Magyar transznemű ügyében tartott meghallgatást az EU bírósága

Meghallgatást tartott ma az Európai Bíróság a transz emberek jogi elismerésével kapcsolatban kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban 

Amint arról korábban hírt adtunk, 2023. március 29-én a Fővárosi Törvényszék előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett egy transz menekült ügyében, akitől a magyar hatóságok megtagadták a nem jogi elismerését. A transz férfit 2014-ben Magyarországon menekültként ismerték el, mivel hazájában transzneműsége miatt üldözésnek volt kitéve. 2021-ben az EU adatvédelmi rendeletének (GDPR) 16. cikke alapján kérte a nemének és nevének megváltoztatását az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól (OIF). Az elutasítást követően a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság segítségével bírósághoz fordult. 

Az előzetes döntéshozatali eljárásban a Fővárosi Törvényszék három kérdésben kérte az Európai Bíróság állásfoglalását: egyrészt, következik-e a GDPR 16. cikkéből, hogy a nyilvántartásban való rögzítést követően megváltozott személyes adatot, így az érintett nemét, köteles a hatóság kérésre helyesbíteni. Másrészt, ha igen, a kérést milyen bizonyítékkal kell alátámasztani. Végül, szükséges-e igazolni, hogy az érintett átesett nemi megerősítő kezelésen. Az Európai Bíróság ma meghallgatást tartott az ügyben, ezen a magyar, francia, holland és spanyol kormány és az Európai Bizottság mellett a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság képviselői is részt vettek, és kifejtették álláspontukat. 

Az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő eljárás fontos mérföldkő a nem jogi elismerésének visszaállításáért folytatott küzdelemben. A magyar jogalkotó ugyanis a mai napig nem tett eleget az Alkotmánybíróság hasonló ügyben 2018-ban hozott döntésének, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága 2020. júniusi ítéletének. A menekültek továbbra sem férnek hozzá semmilyen eljáráshoz, amely lehetővé tenné számukra a nem és név megváltoztatását, sőt 2020 májusában a magyar állampolgárok számára is megszűnt a nem jogi elismerésének 2000-es évek eleje óta elérhető lehetősége.

“Az előzetes döntéshozatalra irányuló döntés túlmutathat a konkrét ügyön, hiszen az Európai Bíróság pozitív döntése nyomán a jogalkotónak nemcsak a menekültek, hanem a magyar állampolgárok kapcsán is át kell gondolnia a nem jogi elismerésére vonatkozó szabályozást, és azt összhangba kell hoznia az EU joggal, így a GDPR vonatkozó rendelkezéseivel.” – jegyezte meg Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.  

A főtanácsnoki vélemény 2024. szeptember 12-én, az Európai Unió Bíróságának döntése az ősz folyamán később várható.

Háttér Társaság