Ugrás a tartalomra
x

A mozi meleg csillagai – 7. rész: Errol és Sean Flynn

 

Errol Flynn

A hollywoodi mozi egyik legnagyobb sztárjának, a nők szexszimbólumának, a férfiak példaképének, a gyerekek imádott kalandhősének élete maga volt a nagy kaland, bár elég nehéz tisztázni, mi belőle az igazság és mi a kitaláció. S miközben Errol Flynn rengeteget törődött a nagy nőcsábász imázsának építésével, egészen az 1990-es évekig nem sokan tudták, hogy valójában biszexuális volt, még három felesége sem.

Az ír származású színész 1909. június 20-án született a tasmániai Hobartban. Errol családja gyermekkorában sokat költözött. Amikor Sydneybe érkeztek, Errol örömmel fedezte fel, hogy új osztályában a legnagyobb szórakozás az volt, hogy eldöntsék, hogy kinek van a legnagyobb lomposa. Látatlanban tudta, hogy csakis ő lehet a nyertes, és nem tévedett: másfél makkhosszal előzte meg a többieket. Errol önkielégítési kapacitásáról legendák keringtek. Az elkövetkező esztendők során rengetegszer kellett iskolát változtatnia, s híre mindig megelőzte. Errol minden iskolába azzal az eltökélt szándékkal érkezett, hogy megalakítja a Faszverők Körét. A legtöbbször elkésett vele, a kör már javában működött. Leleményessége folytán azonban az újonnan jöttnek napokon belül sikerült elérnie, hogy ő legyen a kör műsorvezetője. Az angol kifejezés: ceremóniamester, még találóbban fejezte ki ezt a tevékenységét. A "műsor" szigorúan versenyszerű volt, a fiúk körbe álltak, a nadrágjukat bokáig eresztették, marokra fogták a fegyverüket, és vezényszóra kezdtek maszturbálni. Aki elsőként élvezett el, remek jutalomban részesült: egy csomag francia óvszert kapott.

Errol Flynn fiatalon...

Tizenhét éves korára Errol Flynn ellenállhatatlan fiatalemberré cseperedett. Gesztenyebarna haját brillantinnal tapasztotta a fejbőrére. Szemei is barnák voltak, a nap bronz színűre égette a bőrét, lilás ajkai mindig félig nyitva voltak, hogy hófehér fogainak csillogásától ne fossza meg a világot. Száznyolcvan centiméter magas volt, és egy atléta testével rendelkezett. Széles vállait a rendszeres teniszezésnek köszönhette, izmos karjait az iskola boksz csapatában szerezte. Szőrtelen, sima melle márvány keménységével domborodott, hogy aztán a derekába szűküljön. Erős lábai megengedték, hogy a vadállatok biztosságával közlekedhessen: egyszerre volt könnyed, fenyegető és fürge. A lányok megbolondultak érte, és Errol leereszkedő beleegyezéssel fogadta a bolondulásaikat. Állóképessége szinte a csodával volt határos. Nemi szerve olyan volt, mint egy vezérbot, örökké előre meredt, Errol pedig vakon követte az utat, amerre mutatott. Egyáltalán nem volt válogatós. Szexuális téren soha nem ismerte a társadalmi megkülönböztetéseket. Kalandozásai miatt az iskolából nemegyszer kicsapták. Amikor a fiú beszámolt a részletekről, a csapodár papa inkább mulatságosnak, mint bosszantónak találta a dolgot.

Errol azonban nem számolt be mindenről az apjának. Arról mélyen hallgatott, hogy féktelen nemi éhségében olykor azonos nemű osztálytársaival is kikezdett. A kiszemelt partner előtt játékos csintalanságnak, amolyan pótléknak tüntette fel a dolgot, de az ő szemében korántsem volt az. Amikor már elég gyakorlatra tett szert, a megközelítésnek mindig ugyanazt a módját választotta: "Próbáltad már fiúkkal is?" - kérdezte valamelyik osztálytársától. "Nem tudod mit mulasztottál!" - tette hozzá. A válasz rendszerint nemleges volt, ám Errol a megdöbbenés mögött olykor a kíváncsiság jelét is felfedezte, s a legtöbben még aznap este megtudták, hogy milyen is az fiúval. Becsületére legyen mondva, hogy sohasem rontott meg senkit, csak akkor lépett tovább, ha úgy érezte, hogy a másik ugyanúgy akarja, ahogyan ő. Errol egy időben kikötőben is dolgozott, s ügyesen lavírozott az egyszerű munkások között. Olykor ott is kiszemelt magának valakit.

... és egy kicsit idősebben, ahogyan emlékezünk rá

A lóverseny hozta össze egyik legjobb barátjával, Charles Pilleau-val. Egyidősek voltak, és elég furcsa körülmények között ismerkedtek meg. Egymás mellett pisáltak a nyilvános vizeldében, és Errol csak azért szólította meg a fiatalembert, hogy jobban szemügyre vehesse a nemi szervét. „Lerobbant a kocsim” - mondta minden bevezetés nélkül. „Ne búsulj, pajtás!” - felelte Charlie. „Az enyém kint áll, és elviszlek oda, ahová akarod.” „Az ügetőre szeretnék kimenni” - közölte Errol mohón. „Kiviszlek” - nyugtatta meg Pilleau. „Van nálad véletlenül kétszáz font?” - kérdezte Errol. Charlie-nak majdnem leesett az álla a csodálkozástól. Pontosan kétszáz font lapult a zsebében, de honnan tudhatta ezt a sárga sugarat bocsátó szomszédja? Közölte új ismerősével, hogy van kétszáz fontja, s hozzátette, hogy jegygyűrűt akar vásárolni rajta. Errol égnek emelte kezeit, arcán őszinte döbbenet tükröződött. „Nincs az a picsa, mely kétszáz fontot megérne” - mondta ellentmondást nem tűrő hangon. „Nekem viszont van egy tuti tippem” - tette hozzá sejtelmesen.

Errol 1933 júliusában Londonba érkezett. Hamar népszerű lett a felső tízezer köreiben, majd a northampton-i színházban (Repertory Company) helyezkedett el. Másfél év után egy londoni filmstúdióban lett statiszta, s a Gyilkosság Monte Carlóban című angol filmben játszott, melyet a Warner Brothers angliai leányválallata gyártott, s hamar felfigyeltek rá, tovább irányították Hollywoodba, s 1934 novemberében meg is érkezett a filmfővárosba a Warner stúdióhoz. Kezdetben csak két kisebb szerepet osztottak rá (az első filmjében például hulla volt), s ekkor ismerkedett meg a magyar Michael Curtizzel, akivel összesen 12 közös filmet forgattak.

1935-ben összeházasodott Lili Damita színésznővel, aki sokat fáradozott férje karrierjének építésén. Az ő segítségével kapta meg Errol a Blood kapitány (1935) főszerepét, mely meghozta számára az igazi ismertséget. Nem mindennapi adottságainak köszönhetően számos további kosztümös filmben kamatoztatta tudását (Koldus és királyfi; Robin Hood; Szerelem és vérpad; Hét tenger ördöge).

Munkája mellett meglehetősen kiterjedt szerelmi élete volt. Feleségétől hamar elköltözött, sőt a szintén meleg David Nivennel együtt egy legénylakást bérelt. Forgatások között gyakran hetekre eltűnt. Átruccant Mexikóba, s ez alatt hamar feltérképezte Mexikóváros azon utcáit, ahol fiatal fiúk árulták a testüket. A későbbi években folytatta a fiúk hajszolását Jamaicán, Puerto Ricón és Tahitin is. Míg a lányok 13 és 16 éves koruk között érdekelték igazán, addig a fiúk 17 és 19 között. Melegségét azonban igyekezett titkolni. Intő példa volt számára William Haines színész esete, akit nem sokkal korábban egy matrózzal kaptak rajta, s hollywoodi karrierje egy csapásra véget ért. Később megjelent – erősen kiszínezett – önéletrajzában (Csintalan útjaim) is mélyen hallgat a témáról.

Errol Flynn Robin Hoodként

Feleségeivel ritkán, s legfeljebb néhány napig lakott együtt, gyerekeit alig ismerte. Egy másik emberi lénynek soha nem volt igazán helye az életében, mindig a pillanat szeszélye szabta meg, hogy mi legyen a következő lépése. A filmvásznon veszélyes kalandorokat alakított, magánéletének ballépései azonban olykor sokkal nagyobb veszélyekbe sodorták. Ezért volt szüksége arra, hogy már nagyon fiatalon hazugságok védő sáncát építse ki maga köré. Maszkot hordott, és soha nem volt annyira részeg, hogy ez a maszk lekerüljön az arcáról. Ha bűnös üzelmei közepette tetten érték, mindig sikerült azzal kivágnia magát, hogy csak tréfált, csak ki akarta próbálni, hogy milyen messze mehet el. Az emberek rendszerint mindent elnéztek neki, nem tudták elválasztani a hősies filmsztárt az esendő embertől. Ismerősei és a közönség szemében Robin Hood nem lehetett rossz ember.

A kor legjelentősebb meleg rendezője, Edmund Goulding elhívta szokásos estélyeinek egyikére, ahol jóképű fiatal fiúprostituáltak voltak jelen. „Mindnyájan azért vannak itt, hogy neked szolgáljanak.” S rögtön az első estén négy fiúval is közeli kapcsolatba került. Itt jött össze a kor másik ünnepelt filmsztárjával, Tyrone Powerrel, s a rendező hálószobájában szeretkeztek. „Mit szólnának a rajongóitok, ha most látnának benneteket, amint egymást nyaljátok, faljátok” – mondogatta. Szakításukat végül is az okozta, hogy Errol a női szerepet szánta Tyronnak együttléteik során. Flynnek Power-en kívül még egy ismertebb azonos nemű sztárral volt kapcsolata, mégpedig Howard Hughes-zal.

Egyik partnere, Tyrone Power

Az amerikai állampolgárságot 1942-ben kapta meg, addig a tartózkodási engedélyét folyamatosan hosszabbították meg. Problémás ügyei ellenére, mivel a Warner Brothers mindent igyekezett elintézni, hogy sztárja nála maradhasson. A ’40-es évek közepére pályafutása csúcsára ért. Óriási volt körülötte a tömeghisztéria, s ennek még az ellene kétszer is felhozott nemi erőszak-ügy, kicsapongásai, és a homoszexualitásáról kezdődő pletykák sem tudtak ártani. Sorra készítette a sikeresebbnél sikeresebb filmeket, nagyban járult hozzá ahhoz, hogy a szerepeivel növelje a háborús kitartást az amerikaiakban.

A közönség mindent elnézett, a Warner stúdió pedig mindent elsimított. A felszín alatt azonban magánélete hanyatlásnak indult. 1944-ből maradt fent róla még egy meleg témájú anekdota. Egy New York-i estélyen megismerkedett egy gyönyörű szép, 18 éves fiúval, aki annyira megtetszett neki, hogy a lakására csábította és lefeküdt vele. A később íróvá vált fiú Marilyn Monroe-nak bevallotta, hogy mindez nem volt olyan nagy élmény: "Ha nem Errol Flynn lett volna, talán nem is emlékeznék már rá." Az írót úgy hívták, hogy Truman Capote.

Gyakran feküdt le egy Apollonio Diaz nevű prostituálttal is, s a fiú egyszer nagy meglepetéssel szolgált: bemutatta Errolnak másik kliensét, Tyrone Powert. Ez egy újabb, de már rövid fellángolást jelentett a két színész között. Szexuális potenciája azonban már nem volt a régi, italozásai, kábítószer-függősége, krónikus szívbetegsége és memóriazavarai révén megnehezítette a rendezők dolgát is. 1959. október 14-én hunyt el szívrohamban a kanadai Vancouver városában. Akarata ellenére nem az imádott Jamaicán temették el, hanem Kaliforniában. A világ egy nagy kalandort, szívtiprót veszített el vele. Nők és férfiak is siratták. Viszont maradt utána valaki, aki minden tekintetben bizonyította: nem esik messze az alma a fájától.

 

Sean Flynn

Errol Flynn-nek a Lili Damita-val kötött első házasságából született fia, Sean (1941. május 31., Los Angeles). Sean apja nyomdokain haladt. Először – 16 évesen - édesapjával szerepelt a Furcsa aukció (Strange Auction) című tévésorozatban, 1957-ben. Húsz éves volt, amikor első játékfilmjét forgatta. A Blood kapitány fia című moziban szerepelt, majd a Zorro egyik feldolgozásában, tehát – akár csak apja – a kalandfilmekben aratott sikereket.

Sean Flynn

Kipróbálta tehetségét a mikrofon előtt is. 1961 szeptemberében jelentették be, hogy a Flynn fiú szerződést kötött a Hi-Fidelity R.V. Records lemezkiadóval, és már négy számot rögzítettek is vele. A  „Stay in my heart” és a „Secret Love” című dalokat tartalmazta a lemez, ami a gyűjtők körében máig igazi kincsnek számít.

Sean Flynn neve azonban mégis fotóriporterként vált ismertté. Kalandor vére a világ legnagyobb háborús övezeteibe űzte, onnan küldte dokumentumértékű képeit. Sean 1966 januárjában érkezett Dél-Vietnámba szabadúszó fotóriporterként, először a Paris Match francia magazin, majd a Time Life, és a United Press International számára dolgozott. Márciusában megsebesült, térden lőtték. Több olyan alkalom is volt, amikor fegyvert kellett e kezébe vennie. Egy évvel később, 1967-ben már az arab-izraeli háborúból tudósított. 1968-ban visszatért Vietnamba, majd 1970. elején Kambodzsába ment. 1970. júniusában, 28 évesen fogságba esett.

Blood kapitány fia

A fotográfus és közeli barátja, Dana Stone után nem sokkal azt követően megindították a keresést, hogy nyomuk veszett Kampongtyam tartományban. A kutatásban újságírók, valamint amerikai, japán és francia tisztségviselők vettek részt, de felbukkantak "csontvadászok" is, akik közül jó néhányról később kiderült, hogy szélhámos és csak pénzt akar kicsalni az eltűntek családjától. 1984-ben nyilvánították hivatalosan is holttá. 2010-ben jelentette be két kutatók, hogy nagy valószínűséggel megtalálták Sean Flyann földi maradványait.

 Legalább 37 újságíró vesztette életét vagy tűnt el 1970 és 1975 között a kambodzsai háborúban, amelyet az Egyesült Államok támogatását élvező Lon Nol kormánya vívott az észak-vietnamiak által segített vörös khmerekkel. Számos újságíróról tudni lehet, hogy a vörös khmerek fogságába esett és valószínűleg kivégezték. Sean Flynn életét több dokumentumfilm és könyv is feldolgozta, többek között a Two of the Missing, amely hasonló sorsú kollégáinak is emléket állít.

Sean Flynn nemcsak kalandvágyát, színészi képességeit örökölte édesapjától, hanem valószínűleg a férfiak iránti vonzalmát is, habár erről nem szólnak a hivatalos megemlékezések. Sean barátja, Perry Deane Young is megkerülte a kérdést az 1975-ben publikált könyvében. Csupán annyi látott napvilágot eléggé kétértelműen, hogy Sean egész életét vonzó férfiak társaságában töltötte.

 

Sean Flynn az unoka, illetve unokaöccs

A harmadik generáció

Errol Flynn unokája Sean Flynn. A színészlegenda lánya, Rory viszonylag idősen, 1989-ben adott neki életet. Rory - bátyja emlékére - a Sean nevet adta a srácnak, s lett a polgári neve Sean Rio Flynn-Amir. A fiú azonban a jól csengő Flynn nevet használja a képernyőn. Viszonylag fiatal ugyan, de máris ismert színész és énekes. Hogy a család férfitagjainak meleg hajlamait esetleg örökölte-e, nem tudjuk, de szabad reménykedni!

 (Wikipédia, melegvagyok.hu, Bradányi Iván: Robin Hood magánélete, 1993.)

   

 

 

A sorozat további cikkei

Montgomery Clift James Dean Marlon Brando Rock Hudson Paul Newman Cary Grant Errol és Sean Flynn Tyrone Power Jr. Richard Chamberlain Alain Delon Rupert Everett John Travolta Tom Cruise Keanu Reeves Matt Bomer Wentworth Miller Patrick Swayze Xavier Dolan

 

Drupal 8 Appliance - Powered by TurnKey Linux