Filmpédia: Pedro Almodóvar

Pedro Almodóvar (1949. szeptember 24., Calzada de Calatrava, Spanyolország) nyíltan meleg spanyol filmrendező, forgatókönyvíró, producer.

1949. szeptember 24-én született a spanyolországi Calzada de Calatrava településén. Négyen voltak testvérek, volt 2 nővére és egy bátyja. Édesapja borász volt, édesanyja pedig az írástudatlan szomszédok leveleinek felolvasásával és megírásával foglalkozott.

8 évesen szülei egy a Cáceres városában található vallásos bentlakásos iskolába íratták be, abban reménykedve, hogy később pap lesz belőle. Később a család is követte őt a városba, ahol apja gáztöltő állomást nyitott, míg anyja saját borukat árulta üzletében. A városban volt egy mozi, amit a kis Pedró előszeretettel látogatott, esetenként az iskola helyett is. Ekkoriban szerette meg a filmek világát, ami aztán nagyban meghatározta életének hátralévő részét.

Szülei akarata ellenére 17 évesen Madridba költözött, hogy filmrendezővé váljon. Miután Franco bezáratta a filmművészeti főiskolát, saját magát volt kénytelen képezni. Ahhoz, hogy ezt fedezni tudja, több munkája is volt. Sokáig alkalmi munkákból élt, majd állást kapott a spanyol nemzeti telefontársaságnál, ahol 12 évig volt alkalmazásban. Az 1970-es években a Los Goliardos független spanyol színházi társulat tagja. Délelőttönként dolgozott, esténként forgatókönyveket írt, színdarabokban lépett fel. Transzvesztita punk bandát alapított, novellákat írt, képregényeket rajzolt. Ismertté vált underground berkekben. Ezekben az években kezd el Super 8-as kamerával amatőr filmeket forgatni. Ez a gyakorlat az egyetlen szakmai iskolája, nem végzett semmilyen filmes felsőoktatási iskolát. 1972–1978 között rövidfilmeket forgatott. Pár évvel később az El Vibora képregénylap állandó munkatársa lett és megduplázta az olvasottságot az Általános erekció című fotósorozatával.

Az első filmjét (Pepi, Luci, Bom y otras chicas del montón (Pepi, Luci, Bom és más lányok a tömegből)) 1980-ban forgatta 16 mm-es filmre 18 hónapon keresztül, mivel munkája mellett csak hétvégén volt ideje forgatni. Rendkívül kevés pénzből készült, ami egyrészt megnehezítette forgatást, másrészt viszont kreatív szabadságot adott a stábnak. Almodóvar első filmjeiben a diktatúra utáni liberális Spanyolország eltúlzott képe jelenik meg. 1975-ben, Franco tábornok halála után a spanyol kultúra felszabadult, a cenzúra megszűnt, az ország nyitottá vált. A film majdnem minden témát felölel, amivel Almodóvar a későbbiekben is foglalkozik. A három nő életének középpontjában a drog, a barátság és a szexben megnyilvánuló agresszivitás áll.  A főszerepet régi barátja, Carmen Maura alakította, a botrányos film óriási sikert aratott.  A Pepiből rögtön kultuszfilm lett, négy éven keresztül folyamatosan játszották éjszakánként Madridban.

Pepi, Luci, Bom és más lányok a tömegből - filmrészlet

Szenvedélyek labirintusa - filmrészlet

Komolyabb nemzetközi sikert az 1984-es Entre tinieblas (Áldott mélységek) című munkája jelentette. Fő témája filmjeiben a végletes érzelmek, a homoszexualitás, a magány. Ez az első filmje, amiben a rendező a későbbiekben oly sokszor felbukkanó vallási témákat pedzeget.

Áldott mélységek - filmrészlet

Antonio Banderasra egy színházi előadás során figyel fel a rendező, majd 1986-ban rá osztotta a Matador egyik férfi főszerepét. A Matador fordulópontot jelen Almodóvar pályafutásában. Ez az első filmje, aminek a forgatókönyvét is ő jegyzi. A Matador már nem a megszokott naturalista komédia, hanem egy mese a halálról, a szexről és a bűntudatról. Egy rejtélyes gyilkosság körül bonyolódik, s egy felmagasztosított kettős gyilkossággal ér véget.

A mozik látogatottsága, a televízió térnyerésének köszönhetően erősen csökkent. Ezen felül a Spanyolországban készült filmek részesedése visszaesett a külföldi filmek beáramlása miatt. A 80-as évek elején Pilar Miro rendezőnő (El Crimen de Cuenca) került a filmfőigazgatói székbe. Miró olyan törvényt vezetett be, amely megvédte a spanyol filmeket a külföldi filmekkel szemben és nagyobb támogatást nyújtott a hazai filmek gyártásához. A filmtörvény kritikusai azonban azt hangsúlyozták, hogy a megemelt állami támogatás arra ösztökéli a művészeket, hogy ne törődjenek a piac valóságos igényeivel. Ekkor jött Almodóvar újabb filmje, a La ley del deseo (A vágy törvénye (1987)) , ami rendkívül sikeres volt a külföldi fesztiválokon és nagy hasznot is hozott. Ezt kihasználva, a spanyol vezetés a filmmel reklámozta a spanyol kultúrát, így a A vágy törvénye a spanyol film modelljévé vált. Innentől kezdve Almodóvar a legsikeresebb spanyol rendezőnek számított, Spanyolországból az Egyesült Államokba exportált filmek közül a legtöbbet ő rendezte. A Miro által létrehozott törvényt kihasználva Almodóvar és testvére létrehozták az El Deseo nevű produkciós céget, ami Almodóvar filmjein kívül egyéb filmeket is produkál, például a Magyarországon is bemutatott Az élet nélkülem-et, Sarah Polley főszereplésével.

Az 1988-as Mujeres al borde de un ataque de nervios (Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén) című filmje megindító női monológ a boldogságról és a magányról. A film vázlatosan Jean Cocteau 1930-as drámájára, az Emberi hangra épül. A film meghozta számára az első Oscar-jelölést, a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában.

Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén - forgatás közben

Az 1989-ben készült ¡Átame! (Kötözz meg és ölelj!) című filmjét Amerikában igazságtalanul az igen korlátozó X kategóriába sorolták, amit hosszas huza-vona után sikerült érvényteleníteni. A film egy fekete humorú komédia a szexről és az erőszakról, valamint a beláthatatlan ösztönökről, egy pornószínésznő, egy rendező és egy kábítószerélvező közreműködésével.

1990-es évekre Almodóvár korábbi vehemenciája csillapodott, nyers stílusát egy visszafogottabb és finomabb ábrázolásmód váltotta fel munkáiban. Homoszexuális beállítottságát nyíltan vállalja, azonban filmjei központi témája majdnem minden esetben a nő.

A Tacones lejanos (Tűsarok) egy anyáról (Victoria Abril) és lányáról (Marisa Paredes) szól, aki megölte apját. A film egy tragikomédia, két nő erejének harca.

A Tűsarok utáni csalódást a Kika csodálatos Almodóvar jelenetei enyhítették. A most szabadult, ex-pornó színész (Peter Coyote) megtalálja az alvó Kikát (Veronica Forqué) egy szobában. Nem tud ellenállni a látványnak és megerőszakolja a lányt.

A La flor de mi secreto (Titkom virága) egy alkotói és magánéleti válságba kerülő középkorú nő története, aki a családja révén próbál kiutat találni elkeseredettségéből. A történet párhuzamba hozható a rendező saját alkotói krízisével a film születése tájékán. A melodráma határvonal a filmes karrierjében, kettévágja a "harsányabb" és "érettebb" alkotásokat.

Titkom virága - filmrészlet

Egy rendőri akció eredményeképpen összecserélt életek sorsa bogozódik össze és ki a Carne trémula (Eleven hús) című filmben. A fiatal fiú újdonsült barátnője mellől a börtönbe kerül, míg az akcióban részt vevő rendőr lebénul, de feleségül veszi az előbbi barátnőjét. A rendező szokásától eltérően nem saját forgatókönyvből dolgozik, aminek a végeredménye talán a legkevésbé "almodóvaros" film.

Eleven hús - filmrészlet

Az 1999-es Todo sobre mi madre (Mindent anyámról) a spanyol filmtörténelem legtöbbet díjazott alkotása (többek között Oscar, Golden Globe és cannes-i elismerésben részesült). Kiindulópontja a La flor de mi secreto (Titkom virága) egyik jelenetével mutat erős rokonságot. Egy gyászoló anya történetét meséli el, aki fia kívánságának annak halála után próbál eleget tenni: elindul Madridból fiatalsága helyszínére Barcelonába megkeresni Esteban édesapját. Ott számos bonyodalomba és színes karakter életébe csöppen bele, akik életét próbálja helyrerakni, mintegy közben feldolgozva saját gyászát is. A film szereplői sok szállal kötődnek a színpadhoz, a főszereplő életének fő eseményei a Vágy villamosa című Tenesse Williams darabhoz kapcsolódnak.

Mindent anyámról - filmrészlet

A 2002-es Hable con ella (Beszélj hozzá!) című alkotását César-díj és Oscar-díjra jelöléssel jutalmazták. A film ellenpontja az élvezetesen katartikus Mindent anyámról emberi melegségének. A Beszélj hozzá a férfi szereplőkre koncentrál. Két férfi kapcsolatáról szól, akiket kómában fekvő szerelmük köt össze. Mindezt előre és hátraugrásokkal, film a filmben jelenetekkel oldja meg Almodóvar. A Mindent anyámról után újabb nemzetközi sikereket ér el a rendező ezzel a filmmel.

Beszélj hozzá! - filmrészlet

A La mala educación (Rossz nevelés) többkanyaros elbeszélés két fiatalról és egyházi iskolájuk tanárának több évtizedet átölelő kapcsolatáról, ami szexuális aberrációval, nemi identitásproblémával terhes. A főszerepet Gael García Bernal játssza. Cannes-ban botrányt kavart a katolikus egyházban előforduló szexuális visszaélésekkel kapcsolatos nyíltsága miatt.

Rossz nevelés - filmrészlet

Almodóvar 16. játékfilmje, a Volver (Visszatérés) részben La Manchában, a rendező szülőföldjén játszódik. A forgatókönyv egy család három generációjának nőtagjairól és az ő életük viszontagságaikról szól. Nem először Almodóvar filmjeiben a férfiszereplők tehetetlenségükkel tűnnek ki. Számos szereplőjének mintáját Almodóvar saját életéből merítette. A történet vázlata regényként és forgatókönyvként már megjelenik húsz évvel korábban a Titkom virága írónője által. Almodóvar újra rendezheti Carmen Maurát, korai múzsáját és mecénását, akivel kapcsolata korábban elhidegült.

Visszatérés - filmrészlet

2013-ban készült el Los amantes pasajeros (Szeretők, utazók) című vígjátéka. Menet közben meghibásodik a Mexikóváros felé tartó repülőgép és a kiélezett helyzetben mindenki egyre őszintébbé válik, a legbelsőbb titkaikat is elárulják egymásnak.

Filmjei rendezési feladata mellett gyakran a produceri, forgatókönyvírói, zeneszerzői és látványtervezői feladatait is ellátja. A produceri teendőkben legtöbbször besegít neki fivére, Agustín Almodóvar is. Filmjeit A vágy törvénye óta az El Deseo (A Vágy) nevű produkciós cége finanszírozza. Alkotásai méltán népszerűek, színes forgatagát mutatják be Spanyolországnak, Katalóliának, a filmszakmának és a meleg életnek. Munkái soha nem foglalkoznak Spanyolország történetével, például a Franco-diktatúrával, hanem mindig a jelennel, maximum személyes múltba révedéseket tartalmaznak. Filmjeinek általános jellemzője, hogy hőseit egyfajta hedonizmus hatja át, csak élvezni akarják az életet. Almodóvárnál mind a téma, mind pedig a stílus állandóságot mutat, minden filmjében fölbukkannak bizonyos stílusjegyek. Ilyenek például az erős színek, a szexualitás és a másság iránti nyitottság, vagy az ironikus humor, amelyek összes filmjében megjelennek. Minden egyes filmkockájáról lerí, hogy a véletlenszerűség teljességgel ki van zárva a kompozícióiból. Történeteiben sok a megélt motívum, hősei, figurái gyakran homoszexuálisok, de felvonultatott már transzvesztitákat, kéjgyilkost és pedofil papot is.

Pedro Almodóvar

Filmjei:

• 2016 - Julieta
• 2013 - Los amantes pasajeros (Szeretők, utazók) - Színes, magyarul beszélő, spanyol vígjáték, 90 perc
• 2011 - La piel que habito (A bőr, amelyben élek)
• 2009 - Los abrazos rotos (Megtört ölelések)
• 2006 – Volver (Visszatérés)
• 2004 – La mala educación (Rossz nevelés) - színes, magyarul beszélő, spanyol filmdráma, 106 perc
• 2002 – Hable con ella (Beszélj hozzá!)
• 1999 – Todo sobre mi madre (Mindent anyámról) - Színes, magyarul beszélő, spanyol filmdráma, 97 perc
• 1997 – Carne trémula (Eleven hús)
• 1995 – La flor de mi secreto (Titkom virága)
• 1993 – Kika
• 1991 – Tacones lejanos (Tűsarok)
• 1990 – ¡Átame! (Kötözz meg és ölelj!)
• 1988 – Mujeres al borde de un ataque de nervios (Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén)
• 1987 – La ley del deseo (A vágy törvénye)
• 1986 – Matador
• 1984 – ¿Qué he hecho yo para merecer ésto? (Mit vétettem, hogy ezt érdemlem?)
• 1983 – Entre tinieblas (Áldott mélységek)
• 1982 – Laberinto de pasiones (Szenvedélyek labirintusa) - színes, magyarul beszélő spanyol vígjáték 94 perc
• 1980 – Pepi, Luci, Bom y otras chicas del montón (Pepi, Luci, Bom és más lányok a tömegből)

Díjak:

• 2006 – Cannes-i Fesztivál, legjobb forgatókönyv díja (Volver)
• 2003 – Oscar-díj, legjobb eredeti forgatókönyv díja (Beszélj hozzá!)
• 2003 – BAFTA-díj, legjobb nem angol nyelvű film, legjobb eredeti forgatókönyv (Beszélj hozzá!)
• 2002 - Európai Film-díj, Legjobb európai film (Beszélj hozzá!)
• 2003 – Bangkoki Nemzetközi Filmfesztivál, legjobb rendezés, legjobb film (Beszélj hozzá!)
• 2000 – César-díj, legjobb külföldi film (Mindent anyámról)
• 2000 – BAFTA-díj, legjobb nem angol nyelvű film
• 1999 – Oscar-díj, Oscar-díj a legjobb idegen nyelvű filmnek (Mindent anyámról)
• 1999 – Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, legjobb rendezés díja (Mindent anyámról)
• 1999 - Európai Film-díj, Legjobb európai film (Mindent anyámról)
• 1993 – César-díj, legjobb külföldi film (Tűsarok)