Hegyi Szabolcs: Gyülekezési jogilag megfelelően járt el a rendőrség a Pécs Pride-on
A többezer ember bizonyára tudatában volt, hogy tiltott gyűlésen tartózkodik, vagyis polgári engedetlenségben vett részt. Őket csak szabálysértési felelősség terheli és úgy tűnik velük szemben nem is indult eljárás. A gyülekezési jog megsértésére vonatkozó eljárás minden bizonnyal a szervezővel szemben indult, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy ezt a vétséget elkövette, akkor pénzbírság vagy próbára bocsátás lehet a vége. A TASZ gyülekezési jogi szakértőjét a Reggeli gyorsban kérdeztük.
A rendőrség hétfőn reggel közölte, milyen cselekmények miatt indított eljárást a hétvégi Pécs Pride során.
A hatóság emberei összesen 28 embert igazoltattak, egy autóssal szemben közigazgatási, egy férfival szemben pedig közerkölcs megsértése miatt szabálysértési eljárást indítottak. Egy férfival szemben az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése miatt, míg egy másikkal szemben garázdaság miatt kezdeményeztek büntetőeljárást. Utóbbit feltelőleg azzal az ellentüntetővel szemben, aki beszabadult a tömegbe és ott az egyik, zebrajelmezes résztvevőre támadt.
Mivel csak egy emberrel szemben indult az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése miatti eljárás, az minden bizonnyal a szervező lesz – mondta Hegyi Szabolcs, a TASZ gyülekezési jogi szakértője a Reggeli gyorsban. Noha a többezer résztvevő bizonyára tudatában volt, hogy tiltott gyűlésen tartózkodik, gyakorlatilag polgári engedetlenségben vettek részt, ők csak szabálysértési felelősséget viselnek, a szervező azonban büntetőjogit. A gyülekezési joggal való visszaélés, illetve a gyülekezési szabadság megsértése csekély súlyú bűncselekmény, vétségnek minősül, ami maximum egy év szabadságvesztéssel büntetendő, de ha a bíróság ezt meg is állapítja, akkor sem lesz belőle szabadságvesztés, hanem pénzbírság, esetleg próbára bocsátás jöhet – magyarázta a TASZ jogásza.
Egyébként a budapestihez hasonlóan a Pécs Pride esetében is volt némi csavar a történetben: a Pride-ot ugyebár betiltotta a rendőrség, amit végül a Kúria is jóváhagyott. Ugyanarra az útvonalra azonban bejelentettek egy vadkár miatti tüntetést is, amit a rendőrség először pont arra hivatkozva tiltott meg, hogy az egybefolyna a Pride-dal, annak útvonalát biztosítaná, a Kúria ezt a döntést azonban nem hagyta jóvá. Vagyis papíron zajlott egy bejelentett tüntetés is, a menet élén pedig valóban ott vonult ennek a szervezője egy, a vadgazdálkodás szabályozásával kapcsolatos molinóval és egy beszéd is elhangzott ezzel kapcsolatban.
Akik ott voltak, azoknak nem nagyon lehetett kétségük afelől, hogy ez egy szivárványos felvonulás, a skandálások, a molinók világossá tették, hogy az LMBTQ emberek jogegyenlősége miatt vannak kint az emberek – mondta Hegyi. Ezt tehát a rendőrség is megállapíthatta volna, mégsem indítottak tömegével szabálysértési eljárásokat. Hagyták elindulni a menetet, végig biztosították azt, az ellentüntetőket elzárták, azt az ellentüntetőt, aki mégis beszabadult a tömegbe azonnal kiemelték és előállították, gyülekezési jogi szempontból tehát megfelelően járt el a rendőrség – értékelt Hegyi.