A Pázmányon több olyan eset is történt, amikor az egyházi értékrend nevében nyúltak utána annak, aki LMBTQ-témákkal foglalkozott
Kengyel Judith Gabriella egyike a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által vizsgálat alá vont pszichológus tanároknak, most a Partizánnak adott interjút a TASZ-os Vissy Beatrix-szal. Bár az egyházi fenntartású intézménynek is világi keretek közt kell működnie, a Pázmányon az elmondásuk szerint ez többször is problémát jelentett.
Júniusban jelent meg Kengyel Judith Gabriella, Szondy Máté és Zsila Ágnes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pszichológus oktatóinak cikke a HVG-n, amelyben arról írtak, a tudomány is alátámasztja azt, hogy az azonos nemű és a heteroszexuális párok gyermekeinek testi-lelki fejlődése között nincsen különbség. Ezt követően a három pszichológus oktató ellen az intézményben etikai eljárás indult, majd ezt követően el is hagyták az egyetemet.
Az egyik érintett oktatóval, Kengyel Judith Gabriellával, valamint Vissy Beatrixszal, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet munkatársával készült interjú a Partizánon, amelyben az egyetem hasonló ügyeiről, cenzúráról és a tudományos szabadságról esett szó.
Kengyel Judith Gabriella elmondta, hogy amikor a cikk megjelenése után meghallgatták őket, az eljárás pontos oka nem derült ki. Az sem volt világos, hogy az LMBTQ-témára vonatkozó előzetes engedélykérés hiánya, vagy maga a tartalom volt a probléma, és erre a jelenlevők sem tudtak mit mondani. A cikk igazságtartalmát azonban szakmai alapon a meghallgatáson senki nem kérdőjelezte meg. Utólag a dékán a katekizmus homoszexualitással kapcsolatos kitételeire hivatkozott.
A három pszichológust az esetet követően nem bocsátották el, viszont először csak ajánlott, majd – miután Kengyel Judith Gabriella és Szondy Máté beadta felmondását – Zsila Ágnes számára kötelező „továbbképzést” írtak elő az egyház tanításairól, erre azonban nem került sor, mivel ezután a harmadik oktató is otthagyta az egyetemet.
A három pszichológus esete azonban korántsem volt egyedülálló. Vissy Beatrix felidézte, hogy Bognár Bulcsút, a PPKE Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének docensét szintén egy hasonló tematikában megjelent írását követően bocsátották el, átszervezésre és pénzügyi okokra hivatkozva.
Bognár egy neves vallási tematikájú tudományos folyóiratban publikálta az LMBTQ témával foglalkozó kutatását, amiért az egyetem irányelvei szerint honorárium illette volna meg, de hiába nyújtotta be igényét. A válasz lényegében ugyanaz volt: a téma sérti a katolikus szellemiséget. Az esetet követően ennek megfelelően módosították a kifizetésre vonatkozó szabályokat, bár végül a szintén a jogi segítségért a TASZ-hoz forduló docenst kifizették, hiszen egy ilyen szabály visszamenőlegesen nem szerezhet érvényt.
Vissy arra is rámutatott, hogy a Pázmány eljárásrendje a többi egyetemhez képest is kifejezetten központosított, eljárást ugyanis csak a munkáltató indíthat, a felállított bizottság tagjait is ő válogathatja meg, és az ügyet bármely ponton magához veheti.
Máskor is volt már rá példa, hogy a vezetőség igyekezett a kezébe venni a dolgokat – hangzott el az adásban. Kengyel Judith Gabriella korábban Háttér Társaság munkatársait hívta meg órájára, hogy a hallgatóknak civil szervezetnél dolgozó pszichológusokként az LMBTQ közösséggel foglalkozó szakmai munkájukról beszéljenek. Ezt követően Kengyelt behívták elbeszélgetésre, és ezt követően módosítottak a kari szabályzaton: a meghívott vendégeket előre engedélyeztetni kell a tanszék vagy az intézet vezetőjével. Kengyel Judith Gabriella kiemelte, hogy néhány évvel ezelőtt a hasonló szervezetek meghívása még nem okozott problémát.
Hasonló értékütközés megjelent a diákok szintjén is. Egy hallgatónak a transzneműek mentális egészségéről szóló szakdolgozati kutatását díjazták, de oklevele átvételekor a korábbi hagyománnyal ellentétben nem tarthatta meg az erről szóló előadását. Végül egy rövid ceremónia keretei között adták át az okleveleket, ahol a többi hallgató sem prezentálhatta kutatását. Azóta az érintett versenyben az egyetemisták már csak oktatói ajánlással vehetnek részt, ami szintén a „katolikus szellemiséghez” van kötve.
Elkerülhetetlen azonban a kérdés, hogy elegendő indok-e a tudományos szabadság korlátozására az, ha valami a katolikus egyház tanításaival szembe megy. Ahogy a videóban többször is elhangzik, a PPKE ugyan egyházi fenntartású, de világi intézmény, aminek, ahogy Vissy Beatrix is kiemeli, világi jogszabályoknak kell megfelelnie, és ebbe az alapvető szabadságjogok és a munkajog is beletartozik.
A tantestület részéről az ilyen helyzeteket eddig elsősorban a kompromisszumkeresés jellemezte, abban a reményben, hogy a későbbiekben ezért az egyetem is nyitottabban áll majd bizonyos témákhoz, az utóbbi időben történtek azonban bebizonyították, hogy ez nem feltétlenül célravezető – mondta még el Kengyel Judith Gabriella.
