Közösség elleni uszításnak minősül-e a szivárványos zászló égetésére való felhívás?
Kedden tűzi napirendjére először az Alkotmánybíróság teljes ülése az alkotmányjogi panaszt, amelyben a Barcsa-Turner Gábort, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökét képviselő Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd azt állítja, hogy a bíróságok megsértették védence véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát, amikor bűnösnek mondták ki közösség elleni uszítás bűntettében.
A történet dióhéjban: 2019. október 23-ára rendhagyó, interaktív megemlékezést hirdetett meg Barcsa-Turner Gábor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke. Az esemény része lett volna a digitális plakáton feltüntetett LMBTQ-zászlóégetés, de az végül nem valósult meg. A megemlékezést a közösségi médiában közzétett plakáttal hirdették meg, a részvételt regisztrációhoz kötötték, a helyszíne pedig egy pontosan meg nem határozott magánterület volt. Az ügyben a Háttér Társaság tett feljelentést, amit a Fejér Megyei Rendőr-Főkapitányság először elutasított, a feljelentő panasza után azonban az ügyészség nyomozásra utasította a rendőrséget, és 2022 júliusában közösség tagja elleni erőszak előkészülete miatt vádat emelt.
A Székesfehérvári Járásbíróság a közösség tagja elleni erőszak helyett közösség elleni uszítást állapított meg, ezért Barcsa-Turnert egy évre próbára bocsátotta. Az ítélet szerint a vádlott által az interneten két honlapon közzétett, rendezvényen való részvételre szóló felhívás alkalmas volt a lakosság egyes csoportjaival, különösen az LMBTQ-közösség tagjaival szembeni szenvedélyek olyan mérvű felszítására, ami magában hordja az erőszakos jellegű konkrét sérelem bekövetkezésének a reális lehetőségét.
„Nem pusztán véleménynyilvánítás”
A fellebbezést követően a másodfokon eljáró Székesfehérvári Törvényszék megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és mindkét vádpontban – közösség tagja elleni erőszak és közösség tagja elleni uszítás vádja alól is – bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottat.
Az ügy harmadfokon a Győri Ítélőtáblán folytatódott. A táblabíróság 2024. szeptember 18-án meghozott ítélete szerint a közösség elleni erőszak bűntettének elkövetése nem valósult meg ugyan, de vádlottat – az elsőfokú ítélettel megegyezően – bűnösnek mondta ki közösség elleni uszítás bűntettében, ezért őt egy évre próbára bocsátotta. A bíróság megállapította:
A plakát szövege nem pusztán véleménynyilvánítás, hanem erőszakos cselekményekre, illetve gyűlölet gerjesztésére irányuló felhívás. […] A szöveg kifejezetten fenyegető; a zászlóégetés nem csak a gyűlöletre, de az erőszakra uszítás megállapítására is alkalmas.
A jogerős ítélet szerint a vádlott azzal, hogy egyenlőségjelet tett az LMBTQ-közösség és a pedofilok közé, már negatív véleményt fogalmazott meg, és gyűlölet kiváltására alkalmas kifejezést használt, a programpontok tekintetében a szöveg kifejezetten fenyegető, gyűlölet gerjesztésére irányuló felhívás.
Gaudi-Nagy Tamás: A provokáció nem uszítás
A nagy visszhangot kiváltó ügyben a Barcsa-Turner Gábort, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökét képviselő Gaudi-Nagy Tamás alkotmányjogi panasza ez év legelején futott be a Donáti utcába.
Az ügyvéd szerint a jogerős ítélet, a Büntető törvénykönyv vonatkozó rendelkezésének önkényes és kiterjesztő bírói értelmezése, sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. Emellett azt is megjegyezte, hogy az interneten közzétett felhívás az Alaptörvény IX. cikkének (1) bekezdése körébe tartozó védett véleménynyilvánítás, amely – ismerte el az indítványozó – kétségtelenül provokatív módon került kinyilvánításra. Nézete szerint az LMBTQ-közösséget szimbolizáló zászló elégetésére való felhívás, illetve az ahhoz fűzött bejegyzés provokáció volt, és nem minősül az általa megjelölt közösség elleni uszító tartalmú véleménynyilvánításnak, amely a lakosság egyes csoportjai ellen irányult volna, megsértve más emberi méltóságát, jó hírnevét, társadalmi önbecsülését.
Érdekesség, hogy az alkotmányjogi panaszt június 17-én már tárgyalta az Alkotmánybíróság 1. számú öttagú tanácsa (tanácsvezető: Varga Réka, tagjai: Hende Csaba, Horváth Attila, Juhász Miklós és Polt Péter), de akkor úgy határoztak, hogy az ügyet a teljes ülés elé terjesztik.
