Hodász András visszatér a Szemlélek keresztény magazinhoz
Két évvel azután, hogy Hodász András comingoutolt, majd a Szemlélek kezdeményezésére távozott a keresztény magazintól, a Szemléleken vele közölt hosszú interjúja végén kiderült: „a kölcsönös nyitottságra alapozva” hamarosan újra szerzőként jelenik majd meg a Szemléleken.
Hodász András a Szemlélektől való távozása utána az RTL-nek beszélt arról, hogy azért kellett távoznia, mert nem tudták elfogadni a meleg párkapcsolatát. Gégény István, a Szemlélek lapigazgatója akkor azt mondta: nem az a baj, hogy Hodász András meleg, de a homoszexuális cselekedeteket az egyház bűnnek tartja, emberileg viszont továbbra is segítik egykori kollégájukat.
Most az interjú végén azt írták, a búcsúnál szívük mélyén őszintén remélték, hogy az nem végleges, „hanem egy szükséges szünet”. A kapcsolatot tartották egymással, és közben „adtunk időt a hallgatásnak és a párbeszédnek, a gyógyulásnak és a megértésnek.”
Hodász András az interjúban beszélt arról, hogy a comingoutja után sem esett át a ló túloldalára, alapvetően ugyanis visszafogottabban él, persze melegbarát szórakozóhelyre eljár olykor. „Ezekben a bulikban jó megélni, hogy önmagam lehetek, nem kell többé félnem a lebukástól” – mondta. Kitért arra is, hogy már biztosan látja, nem szeretne politikai pályára lépni, mert nem való neki, és az ő idegrendszere „nem bírja azt a húsdarálót, ami Magyarországon a politikát jellemzi. Persze szónokolni tudok, és társadalmi ügyekben továbbra is szeretnék megszólalni” – fűzte hozzá.
Idén először a Pride-ra is kimegy, mert muszáj. „És ha összegyűlünk vagy 40-50 ezren, akkor a hatalomnak talán leesik, hogy nem lehet büntetlenül babrálni a gyülekezési törvényt. Ez azoknak is fontos, akiknek a melegségük miatt szorongás az egész életük. Az LMBTQ-emberek körében az átlagnál jóval magasabb az önsértés, a depresszió, az öngyilkosság aránya. Egy ilyen vonulás nekik is segíthet megélni, hogy nem ufók, nincsenek egyedül, hanem itt van több tízezer ember, aki olyan, mint én, vagy olyannak szeret, amilyen vagyok.”
Beszélt arról is, hogy támogató, boldog kapcsolatban él, párja református, szülei lelkészek. Párja a kedvéért néha elmegy misére, ő pedig istentiszteletre. Rákérdeztek nála az apaság kérdésére is, mert korábban azt mondta, hogy nem lenne jó apa.
„Magyarországon a politika sajnos ellehetetlenítette a melegpárok számára az örökbefogadást, sokan ezért nem lépnek bejegyzett élettársi kapcsolatra. És korábban valóban azt mondtam, hogy nem vagyok alkalmas apának. Talán az önismereti munka következtében egyszer majd érezhetem azt, hogy megértem rá. Az apaság hihetetlen nagy felelősség, és ha belevágok, akkor úgy szeretném, hogy van egy tényleg stabil párkapcsolatom ‒ most úgy érzem, van ‒, és a mentális állapotom is megfelelő hozzá. Most ez még nem aktuális, de nem zárom ki, hogy valamikor az lesz” – magyarázta.
Hodász Andrásnak annak ellenére, hogy felmentette magát a papi szolgálat alól, továbbra is nagyon fontos maradt az egyház, időnként álmodik is vele, olyankor általában misézik. Leginkább ez hiányzik neki. Misékre egyébként jár, de feltűnésmentesen, direkt késve. Istennel való kapcsolata szerinte az utóbbi években mélyebb és őszintébb lett, de az elmúlt évek gyászfázisai során nemcsak a hite, hanem pszichoterapeutája is a segítségére volt.
