeinkről. Attól a naptól fogva, hogy kamaszként találkoznak, Jonathan és Bobby elválaszthatatlanok. Amikor Jonathant New Yorkba szólítja az egyetem és a karrier, Bobby az ő szüleivel marad Clevelandban. Amikor pedig útjára eresztik a „fészekből”, Jonathanhoz költözik, aki minden-csak-nem-házasság kapcsolatban él az extravagáns Clare-rel, s kezdetét veszi hármójuk közös „családi” élete…

Michał Witkowski: Kéjpart, Magvető, 2010

A szerző széles panorámában mutatja be a társadalom perifériáján élő homoszexuálisok illegális életét a lengyel kommunizmus évtizedeiben és a rendszerváltás után, ami sokaknak – többek között nekik sem – azt hozta, amiben annak idején reménykedtek. Hősei nem az emancipációért küzdő középosztálybeli, rendezett életű melegek, hanem a szegény, női szerepeket majmoló nyanyusok, akik éjjelente közparkokban és illemhelyeken hajszolják a kielégülést és vágyaik netovábbját: a primitív, férfias, félrészeg lumpot, a heteroszexuális munkásembert, aki „egyszerű, mint a rugós kés”, és az éjszaka mélyén sok mindenre kapható, amit nappal talán magának sem vallana be.

Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe, Lazi, 2006

Oscar ​Wilde klasszikus regényének hőse, a gazdag, gyönyörű és naiv fiatalember, Dorian Gray megszállottja annak a gondolatnak, hogy örökké fiatal és szép maradjon, s ezért még akár a lelkét is eladná. Miután az egyik barátja megfesti portréját, a fiú csak azt fájlalja, hogy az ő szépségét az élet és az idő hamar lerombolja majd, míg a képe örök marad, s azt kívánja, hogy bárcsak ez fordítva lenne. A fiatalember hamarosan cinikus barátja, Lord Henry Wotton befolyása alá kerül, aki ráébreszti az élet ízeire. Dorian átadja magát az önző és rafinált élvezeteknek, férfiakat és nőket taszít a bűn útjára, majd egyre mélyebbre süllyed, s a züllés minden nemét és formáját megtapasztalja. Az események egyre riasztóbb fordulatot vesznek, mivel nemsokára megtudja, hogy kívánsága teljesült. Legnagyobb csodálkozására ugyanis csak a róla készült kép öregszik.

Oscar Wilde: Dorian Gray képmása, Helikon, 2014

Amikor ​a Dorian Gray képmása 1890-ben először megjelent egy irodalmi folyóiratban, a viktoriánus közvélemény azonnal hatalmas felháborodással fogadta. Olyannyira, hogy az 1891-es könyvváltozatot már maga Wilde dolgozta át és bővítette ki úgy, hogy valamelyest elhallgattassa gyújtó hangú kritikusait. Azt viszont még ők sem sejthették, hogy a regény ősváltozata, még ennél is nyíltabban beszélt a regény szereplőinek érzelmi viszonyairól, különösen a festő és modellje, Basil Hallward és Dorian Gray közötti homoerotikus vonzalomról. A könyv a regény cenzurázatlan ősváltozatot tárja a magyar olvasók elé.

Oscar Wilde: Teleny, Lazi Kft., 2010

A történet elsősorban a Teleny és Camille Des Grieux között kibontakozó szerelmi kapcsolatról szól. Köntörfalazás nélkül, nyíltan mond ki a szerző olyan dolgokat, amivel megbotránkoztatja az olvasót. Érzékletesen ábrázolja a francia bordélyok duhaj mindennapjait, a különféle szeretkezések legintimebb pillanatait. Ám nem csupán ebből áll a mű, hiszen az író egyúttal lerántja a leplet kora társadalmáról is, görbe tükröt állítva a viktoriánus kor erkölcsi normái elé.

Patricia Highsmith: A tehetséges Mr. Ripley, Geopen, 2003

Tom Ripley egy fiatal férfi, aki bármit megtesz, hogy meg tudjon élni New York-ban. Egy nap Herbert Greenleaf hajózási mágnással ismerkedik össze, akinek azt hazudja, hogy ismeri annak fiát. Később Greenleaf felkéri Ripleyt, hogy menjen Olaszországba, és győzze meg Greenleaf tékozló fiát, Dickie-t, hogy térjen vissza az Egyesült Államokba, és lépjen be a családi üzletbe. Nem sokkal olaszországi megérkezése után Ripley találkozik Dickie-vel és annak barátjával, Marge Sherwood-dal; habár Ripley Dickey kegyeibe férkőzik, Marge látszólag nem kedveli különösebben. Ahogy Ripley és Dickie egyre több időt tölt együtt, Marge úgy érzi, mellőzik, és azt mondogatja Dickie-nek, hogy Ripley homoszexuális. Dickie ezután rányit Ripley-re, aki a ruháiban utánozza őt. Dickie feldühödödik…

Paul Burston: Szégyentelen, Ulpius-ház, 2003

Martin jóképű, kedves, jóravaló fickó, de a pasija négy év után váratlanul elhagyja egy férfi prostituáltért. Legjobb barátja, John nem nagyon ér rá a lelkét ápolni, mert éjt nappallá téve szexpartnereket keres az Interneten. Másik jó barátja, Caroline szívesen segítene, de hát neki is megvannak a maga problémái. Ő ugyanis meg van róla győződve, hogy kedvese, Graham titokban a fiúkat szereti. Mindezek tetejébe felbukkan Martin imádnivaló, ámde fölöttébb fárasztó apja egy kitűzővel, miszerint: „Büszke vagyok rá, hogy cikis szülő lehetek.” Gáz! Mindezek után Martin azt teszi, amit az ő korában minden önmagát vállaló, büszke londoni meleg srácnak tennie kell: fejest ugrik az élvezetekbe. Beiratkozik egy konditerembe és beleveti magát a meleg klubéletbe: a drogok, a kőkemény fazonok és a még keményebb zene világába.

Pier Paolo Pasolini: Amado mio / Tisztátalan cselekedetek – két kisregény, Kalligram, 2008

Pier Paolo Pasolini e kötetben olvasható két kisregényét most először veheti kézbe magyarul az olvasó, olaszul is csak a szerző halála után hét évvel, 1982-ben kerültek először kiadásra. Az 1947 és 1950 között írt, soha be nem fejezett művek az írói életmű legközvetlenebbül életrajzi ihletettségű, legszemélyesebb darabjai. A kitárulkozás és elrejtőzés között oszcilláló szövegekből egyfajta Bildungsroman, nevelődési regény születik, a homoszexualitás születésének, felismerésének, s az első elementális élményeknek a krónikája.

Sarah Winman: Bádogember, 21. Század Kiadó, 2018

Az egész egy tombolán nyert festménnyel kezdődött: tizenöt napraforgóval, amit egy olyan nő akaszt ki a falra, aki hisz benne, hogy a fiúk és a férfiak csodálatos dolgokra képesek. És van két fiú, Ellis és Michael, akik elválaszthatatlanok egymástól. És a fiúkból férfiak lesznek, aztán besétál az életükbe Anne, és ez mindent megváltoztat és nem változtat meg semmit.

Stephen Fry: Hazudozó, Kult Könyvek, 2010

A ​Hazudozóban Adrian Healey viszontagságokkal teli életét ismerjük meg az angol bentlakásos fiúiskolák világától a Cambridge-i doktorátusig, fiúszerelmektől a nőkig, a valóság látszatától a teljes, mindent átitató fikcióig. Fry részben önéletrajzi ihletettségű regénye ismét tabukat döntöget és persze tükröt tart. Semmi nem az a regényben, aminek látszik, mindenkinek van rejtegetni valója, épületes hazugsága, és a szerző Healeyvel karöltve előszeretettel hozakodik elő a mocskosabbnál mocskosabb részletekkel.

Thomas Mann: Halál ​Velencében, magyar helikon, 1971

Gustav von Aschenbach, a híres zeneszerző, egy szakmailag és emberileg is kimerítő év után a tízes évek Velencéjének csodálatos tengerpartján keres nyugalmat. De már az első napon felfigyel az édesanyjával szintén a szállodában nyaraló fiúra, Tadzióra, aki a szenvedélyesen keresett tökéletes szépség megtestesítőjévé válik a szemében. Miközben mindent megtesz, hogy közelebb kerüljön a fiúhoz, a Lido légköre is mind nyugtalanítóbbá válik: a városban felüti a fejét a pestis.

Tommi Kinnunen: Négyesút, L’Harmattan, 2017

A ​Négyesút egy család regénye, és azokról az évekről és emberekről szól, amelyek és akik Finnországot újjáépítették a háborúk romjaiból. A könyv minden egyes fejezete egy-egy ugrás az időben és a térben. Mariát, a szülésznőt a falubeliek gyanakvása övezi. Házasságon kívül született lánya, Lahja menekültként tér vissza a háború szaggatta Északra, és életét Onnival, háborús hős férjével való kapcsolatában igyekszik kibontakoztatni. Nem veszi észre, hogy Onni a városi élet után vágyik, és titkos, rövid kielégülésekben keresi a boldogságot.

Tore Renberg: Szerettem ​másképp is,  L'Harmattan, 2009

A szerelem változatai, a barátság határai, dob és gitár némi küldetéstudattal, kábítószer és alkohol: útkeresés Norvégiában a konvenciókkal szembeszállva a kilencvenes évek kezdetén. A Norvégiában kultuszregénynek számító könyv főhőse a frissen alakult Mathias Rust Band frontembere, Jarle Klepp. Tulajdonképpen átlagos, lázadó kamasz: elvált szülők gyermeke, aki a rockzenéért rajong, és miközben a berlini fal leomlik, és Európa a háttérben teljesen átalakul, gondolatait leginkább az első komolyabb bulik, szexuális és kábítószeres kalandok töltik ki. Egészen addig, míg új fiú nem érkezik az iskolába. Yngve mindenben szöges ellentéte hősünknek: divatjamúlt zenét hallgat, teniszezni jár, nem hord kitűzőket – és mégis…

Will Self: Dorian, Európa, 2011

Londonban vagyunk, a szexuális forradalom utáni, de még az AIDS-járvány előtti lázas, féktelen világban, egy új homoszexuális szubkultúra születésének idején. Henry Wotton, a kábítószerfüggő arisztokrata és barátja, Baz Hallward konceptualista művész 1981-ben ismerkedik meg Dorian Grayjel, egy tökéletes testű, még romlatlan fiatalemberrel. És mindketten rögtön beleszeretnek. Baz videoinstallációban örökíti meg Dorian szépségét, s hogy mi történik aztán Doriannel és a videokazettákba zárt képmásával, azt könnyű kitalálni… A Dorian ugyanis pontosan követi Oscar Wilde klasszikus regényének cselekményét; annak modern változata.

Zsolmár János: Hibiszkusz ​herceg, Hibiszkusz, 1991

Viharos, izzó szenvedély – két ember szerelme. Lehetne banális, hétköznapi történet, ha nem két férfi lenne a főszereplője. Egy középkorú, művelt, intelligens, tiszta szívű férfi harcol egy fiatalos, romlott, gátlástalan prostituált cigányfiú testéért és lelkéért. Ám ő csupán kihasználja partnerét. Kifosztja anyagilag, érzelmileg, testileg, lelkileg. S még egy pikantéria: a szerző valójában az egyik főszereplő. Így ebben a könyvben semmi nem fiktív csupán az író neve…

SZÉPIRODALOM – LÍRA

Faludy György: Elfeledett versek – Kötetbe nem sorolt és publikálatlan művek, Alexandra, 2010

Mindig a fennálló irodalmi rend ellen lázadt, sosem publikált a Nyugatban. Az őt híressé tevő átköltéseket legkiválóbb kortársainak hada ítélte el; fordítási, az antik formákat elvető és helyesírási tanait a hivatalos literatúra mindig elvetette. Ez a kötet eddig ismeretlen verseit gyűjti össze: kéziratban maradt, újságokban megjelent, ám kötetbe soha sem sorolt, valamint ifjúkori kötetekben szunnyadó költeményeket nyújt át az olvasóknak, köztük számos homoerotikus verset.

Gerevich András: Barátok, Kalligram, 2009

Gerevich András verseskötete, a Barátok a férfiszerelem könyve. A szerző a magyar lírában szokatlan nyíltsággal és művészi erővel idézi meg az ifjúkor szerelmeinek lelki és testi tapasztalatait. A kötet beszélője tabukat sértő őszinteséggel tárja föl a "tiltott szerelmek" és kapcsolatok világát.

Gerevich András: Férfiak, Kalligram, 2005

Gerevich András második kötete kilépés. Egyfelől a szó költői értelmében: a maszkok és szerepek mögül; másrészt a nyilvánosság előtti rejtőzködésből és a konvenciók hazugságaiból. A Férfiak című kötet beszélője természetes büszkeséggel vállalja nemi identitását - az elsők között a magyar költészetben.

Gerevich András: Tizenhat naplemente, Kalligram, 2014

Talán kérlelhetetlenségük, pontosságuk, bátor érzelmességük teszik Gerevich András verseit felejthetetlenné. Talán a költő látásmódja, amellyel az egyszeri test cselekedeteinek szüntelen ismétlődését rögzíti. Talán a szuggesztív látásmód, a makacsul visszatérő téma, a szituáció mondatja ki velünk, hogy ami egyszer történt, nem múlik el többé.

Rosmer János: Hátsó ülés, Kalligram, 2010

A fiatal költőnemzedék egyik legtehetségesebb képviselője első verseivel rögtön az élvonalbeli folyóiratok kedvelt szerzője lett. Különös hangulatú, egyfajta tipikusan rosmeri idegenségérzetre építő versei a vágy erejének, szégyenének/büszke vállalásának, eleve célt tévesztésének dokumentumai a sajáttal és a másikkal, a mássággal és a társadalommal...

Sztratón: Kölyökmúzsa ​avagy a fiúszerelem művészete, Kalligram, 2002

A ​szardiszi Sztratón fiúszerelemről szóló műve az un. Görög Antológia XII. könyvét alkotja. Sztratón könyve lényegében antológia és antológiában, hiszen tulajdonképpen nem tett mást, mint saját verskötetét más, klasszikus és kortárs epigrammaköltők (Rhianosz, Meleagrosz, Kallimakhosz, Alkaiosz, stb.) remekeivel egészítette ki.

további könyvek