Alkotmánysértő lehet a Pride-törvény, felfüggesztették a Karácsony Gergely ellen indított büntetőeljárást
A Pesti Központi kerületi Bíróság szerint a szabályozás diszkriminálja az LMBTQI embereket, lényegében megfosztva őket a véleménynyilvánítás szabadságától.
Alaptörvény-ellenesség gyanúja miatt az Alkotmánybírósághoz fordult és felfüggesztette a Pesti Központi kerületi Bíróság a Karácsony Gergely ellen folyó büntetőeljárás miatt - értesült a HVG.
A főpolgármester ellen az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése miatt emeltek vádat. A lap információi szerint az ügyben eljáró bíró február végén, tárgyaláson kívül hozta meg az erre vonatkozó végzést. A bíróság azt szeretné, ha a testület kimondaná: az adott eljárásban alkalmazott gyülekezési törvény és a gyermekvédelmi vagy homofób törvény egyes bekezdései ellentétesek a jogbiztonság és a normavilágosság követelményével, továbbá az Emberi Jogok Európai Egyezményével. A vádhatóság ezekre a jogszabályokra hivatkozva emelt vádat a főpolgármesterrel szemben, amiért tavaly júniusban megszervezte a Pride felvonulást. Az Alkotmánybíróságnak kilencven napja van, hogy megállapítsa, a rendelkezés összhangban van-e az Alaptörvénnyel.
A gyülekezési törvény Pride-törvényként elhíresült 2025-ös módosítása kimondja, hogy tilos megtartani azt a gyűlést, amely a gyermekvédelmi törvényben meghatározott tilalmat sérti. A 2021-es gyermekvédelmi vagy homofób törvény szerint tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.
A bírósági végzés hosszasan és több pontban indokolja, miért tartja alaptörvény-ellenesnek az alkalmazni szánt jogszabályokat. Problematikusnak tartja például, hogy a gyülekezési törvény alapján az érintett gyűléseket kötelező megtiltani, ami felveti, hogy ez aránytalanul korlátozhatja a békés gyülekezéshez való jogot. Emiatt indokoltnak tartják annak pontosítását, hogy a hatóság milyen korlátozásokat írhat elő például a helyszínről, az útvonalról vagy a résztvevők életkoráról.
A bíróság szerint gondot okoz az is, hogy a gyermekvédelmi törvény nem fogalmaz világosan, mert az „illetve” kötőszó jelentése nem egyértelmű. A szó lehet kapcsolóelem, kifejezhet vagylagosságot, de akár pontosítást is, ezért a szabályozás második része többféleképpen értelmezhető. Az egyik értelmezés szerint mind a pornográfia, mind a homoszexualitás népszerűsítése és megjelenítése csak a 18 éven aluliak számára tilos, a másik szerint a 18 év alattiak számára a pornográfia és a nyílt szexualitás ábrázolása tilos, miközben életkortól függetlenül mindenkinek tiltott a homoszexualitás és a nemváltoztatás megjelenítése.
A bíróság szerint felmerül az is, hogy a szabályozás hátrányosan különböztetheti meg az LMBTQI embereket, és lényegében megfoszthatja őket a véleménynyilvánítás szabadságától. Ezért indokolt lehet a gyermekvédelmi törvény pontosítása, hogy egyértelmű legyen, a 18 év alattiak számára pontosan mely tartalmak bemutatása tilos, és a tiltás a gyermekeket közvetlenül veszélyeztető magatartásra vonatkozzon.
A bíróság azt is megállapította, hogy felmerülhet: az alkalmazott jogszabályok sérthetik az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkét és az Alapjogi Chartát is. Annak ugyanakkor egyelőre nincs jele, hogy előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek volna az EU Bíróságánál.
