Elfogyott a bíróság türelme: maga nyilvánította örökbefogadásra alkalmasnak a Háttér Társaság ügyfelét
Amint arról már beszámoltunk, a bíróságok kivétel nélkül diszkriminatívnak minősítik a gyámhatóságok azon döntéseit, amelyekben kizárólag a szexuális irányultságra tekintettel utasítják el az örökbefogadásra jelentkező meleg és leszbikus ügyfelek alkalmasságát. 2025. november végén a Fővárosi Törvényszék megelégelte, hogy a gyámhatóság a harmadik megismételt eljárásban sem követte a bíróság iránymutatását, és élve a törvényben biztosított jogával maga állapította meg a kérelmező örökbefogadásra való alkalmasságát.
A Háttér Társaság ügyfele még 2020 decemberében, a ma hatályos megszorító jogszabályi környezet hatálybalépését megelőzően kérelmezte egyedüli örökbefogadóként az arra való alkalmasságának megállapítását. A férfi hosszú évek óta él párkapcsolatban azonos nemű élettársával, akivel együtt vesz részt az eljárásban, de mivel a közös örökbefogadásra nincs lehetőségük, csak egyikük jelentkezett. A gyermekjóléti szakszolgálat (TEGYESZ) minden esetben a férfi örökbefogadásra való alkalmasságának megállapítását javasolta, a gyámhatóság azonban ezzel négy alkalommal is szembement: szakmaiatlan, tudományos alapot nélkülöző, előítéletes érvekkel örökbefogadásra alkalmatlannak minősítette a kérelmezőt. Az első három gyámhatósági elutasítást a bíróság ugyan megsemmisítette, és egyúttal új eljárásra utasította a hatóságot, amelynek végkimenetele azonos volt, hiába az egyértelmű bírósági iránymutatás arra, hogy milyen érvek vehetők figyelembe a döntéshozatal során. Mintha az ítéletek leperegtek volna a Budapest Főváros Kormányhivatalának részeként működő gyámhatóság munkatársairól, és 2025. május elején ismételten az ítélettel ellentétes, elutasító döntést hoztak. A határozattal szemben indult bírósági eljárásban a Fővárosi Törvényszék megelégelte, hogy a gyámhatóság már háromszor nyíltan szembeszállt az ítéletével, és élt a szankciós megváltoztatáshoz való jogával: kimondta, hogy a Háttér Társaság ügyfele alkalmas az örökbefogadásra.
A bíróság ismételten elhatárolta az örökbefogadásra való alkalmasságról szóló döntést az örökbefogadás engedélyezésétől: az előbbi az örökbefogadó személyéről és körülményeiről szól, míg az utóbbiban a gyermek mindenek felett álló érdekét kell vizsgálni. A két szakaszban vizsgálandó szempontok azonban nem keveredhetnek, nem lehet hipotetikusan az eljárás azon szakaszában nem ismert gyermek szemszögéből vizsgálni az alkalmasságot. A bíróság hangsúlyozta, hogy „az örökbefogadásra vonatkozó jogszabályok egyike sem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint az, hogy valaki a saját neméhez vonzódik, eleve kizárná őt az örökbefogadásra alkalmas személyek közül”. Az a tény, hogy azonos nemű párjával él eleve hátrányt jelent számára, hiszen a magyar jog szerint nem házasodhatnak össze, így az örökbefogadás engedélyezése során – vagyis amikor egy konkrét gyermeknek keresnek örökbefogadót – előnyben kell részesíteni a házastársakat. Azt sem lehet a kérelmező hátrányára értékelni, hogy nem tud anyai mintát biztosítani majd a gyermeknek, hiszen ez az értelmezés „azt eredményezné, hogy egyedülálló személyt egyáltalán nem lehetne örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánítani”, ezt azonban a hatályos jog az egyedüli örökbefogadás lehetővé tételével nem zárja ki. Mivel ismét a korábbi ítélettel szemben, jogellenesen járt el a gyámhatóság, a bíróság megalapozottnak találta az alkalmasság megállapítását.
A Háttér Társaság által képviselt másik ügyben, ahol ugyan még csak egyszer utasította el a gyámhatóság az azonos nemű párjával élő kérelmező örökbefogadásra való alkalmasságát, a bíróság a határozatot megsemmisítő és új eljárásra kötelező ítéletében már kifejezetten figyelmeztette a hatóságot, hogy „a jogerős ítéletében foglaltak mindenki számára – így a közhatalmi szervek számára is – kötelező érvényűek, az ítéletek végrehajtása a jogbiztonság érvényesülésének alapvető feltétele.”
„A bíróságok következetesen érvényre juttatják az egyenlő bánásmód követelményét és megsemmisítik a gyámhatóság előítéletes és diszkriminatív döntéseit. A gyámhatóságok azonban egyszerűen ignorálják a bírósági ítéleteket és továbbra is a kormány kirekesztő álláspontját követik. Ennek az eredményre nem vezető pingpongnak vetett véget a fenti ügyben a Fővárosi Törvényszék az alkalmasság megállapításával, reméljük, a többi hasonló ügyünkben is követik a bíróságok ezt a példát. Elfogadhatatlan, hogy olyanokat kényszerítenek hosszú évekig tartó pereskedésre, akik szerető családot tudnának biztosítani a gyermekvédelmi rendszerben nevelkedő gyermekeknek.” – kommentálta a döntés Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának a vezetője.
Az örökbefogadás szabályai 2021 márciusában változtak meg jelentősen. Azóta a nem házasságban élő örökbefogadásra jelentkezők csak külön miniszteri engedéllyel kaphatnak alkalmas minősítést, tehát nem a szakemberek, hanem egy politikus mondja ki a végső szót az örökbefogadásra való alkalmasság kapcsán. A hatáskörrel rendelkező minisztérium 2024. májusi tájékoztatása szerint a miniszter eddig valamennyi felterjesztett kérelmet jóváhagyott. A Háttér Társaság tapasztalatai szerint azonban az azonos nemű párkapcsolatban élők kérelmei el sem jutnak a miniszterhez, mert a helyi hatóságok lebeszélik az ilyen kérelmezőket a kérelem benyújtásáról, vagy alkalmatlanságot megállapító döntést hoznak. A Háttér Társaság 7 2021 márciusa előtt és azt követően indult eljárásban nyújt jogi képviseletet, ezek közül a bíróság eddig minden esetben – egyes ügyekben több alkalommal is – megállapította, hogy a gyámhatóság elutasító döntése jogellenes volt.
Az azonos nemű párok gyermeknevelésével kapcsolatos társadalmi hozzáállás az elmúlt években jelentősen átalakult Magyarországon. Míg 2019-ben csak 17% értett egyet teljesen azzal, hogy egy azonos nemű pár tagjai is lehetnek jó szülők, 2023 októberében ez az arány már 66% volt. A magyarok 60% úgy vélte: lehetővé kell tenni, hogy az azonos nemű párok is örökbe fogadhassanak.
