A hatályos jogszabály alapján a Pride nem tiltható be, de a kormányzat a HVG-nek nem zárta ki, hogy a törvény megváltozik
Brüsszelezve, LMBTQ-propagandázva gyermekvédelmet emlegetett a Kormányzati Tájékoztatási Központ, és ugyan nem magyarázták meg, mire gondolt Orbán Viktor, amikor az idei Pride-ra utalt, de azt sejtették, hogy ha most nem is tiltható be a rendezvény, a kormánynak lehetnek ez irányba ható „további lépései”.
Hétfőn, parlamenti felszólalásában sem fejtette ki Orbán Viktor miniszterelnök, hogy csak a szombati évértékelőjének hangulatfokozó elemének szánta, esetleg a Mi Hazánk-szavazóknak hízelgett mindössze a Pride-felvonulás esetleges betiltására utaló szavaival, vagy komolyan készül is arra a kormányzat, hogy jogi-hatósági eszközökkel ellehetetleníti az idén június végi, amúgy jubileumi, 30. Pride rendezvény legtöbb résztvevőt vonzó eseményének számító felvonulást.
Ezért azt kértük a Kormányzati Tájékoztatási Központtól (KTK), pontosítsák, mire utalt a miniszterelnök, amikor az évértékelőjén arról beszélt:
„Sőt, azt javaslom, itt menjünk át ellentámadásba. Írjuk bele az alkotmányba, hogy az ember vagy férfi, vagy nő. És pont. Sőt, azt tanácsolom, hogy a Pride szervezői ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével. Kidobott pénz és idő.”
Ez eléggé úgy hangzik, mint egy fenyegetés, és ezt az értelmezést válaszában a KTK nem is igyekezett eloszlatni. Azt kérdeztük: „Tervez a kormány a tervezett júniusi dátumig olyan jogszabályt hozni, amely alapján a felvonulást nem lehetne megtartani?” Az erre érkezett válasz szó szerint:
„Brüsszel hiába követeli, Magyarország nem mond le arról, hogy megvédje a gyermekeket az agresszív LMBTQ-propagandától. Ezt a célt hatékonyan szolgálja a korábban meghozott gyermekvédelmi törvény, és ezt a célt tartja szem előtt a kormány minden további lépése is.”
A válaszban említett „további lépés” pedig akár lehet jogszabályi szigorítás is, hiszen anélkül bajosan is tilthatnák be a Pride felvonulást. A gyülekezési törvény ugyanis nem változott, és az alapján tavaly és az azt megelőző években is mindig megtarthatták a rendezvényt, így jogszabályi változtatás nélkül idén sem lenne jogos indok a „betiltásra”.
A Pride felvonulás, illetve bármilyen más, közterületen megtartott tömegrendezvény jelenleg ugyanis a gyülekezési törvény hatálya alá tartozik. Ez alapján pedig a rendőrség jogosult dönteni arról, hogy az előzetesen, a szervezők által bejelentettek alapján a rendezvény megtartható-e vagy sem.
Az esetleges elutasításnak két jogos indoka lehet:
- ha a rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné,
- ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható.
A rendőrségnek a bejelentéstől számított 48 órán belül kell döntenie a rendezvény tudomásul vételéről vagy annak – a megjelölt helyen, illetve időben történő megtartását ellehetetlenítő – megtagadásáról a fenti két okból. Fontos, hogy ilyenkor is van mód alternatív útvonalról vagy időpontról egyeztetni.
Ha nem jutnak dűlőre a szervezők és a rendőrség, akkor a rendőrség határozatának közlésétől számított 3 napon belül a szervező bírósági felülvizsgálatot kérhet. A bíróság a kérelem beérkezésétől számított 3 napon belül határoz: vagy hatályon kívül helyezi a rendőrség határozatát, vagy elutasítja a szervezők felülvizsgálati kérelmét.
Eddig minden évben tudomásul vette, vagyis engedélyezte a rendőrség a felvonulást, amelyet idén – az amúgy június 6-tól 29-ig tartó, országszerte több helyszínen zajló rendezvénysorozat fő eseményeként – június 28-ára, „Magyarország legnagyobb emberi jogi tüntetéseként” hirdettek meg a szervezők.
Ha tehát június végéig nem nyújtanak be az Országgyűlés elé valamilyen új, a jelenlegi előírásokat felülíró jogszabályt vagy meglévő törvényhez módosítást, és nem fogadja el azt a törvényhozás, majd nem írja alá úgy az államfő, hogy az június 28-ig hatályba is lépjen, akkor a Pride ugyanúgy megtartható, ahogy eddig. Ráadásul egy addig már bejelentett és a rendőrség által tudomásul vett rendezvény esetén utólag sem írható felül a visszaható hatályú törvénykezés tilalma miatt jogszabály úgy, hogy az hátrányos legyen.
Az sem biztos egyébként, hogy ez esetben elég lenne a gyülekezési törvénnyel való bűvészkedés, mert a gyülekezési jog olyan alapjog, amelyet az Alaptörvény garantál. Ennek lényegi megváltoztatásához tehát sem a gyülekezési törvény, sem pedig a KTK által hivatkozott „gyermekvédelmi” törvény megváltoztatása nem tűnik elegendőnek.
Az Alaptörvényt kellene kétharmaddal a Fidesz–KDNP-nek átírni a Pride betiltásához. Technikailag ez viszonylag gyorsan megvan, akár pár nap alatt, pláne, hogy „az ember férfi vagy nő” kitétel beleírása miatt amúgy is hozzányúlnak a szöveghez. Mivel az Alaptörvény jelenleg annyit ír, hogy „mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez”, a Fidesz–KDNP-nek úgy kellene átírni a biztos siker érdekében az Alaptörvényt, hogy „Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez – kivéve a leszbikus, meleg, biszexuális, transz és queer embereket, továbbá a mellettük kiálló heteroszexuális embereket.”
Egy ilyen szövegmódosítás, vagy bármi hasonló, amely ténylegesen a Pride felvonulás betilthatóságát célozza, és ezzel együtt szükségszerűen magyar emberek tíz- és százezreit fosztaná meg alapvető emberi jogától, talán mondani sem kell, hogy egy uniós tagállamban elképzelhetetlen, emellett komoly társadalmi reakciót vált ki.
A Pride szervezői amúgy előre jelezték, hogy az immár 30. emberi jogi tüntetésük „nemcsak az LMBTQ-közösségért, hanem minden magyar ember mellett kiáll, a gyülekezés és a szabad véleménynyilvánítás szabadságát pedig még a jelenlegi, alapjogokat sok helyen csorbító Alaptörvény is szigorúan védi”. Hozzátették:
„Számtalanszor megpróbálták betiltani a felvonulásunkat, mindegyik alkalommal eredménytelenül. Most sem fog nekik sikerülni.”
