A Kúria betiltotta a Pécs Pride-ot, a szervezők mégis megtartják
A legfelsőbb bírói fórum helybenhagyta azt a rendőrségi döntést, amely megtiltja az idei Pécs Pride felvonulást. A szervezők ugyanakkor megerősítették: a tiltás ellenére az esemény október 4-én, az eredeti tervek szerint zajlik majd.
A Kúria hétfőn helybenhagyta a rendőrség döntését, amellyel tiltott gyűlésnek minősítették az idei Pécs Pride-ot. A legfelsőbb bírói fórum szerint a rendezvény céljai között szerepelt olyan elem is, amely a gyülekezési törvény alapján tiltott lehet, ezért a rendőrség jogszerűen járt el, amikor nem engedélyezte a felvonulást. A szervezők azonban közölték: október 4-én mindenképpen megtartják az eseményt.
A történet még hónapokkal ezelőtt kezdődött, amikor a rendőrség a gyülekezési törvény márciusi módosításaira hivatkozva utasította el a bejelentést.
A hatóság szerint a Pride egyik célja az LMBTQ-közösség "megjelenése vagy népszerűsítése" volt, amely a törvény értelmezése alapján tiltott célnak minősülhet, ráadásul hivatkoztak a kiskorúak védelmére is.
A döntést egy magánszemély vitte a Kúria elé, de a bíróság nem adott neki igazat. A testület úgy fogalmazott: a gyűlés céljait egységben kell vizsgálni, és ha azok között bármelyik tiltott, akkor az egész esemény megtiltható.
A Pride szervezői élesen bírálták a határozatot, szerintük a döntés egy újabb példája annak, hogyan próbálja a hatalom jogi eszközökkel szűkíteni az alapvető szabadságjogokat és ellehetetleníteni a békés gyülekezéshez való jog gyakorlását. Hangsúlyozták, hogy a tiltás ellenére Pécsen ugyanúgy megtartják a felvonulást, mint ahogy Budapesten is minden évben megrendezik a Pride-ot.
A helyzet így feszült marad: a Kúria jogi érvelése precedenst teremthet más, hasonló demonstrációk ügyében is, miközben a szervezők egyértelművé tették, hogy nem hátrálnak meg. A kérdés az, milyen következményekkel jár majd, ha a rendezvényt a tiltás ellenére megtartják, és hogyan reagál majd minderre a hatóság.
Budapest idén beleállt a Pride megtartásába
A fővárosban idén nyáron feszült körülmények között rendezték meg a Pride-ot. A rendőrség akkor is hosszas vizsgálódás után adott engedélyt a felvonulásra, és a szervezők szerint több alkalommal is próbálták adminisztratív akadályokkal hátráltatni az előkészületeket. Bár végül megtarthatták az eseményt, a hatóságok fokozott jelenléte és a körülötte zajló politikai vita egyértelművé tette, hogy a budapesti Pride sem maradt érintetlen a jogszabályi szigorítások hatásaitól. Ez a tapasztalat is erősítheti a pécsi szervezők eltökéltségét: szerintük ha a fővárosban sikerült, akkor a vidéki városban sem engedhetik meg, hogy egy tiltás megfossza az LMBTQ-közösséget a láthatóság lehetőségétől.
Várható nemzetközi reakciók
Az ügynek várhatóan külföldön is lesz visszhangja. Magyarországot az elmúlt években több bírálat érte az Európai Unió és nemzetközi jogvédő szervezetek részéről az LMBTQ-közösség jogainak állítólagos korlátozása miatt. A pécsi eset könnyen illeszkedhet ebbe a narratívába: a tiltást a gyülekezési jog és a szólásszabadság további szűkítéseként értelmezhetik Brüsszelben és Strasbourgban. Emberi jogi szervezetek várhatóan tiltakozó közleményekkel reagálnak, és nem kizárt, hogy az ügy újabb vitát generál majd az Európai Parlamentben Magyarország − szerintük − nem demokratikus működéséről.
A pride-ok betiltása egyébként Európában ritkaságnak számít: a legtöbb országban a hatóságok inkább a rendezvény biztosítását tartják feladatuknak.
