Karlendítés a Pride-on: az ítélet közérdekű munka
A 2021-es Budapest Pride felvonulás egyik ellentüntetőjét másodfokon jogerősen 200 óra közérdekű munkára ítélte a Fővárosi Törvényszék közösség tagja elleni erőszak miatt, amiért homofób sértések skandálása közben náci karlendítést mutatott be.
2025-höz hasonlóan 2021-ben is LMBTQI-ellenes jogalkotás előzte meg a Budapest Pride felvonulást. Néhány héttel az esemény előtt fogadta el a parlament a gyermekvédelminek nevezett LMBTQI-ellenes törvényt, ami a szexuális és nemi kisebbségekre vonatkozó tartalmak cenzúrázásával igyekszik a közösség tagjait is láthatatlanná tenni. Ilyen előzmények után került sor a Madách térről a Tabánba tartó felvonulásra. Az ellentüntetőket a Fővám téren ugyan kordonok mögé zárták, ők láthatóak és hallhatóak is voltak a Pride résztvevői számára. A hangos kisebbség egyik tagja homofób kijelentések kiabálása közben több alkalommal náci karlendítést mutatott a vonuló tömeg irányába. Az esetet több hírportál videón és fotón rögzítette.
A Háttér Társaság az incidens miatt még 2021-ben feljelentést tett közösség tagja elleni erőszak miatt. A közhiedelemmel ellentétben a közösség tagja elleni erőszak, azaz a gyűlölet-bűncselekmény megvalósulásához nem szükséges, hogy az elkövetők az áldozatot fizikailag bántalmazzák, elég, ha az adott cselekmény alkalmas arra, hogy az áldozatokban riadalmat keltsen. Az ellentüntetők kinézete, a homofób bekiabálások és a náci karlendítés együttesen pedig igenis megfelel ennek. Habár a rendőrség először elutasította a feljelentést, a Háttér Társaság panaszát követően az ügy végül eljutott a bíróságra.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokon 300 óra közérdekű munkára ítélte az elkövetőt közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt. Az ítélet ellen az ügyész és a vádlott is fellebbezett, ezért az ügy másodfokon a Fővárosi Törvényszéken folytatódott. A törvényszék jogerősen a közérdekű munka büntetés tartamát 200 órára enyhítette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet kiemeli, hogy az elkövető többszöri „mocskos buzik” kijelentéséből és azt kísérő náci karlendítésből megállapítható az LMBTQI emberekkel szembeni előítélet, vagyis egyértelműen a homofóbia motiválta az elkövetőt. A bíróság azt is kimondta, hogy a homofób kiabálás és a karlendítés együttesen alkalmas volt arra, hogy a felvonuló LMBTQI emberekben valóságos fenyegetettséget, riadalmat alakítson ki.
„A Pride ellen tüntetők gyakran a szólásszabadságra hivatkoznak, de a magyar jog egyértelmű: a szólásszabadság joga nem terjed ki más emberek és csoportok méltóságának megsértésére, mások megfélemlítésére. Üdvözöljük, hogy a bíróság is érvényt szerzett ennek az alapelvnek, és örülünk, hogy az elmúlt években hasonlóan szélsőséges megnyilvánulásokra már nem volt példa az ellentüntetők részéről”, mondta el a döntés kapcsán Dombos Tamás, a Háttér Társaság Jogsegélyszolgálatának munkatársa.
