Karácsony Gergely: Én szeretnék lenni az első, aki összeadja az első azonos nemű párt Budapesten
A főpolgármester szerint az országban „ezer jele” látszik a változásnak, amellyel együtt új, népszavazással szentesített alkotmányra is szükség van.
– A Budapest Pride-felvonulás körül folyó jogászkodás kezd „baromi unalmas” lenni, és felesleges is, hiszen a helyzet valójában pofonegyszerű: a szabadságot és a szerelmet nem lehet betiltani – jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester a CEU-n szervezett csütörtöki emberi jogi konferencián, amely az LMBTQ-közösség jogaira fókuszált.
Bár a kormány próbálta törvényi úton ellehetetleníteni, a rendőrség pedig megtiltotta a szombatra meghirdetett felvonulást, végül önkormányzati rendezvény keretében megtartják a Budapest Pride-ot. Karácsony Gergely érvelése szerint ehhez nincs szükség hatósági jóváhagyásra. A szombati rendezvénynek – fogalmazott a főpolgármester – egyetlen igazi jogforrása, egyetlen valódi jogi és erkölcsi alapja van, amit úgy hívnak, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata.
„Minden emberi lény szabadnak születik, és egyenlő méltósága és joga van” – idézett a nyilatkozatból Karácsony. Az emberi jogok védelme és a méltóság tisztelete az a fundamentum, amelyre minden igazságos társadalom épül – folytatta. A jogi szabályozás azonban önmagában nem hozhat létre méltóságot, a méltóság túlmutat a jogon. Az emberi méltóság védelme erkölcsi parancs, azt követeli meg tőlünk, hogy tiszteletben tartsuk önmagunkat és másokat.
Karácsony Gergely szerint „ezer jele” látszik annak, hogy Magyarország változás előtt áll, és ennek megvalósulására egyre nyilvánvalóbb az esély. Látszik a változás széles körű akarata, látszanak az alakítói és a keretei is, csak – jegyezte meg – mintha a tartalma lenne kevésbé kontúros.
Sok minden táplálja a változás reményét és esélyét: ezek közé tartozik az elveszített jogállam, a demokrácia visszaszerzésének vágya is. Mára ugyanakkor felbomlott a demokrácia mibenlétéről kialakult konszenzus, a küzdelem befolyásolja az egész nyugati civilizáció, talán az emberiség további sorsát is – hívta fel a figyelmet. A változás előtt álló Magyarország nem úszhatja meg, nem is szabad megúsznia az ezzel kapcsolatos vitákat. Ezekből alakul ki a változás valódi tartalma, ami nem lehet más, mint az, hogy visszaemeljük a méltóság ügyét a jogba, és visszaadjuk a jog méltóságát.
„A változással együtt Magyarországnak új alkotmányra van szüksége, már csak azért is, mert jelenleg nincs neki” – hangsúlyozta a főpolgármester.
A mai alaptörvény szerinte a hatalmat védi a polgároktól, az alkotmánynak viszont az a dolga, hogy a polgárokat védje a hatalomtól. Az alaptörvénynek parlamenti többsége van, az új alkotmánynak társadalmi többsége kell, hogy legyen. Éppen ezért – tette hozzá – népszavazással kell szentesíteni.
Az alaptörvény kirekeszt, az új alkotmánynak egyesítenie muszáj. Az alaptörvénynek nincs becsülete. Ahhoz, hogy az új alkotmánynak becsülete legyen, sok fontos vitát kell lefolytatni. „Az elveink miatt állunk szemben ezzel a hatalommal, az elveinkhez való ragaszkodásnak fontosabbnak kell lennie, mint a hatalommal szembeni megvetésünknek” – rögzítette Karácsony Gergely.
Tovább kell menni az azonos nemű párok jogegyenlőségéhez vezető úton – említett egy példát a főpolgármester. Emlékeztetett arra, hogy a leggazdagabb, a legjobb életminőségű és legboldogabb országok járnak élen a jogegyenlőség, így az LMBTQ-jogok biztosítása terén is. Ahol a kirekesztés, a megbélyegzés a hivatalos politika, ott rendszerint jövőtlenség, szegénység és lemaradás a jellemző. Hova akarunk tartozni mi, magyarok? – tette fel a kérdést Karácsony Gergely, aki elmondta:
„bevallom, én szeretnék lenni az első, aki összeadja az első azonos nemű párt Budapesten, és nem akarok ezzel nagyon sokat várni”.
Végezetül megerősítette, hogy szombaton délután 2 órától mindenkit várnak a Városháza parkban.
A konferencia egyik panelbeszélgetése az „illiberális terekben” alkalmazott civil stratégiákkal foglalkozott. Rédai Dorottya (Labrisz Leszbikus Egyesület) előrebocsátotta: az LMBTQ-közösség ellen indított kormányzati támadások és kampányok felkészületlenül érték a civil szervezeteket. Válaszul a különböző területeken működő civil szervezetek kiterjesztették egymással az együttműködést, az LMBTQ-jogokat összekötötték a tágabb értelemben vett emberi jogokkal.
Ezt a körülményt a többi résztvevő – Dudits Luca (Háttér Társaság), Farkas Lilla (ELTE) és Sági Mirjam (CEU) – is kiemelte. Dudits Luca pozitív fejleményként hivatkozott a Medián felmérésének eredményére, amely arról tanúskodott, hogy 2019-hez képest lényegesen nőtt az LMBTQ-közösség és jogainak elfogadottsága. Ebben jelentős szerepet játszhatott az is, hogy egyre többen „coming outolnak”, azaz vállalják fel a szűkebb vagy tágabb nyilvánosság előtt hovatartozásukat.
Az LMBTQ-emberek elleni kormányzati fellépés így nem távoli jelenségként, hanem ismerősökkel, szomszédokkal, barátokkal szembeni retorzióként jelenik meg. A Medián tavaly év végi adatai szerint a válaszadók 60 százaléka ismert leszbikus, meleg, biszexuális vagy transznemű személyt.
A Publicus Intézet a Népszava megbízásából idén márciusban készített témába vágó kutatást. A megkérdezettek kétharmada szerint nem fontos beleírni az alaptörvénybe, hogy az ember férfi vagy nő. A többség szerint nincs szükség a Budapest Pride-felvonulás betiltására sem. Szintén a többség szerint családnak tekinthető két egymással együtt élő és egymást partnernek elfogadó ember, akkor is, ha azonos neműek. Tízből hat válaszadó elfogadhatónak tartaná, ha gyermeke azonos nemű párt választana magának.
