Rabosítás után vádemelési javaslat – mi vár Karácsony Gergelyre?
A héten a rendőrség vádemelési javaslattal zárta le a nyomozást Karácsony Gergely ellen. A főpolgármestert a gyülekezési hatóság tiltása ellenére megtartott Budapesti Büszkeség elnevezésű rendezvény szervezőjeként gyülekezési szabadság megsértésével gyanúsítják. A vádemelésről vagy az eljárás megszüntetéséről majd az ügyészség dönt.
Karácsony Gergely december 11-én a Facebookon közzétett videójában jelentette be, hogy a rendőrség vádemelési javaslattal zárta azt a nyomozást, amit ellene indítottak a június 28-i Budapesti Büszkeség rendezvény miatt. Mint írta: „A gyülekezési jog megsértésével vádolnak, ami teljesen abszurd, hiszen a Fővárosi Önkormányzatnak nincs joga a gyülekezéshez. A Fővárosi Önkormányzatnak ahhoz van joga – és ezt semmilyen törvény nem korlátozza –, hogy a saját közterületein olyan rendezvényt tartson, amilyet akar.”
A rendőrség határozata
Mint ismeretes, a főpolgármester és Hegedűs Máté, a Budapest Pride szóvivője közös videóban június 16-án jelentették be, hogy a rendőrség által korábban jogerősen betiltott Pride felvonulást a Fővárosi Önkormányzat a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal közösen június 28-ára szervezi meg „Budapesti Büszkeség” névvel, így szerinte nem esik a gyülekezési törvény hatálya alá.
Nem osztotta a főpolgármester álláspontját Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány, aki június 19-én kelt határozatában megtiltotta a Budapesti Büszkeség elnevezésű rendezvényt. A határozat szerint az esemény lényegi tartalmát tekintve a gyülekezési törvény hatálya alá tartozik, mivel nyilvános, közterületi, közügyben történő véleménynyilvánítást szolgál.
A rendezvény tartalmát nem annak formális elnevezése vagy az eljárási eszközkészlet keretei határozzák meg, hanem a nyilvános megszólalásokból és üzenetekből kiolvasható szándék és tényleges társadalmi funkció.
A rendőr-főkapitányság döntése szerint a főpolgármester azon érvelése, miszerint Budapest Főváros Önkormányzata mint közhatalmat gyakorló jogalany nem alapjogi jogosult, és így eleve nem szervezhet gyűlést a gyülekezési törvény alapján, nem állja meg a helyét, ugyanis a törvény célja a közügyekben való véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása, és ennek körében – különösen a közéleti részvétel szervezett formái esetén – nem kizárólag természetes személyek, hanem jogi személyek is eljárhatnak szervezőként, amennyiben a törvényben foglalt feltételek teljesülnek.
A rendőrség tényként rögzítette azt is, hogy a korábbi Pride-ok társszervezője minden esetben az a Szivárvány Misszió Alapítvány volt, amely alapítvánnyal kapcsolatban a főpolgármester nyilatkozatában azt fogalmazta meg, hogy társszervezőként, az adott alapítvánnyal karöltve kívánják megszervezni a gyűlést. Ugyancsak tényként állapította meg a hatóság, hogy a főpolgármester hivatalos Facebook-oldalán saját maga mondta el, hogy a rendezvény otthont ad a sokszínűség teljes palettájának, ideértve a Szivárvány Misszió Alapítványhoz köthető személyek körét is.
A HATÁROZAT SZERINT A KORÁBBI ÉVEKBEN A SZERVEZŐK MINDIG BEJELENTETTÉK A PRIDE-RENDEZVÉNYT, MINT A GYÜLEKEZÉSI TÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ GYŰLÉST. A 2025-ÖS PRIDE-RENDEZVÉNY SZINTÉN E TÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ RENDEZVÉNYNEK MINŐSÜL.
A rendőrségi határozat felidézi, hogy a gyülekezési törvény 2025. április 29-én hatályba lépett 13/A. §-a szerint tilos azt a gyűlést megtartani, amely a gyermekvédelmi törvény 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sérti, vagy a tilalmazott tartalom lényegi elemét jeleníti meg. Ezzel kapcsolatban a hatóság a határozathoz csatolt képekből arra a megállapításra jutott, hogy az analógnak tartott korábbi, előzményi gyűléseken készült fotók olyan jelenetsorokat ábrázolnak, amelyek egyértelmű, okirati bizonyítékként támasztják alá a rendőrség álláspontját, amely szerint a képeken szereplő cselekménysorok a hatályos jogi környezetben megvalósítanák a törvény 6/A. §-ában foglalt azon kogens rendelkezéseit, amelyek a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, valamint a homoszexualitást népszerűsítik, jelenítik meg kitételt illetik.
Tiltás és jogászkodás
Karácsony szerint a BRFK egy nem létező gyűlésről hozott tiltó határozatot, ezzel az erővel az unikornisok sétáltatását is betilthatta volna. Mivel a fővárosi önkormányzat nem tett a gyülekezési törvény szerinti bejelentést, így aztán a tiltó határozatnak sincs relevanciája.
A fővárosi önkormányzat június 28-án, a magyar szabadság napján, megrendezi a Budapest Büszkeség szabadságünnepet mint önkormányzati rendezvényt. És pont – szögezte le június 19-én a főpolgármester.
Török Gábor politikai elemző Facebook-posztjában – Orbán Viktor korabeli beszámolójának és a rendőrség betiltó határozatának egy-egy részletét mellékelve – megjegyezte: „Egy pillanatra sem keverném össze, említeném egy lapon a Fidesz megalakítását és a Pride megtartását. Csak annyit jegyeznék meg, hogy amikor egy hatalom – a rendőrségen keresztül – elkezd jogászkodni és tiltani, az általában nem szokott nagyon sikeres lenni.”
Magyar György viszont a főpolgármester jogászkodását bírálta. Az ismert ügyvéd a Klubrádió Esti gyors című műsorában elmondta: ha több ember összegyűlik, és közügyekben véleményt nyilvánít, akkor a gyülekezési jogra vonatkozó rendezvényeken a rendőrhatóságnak minden ilyen hasonló cselekvőséget biztosítania kell. Azt is hozzáfűzte, hogy a főváros vezetésének érdemes mindenképpen egyeztetnie a hatóságokkal, ezzel is erősítve az együttműködést.
Azt gondolom, nem kellene ezt a rendőrség háta mögött lejátszani, mert a főpolgármesternek ugyan komoly jogköre van, de mégsem ő a rendőrkapitány – hangsúlyozta Magyar György.
Beszállt a vitába Tuzson Bence igazságügyi miniszter is, aki így foglalta össze jogi álláspontját: „Egy megtiltott rendezvény, amelynek szervezése vagy a részvételre való felhívás bűncselekmény a Büntető törvénykönyv 217/C szakasza szerint, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
A főpolgármester a börtönnel fenyegetést viccesnek nevezte. Szerinte az igazságügyi miniszter nincs tisztában a jogszabályokkal, míg Magyarország nem egyenlő a kormányával. Hozzátette, hogy 2001-ben törvényben mondták ki, hogy június utolsó szombatja a magyar szabadság napja, így lehet önkormányzati rendezvényt tartani.
Kihallgatás, rabosítás
Az Index beszámolója szerint sikeresen, atrocitások nélkül zajlott le június 28-án a Budapesti Büszkeség. A szervezők szerint akár 200 ezren is lehettek az eseményen, amely így a valaha volt legnagyobb melegfelvonulás hazánkban.
Aztán bő egy hónappal később, augusztus 1-jén Karácsonyt gyanúsítottként hallgatták ki a Nemzeti Nyomozó Iroda Labanc utcai épületében. Rögtönzött sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kihallgatás során nyilatkozatot tett, amiben kifejtette a főváros álláspontját, miszerint a gyanúsítás teljesen alaptalan.
Rabosítás történt, hülye pózokban fotóztak, de felmerült egy probléma, úgy tűnik 197 centis bűnözővel még nem volt dolguk – jegyezte meg. Hozzátette: nem hiszi, hogy a vádemelésig jut el a dolog, de azt esélytelennek tartja, hogyha még vádemelés is történne, akkor az ügy bíróság elé kerüljön. Mindenesetre panaszt tett a gyanúsítással szemben, amit augusztus 14-én elutasított az ügyészség.
Vádemelési javaslat után
A vádemelési javaslat után az ügy az ügyészségre kerül, amely a nyomozás lezárását követően többféle döntést is hozhat a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján.
Ha az ügyészség szerint a bűncselekmény elkövetése kellően megalapozott, és a bűnösség megállapítható, akkor vádat emel a bíróságon a vádirat benyújtásával. Ezzel a gyanúsítottból vádlott lesz, és az eljárás a bírósági szakaszba lép.
De dönthet az eljárás megszüntetéséről is, ha arra a következtetésre jut, hogy nem történt bűncselekmény, vagy más okból nem folytatható az eljárás. A büntethetőséget megszüntető okok közül a tevékeny megbánás nem jöhet szóba, de az intézkedések közül a megrovás igen, feltéve, ha az ügyészség (vagy a bíróság) úgy ítéli meg, hogy a cselekmény az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása is szükségtelen.
