Szembement a gyámhatóság a bíróság ítéletével: újabb diszkriminatív örökbefogadási elutasítás
A gyámhatóság a bíróság azonos ügyben született korábbi ítéletében foglaltakat egyszerűen mellőzve ismét elutasította a Háttér Társaság által képviselt meleg kérelmező örökbefogadásra való alkalmasságát. A megismételt eljárásban a hatóság szinte kizárólag azokat az érveket hozta fel, amelyekről néhány hónapja a bíróság már kimondta, hogy jogellenesek.
Júniusban örömmel számoltunk be a Fővárosi Törvényszék ítéletéről, amely megsemmisítette a Budapest Főváros Kormányhivatala alatt működő kerületi gyámhivatal által hozott diszkriminatív határozatot, és új eljárásra utasította a hatóságot. Az ítélet kiemelte, hogy a gyámhatóságnak a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) támogató javaslatát meg kellett volna küldenie a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszternek, az ő hozzájárulása szükséges ugyanis a döntéshez az örökbefogadásra való alkalmasságról. A gyámhatóság csak abban az esetben írhatta volna felül a TEGYESZ javaslatát, ha felmerül jogszabályban megjelölt kizárási ok, ilyen azonban az adott ügyben nem volt. Az ítélet a megismételt eljárásra előírta: mivel a gyámhatóság a perben maga is elismerte a kérelmező alkalmasságát az örökbefogadásra, további eljárási cselekmények mellőzésével az iratokat meg kell küldenie a döntésre jogosult miniszternek.
A Fővárosi Törvényszék egyértelmű iránymutatásai ellenére, a gyámhatóság az új eljárásban ismét elutasító döntést hozott. Megállapította, hogy a kérelmezővel szemben jogszabályban nevesített kizáró ok nem áll fenn, a pszichológiai alkalmasságát már a korábbi eljárásban készült szakvélemény támogatta, a környezettanulmány alapján megfelelő lakhatást tudna biztosítani a gyermeknek, végzettsége pedig kifejezetten előnyt jelent. Ahelyett azonban, hogy a bíróság instrukcióinak megfelelően járt volna el, a gyámhatóság megint a kérelmező szexuális irányultságával összefüggő érveket hozott fel. Ismét előkerült a határozatban az Alaptörvény megszorító, házasságon alapuló családfogalma és a családi szerepek kérdése, vagyis az, hogy jelen esetben hiányozna az anyai minta. Bár a bíróság ítéletében hangsúlyozta, hogy hipotetikus, általános és jövőbeni veszélyek, valamint a társadalom – a hatóság által vélelmezett – elutasító hozzáállása nem igazolhatják az elutasítást, a gyámhatóság ismét azzal érvel: fennáll a kockázata, hogy a kérelmező nem tud kellő védelmet biztosítani a „külső, ítélkező magatartásból adódó hatások ellen”. Visszatért az alkalmassági határozatokból egy ideje kikopott érv is, amely az „egyedül” örökbefogadás értelmezését érinti. A kérelmező más lehetőség híján egyedüli örökbefogadást kezdeményezett, de az eljárásban végigkísérte a párja, a TEGYESZ által készített környezettanulmányok és szakvélemények mindegyike utal rá. A gyámhatósági döntés azonban szándékosan félreértelmezi az egyedüli örökbefogadás lehetőségét, és felrója a kérelmezőnek, hogy „egyedülállóként” kérte az alkalmasságának megállapítását. Ez nemcsak a jogszabály szövegével ellentétes, hiszen semmi nem utal rá, hogy ezzel az örökbefogadási formával csak egyedülállók élhetnének, de szándékosan elferdíti az eljárás során megismert tényeket is.
„Felháborító, hogy a gyámhatóság nyíltan szembemegy a bírósági ítéletben foglaltakkal, és olyan érveket sorakoztat fel a határozatban, amelyeket korábban a bíróság jogellenesnek minősített. A nyíltan diszkriminatív, tudományosan nem megalapozott és közvéleménykutatások által nem támogatott érvekkel teletűzdelt határozat egy újabb példa arra, miként tesz meg a rendszer mindent annak érdekében, hogy az összes lehetséges szempontból alkalmas meleg kérelmező ne jusson el még az örökbefogadásra való alkalmassági döntésig sem. Ez nemcsak a kérelmező jogait sérti, de ha a bíróság ítéletét egy hatóság egyszerűen megkerülheti, akkor az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalom is gyengül, ráadásul elvonja a kérelmező hatékony jogorvoslathoz való jogát.” – kommentálta a döntést Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi programjának vezetője.
Az örökbefogadás szabályai 2021 márciusában változtak meg jelentősen. Azóta a nem házasságban élő örökbefogadásra jelentkezők csak külön miniszteri engedéllyel kaphatnak alkalmas minősítést, tehát nem a szakemberek, hanem egy politikus mondja ki a végső szót az örökbefogadásra való alkalmasság kapcsán. A hatáskörrel rendelkező minisztérium 2024 májusi tájékoztatása esetén a miniszter eddig valamennyi felterjesztett kérelmet jóváhagyott. A Háttér Társaság tapasztalatai szerint azonban az azonos nemű párkapcsolatban élők kérelmei el sem jutnak a miniszterhez, mert a helyi hatóságok lebeszélik az ilyen kérelmezőket a kérelem benyújtásáról, vagy – mint a jelen ügyben is történt – alkalmatlanságot megállapító döntést hoznak. A Háttér Társaság több 2021 márciusa előtt és azt követően indult eljárásban nyújt jogi képviseletet, ezek közül a bíróság eddig minden esetben megállapította, hogy a gyámhatóság elutasító döntése jogellenes volt.
Az azonos nemű párok gyermeknevelésével kapcsolatos társadalmi hozzáállás az elmúlt években jelentősen átalakult Magyarországon. Míg 2019-ben csak 17% értett egyet teljesen azzal, hogy egy azonos nemű pár tagjai is lehetnek jó szülők, 2023 októberében ez az arány már 66% volt. A magyarok 60% úgy vélte: lehetővé kell tenni, hogy az azonos nemű párok is örökbe fogadhassanak.
A Háttér Társaság az azonos nemű párok gyermekvállalását érintő stratégiai pereskedési tevékenységét az Európai Unió „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjából finanszírozott, az ÖKOTÁRS Alapítvány és partnerei által lebonyolított Közös értékeink program támogatásával végzi.
