Kimondta a Kúria, hogy nem tartható meg a Pride napjára tervezett szivárványos felvonulás
Azt viszont nem találta bizonyítottnak, hogy a korábbi Pride-okat „előzményi” gyűléseknek lehet tekinteni, illetve hogy a tervezett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűlés helyszíne szolgálhatna a 30. Budapest Pride-ként.
Péntek délelőtt közzétett határozatában helybenhagyta a négy jogvédő szervezetnek – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – a Pride napjára tervezett szivárványos menete betiltásáról szóló rendőrségi döntést a Kúria.
Az erről szóló közleményben az áll, a Kúria ítéletében a felperesek keresetét elutasította,
elsődlegesen megállapította, hogy a gyülekezési hatóság a megismételt eljárásra előírt tényállás feltárási és indokolási kötelezettségének eleget tett,
ugyanakkor a feltárt tényekből határozatának egy részében okszerűtlen következtetésre jutott.
A Kúria szerint a hatóság határozatában foglaltak még összességükben sem bizonyítják azt, hogy a korábbi Pride-okat „előzményi” gyűléseknek lehet tekinteni, illetve, hogy a tervezett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűlés helyszíne szolgálhatna a 30. Budapest Pride-ként. A Kúria e körben hangsúlyozta, hogy a hatóság a formai szempontokra eltúlzott, aránytalan hangsúlyt fektetett, továbbá, hogy a figyelembe vett valamennyi körülmény csak közvetett bizonyítékul szolgál arra, hogy a tervezett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűléssel érintett helyszín tényleges helyszínként szolgálhatna a 30. Budapest Pride-hoz.
„Mindemellett a Kúria a gyűlés céljával kapcsolatosan az alperes következtetéseit helytállónak találta. Megállapította, hogy a gyűlés célja egyebek mellett a transznemű emberek nem- és névváltoztatási jogával kapcsolatos kiállásra is irányul, márpedig a transzneműség fogalmi eleme az, hogy az adott személy a születési nemétől eltérően határozza meg a saját nemét. Erre tekintettel alappal merült fel kétely az alperesben arra vonatkozóan, hogy a gyűlés bejelentett célja önmagában felveti a gyűlés megtartása során a gyülekezési törvénybe és a gyermekvédelmi törvénybe foglalt tilalomba ütközést, amely kételyt a szervezők a gyülekezési hatóság által tartott egyeztetésen nem tudtak eloszlatni, az egyeztetés során ugyanis az ezzel kapcsolatos releváns kérdésekre kitérő válaszokat adtak” – áll a közleményben.
A Kúria az irányadó gyakorlatnak megfelelően nem adott helyt a felpereseknek az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Unió Bírósága megkeresése iránti indítványának, mert a gyülekezési törvény által meghatározott 3 napos elbírálási határidő ezt nem teszi lehetővé.
Mint arról lapunk is beszámolt, korábban a rendőrség megtiltotta a június 1-re tervezett demonstrációt, de a Kúria ezt a döntést már egyszer érvénytelenítette. A szervezők akkor a hosszadalmas jogi eljárások miatt kénytelenek voltak a felvonulást június 28-ra halasztani. A rendőrség azonban az időpont-változást új bejelentésként kezelte, és ismét megtiltotta az eseményt – ezt a második tiltást megsemmisítette a Kúria. A bíróság indoklása szerint a rendőrség nem támasztotta alá megfelelően, hogy a felvonulás ellentétes lenne a gyülekezési törvénybe 2025 márciusában bekerült, a homoszexualitás és a nemi sokszínűség megjelenítését korlátozó passzussal. A hatóság által bemutatott bizonyítékokat – például korábbi Pride-felvételeket – a Kúria nem fogadta el, mivel azok nem az adott rendezvényhez kapcsolódtak, így nem tekinthetők megalapozott indoklásnak. A rendőrség azon feltételezését, hogy a tervezett felvonulás „akár idei Pride-dá is válhat”, szintén elégtelennek ítélték, mivel jogi döntés puszta feltételezésen nem alapulhat. A bíróság kiemelte: a hatóság korábban már két, hasonló célú gyűlést tudomásul vett, ezúttal viszont nem indokolta meg, miért járt el másként. A rendőrség a múlt héten immár harmadik alkalommal tiltotta meg a június 28-ra bejelentett szivárványos felvonulást, és ezúttal is csatolt a határozathoz képeket és videókat.
