Az LMBTQ-jogok további szigorításáról kezdett kérdezgetni egy kormányközelinek mondott kutatóintézet
Szigorúbb büntetés, ha kiskorú elleni szexuális bűncselekményt azonos nemű ellen követi el valaki, és az „LMBTQ-propaganda népszerűsítésének” büntetése a témák között.
Újabb, valószínűsíthetően kormányközeli közvélemény-kutatásról számolt be egy olvasónk: ezúttal nem Novák Katalin és Varga Judit felelősségét, vagy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter népszerűségét mérik, hanem a homoszexualitással, LMBTQ-témákkal kapcsolatos lehetséges törvényi szigorítások támogatottságát.
A kérdések között szerepelt információink szerint:
- hogy a megkérdezett mit gondolna arról, ha a büntető törvénykönyvben szigorúbb büntetési tétel vonatkozna arra, ha egy kiskorú elleni szexuális bűncselekményt vele azonos nemű követte el;
- szigorítanák a hozzáférést a médiában vagy más internetes felületeken megjelenő, LMBTQ-emberekkel kapcsolatos tartalmakhoz;
- úgy szigorítanák a gyermekvédelminek nevezett (valójában inkább homofób) törvényt, hogy magasabb büntetési tétel járjon azoknak, akik a tiltás ellenére kiskorúaknak tartanak tájékoztatást, felvilágosítást LMBTQ-témában;
büntetnék az „LMBTQ-propaganda népszerűsítését”.
A felmérés megrendelője ugyanaz az Amarone Kft., amelynek egyik divíziója az elmúlt hetekben zajló kutatásokat végző Call Express. Ezúttal a lebonyolítást azonban nem rájuk, hanem a Telefonos Panelre bízták, ennek a cégnek a honlapján szerepel is, hogy weboldaluk üzemeltetője az Amarone. Korábban a Magyar Narancs írta azt a cégről, hogy kutatásaik során a megkérdezettek jó részének az volt a benyomása, hogy nem is annyira a véleményükre voltak kíváncsiak, inkább befolyásolni akarták őket.
Évek óta használt stratégiája a kormánynak, hogy megpróbálja egybemosni a pedofíliát és az LMBTQ-közösséget, majd gyermekvédelemnek címkézi mindezt, jobbára orosz mintára.
Ha azonban szigorúbb elbírálás alá esne az azonos nemű gyerekkel szemben elkövetett pedofil bűncselekmény, az diszkriminatív lenne, Magyarországgal szemben pedig jelenleg is folyamatban van egy kötelezettségszegési eljárás ilyen ügyben. Az Európai Bizottság ugyanis még 2021-ben megindította azt, arra hivatkozva, hogy a “gyermekvédelmi” törvény szembemegy az uniós joggal, hiszen hátrányosan megkülönbözteti a szexuális kisebbségeket, a perhez azóta az Európai Parlament és 15 tagállam is csatlakozott.
Ennek ellenére a kormány hónapok óta lebegteti a “gyermekvédelmi” törvény szigorítását, pedig a miniszterelnök pont egy évvel ezelőtti évértékelőjében emlegette azt a tervek között. Hasonlóság az elmúlt hetek és a tavalyi események között az, hogy Orbán akkor is egy pedofil-ügy után nyúlt vissza a homofóbtörvényhez. A szigorításról legutóbb két héttel ezelőtt, február 1-én kérdeztük Gulyás Gergelyt a kormányinfón, a miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: "elég szigorú a gyermekvédelmi szabályozás Magyarországon, ha ezt betartatjuk, akkor már európai viszonylatban elég jól állunk". Hozzátette, "miután minden emberi alkotás tökéletlen", nem zárják ki, hogy lehet még tökéletesebbet elérni.
Tartalma mellett azonban a törvény szövege is számos kritikát kapott az elmúlt években, az abban használt kifejezések ugyanis jogvédők szerint teljesen alkalmatlanok arra, hogy betartható legyen. Az például, hogy mit jelent pontosan a “homoszexualitás népszerűsítése” a mai napig nincs meghatározva, ennek ellenére már zajlanak perek az ügyben.
Korábban olyat is ígért a kormány, hogy nyilvántartást készít arról, melyik külső szervezetek tarthatnak foglalkozásokat nevelési-oktatási intézményekben, a lista azonban azóta sem készült el. Ennek megfelelően nehezen értelmezhető az a kutatásban feltett kérdés is, hogyan lehet súlyosabb büntetést kiszabni arra, aki a tiltás ellenére tart felvilágosítást LMBTQ-témában, ha nincs meghatározva, kire vonatkozik ez a tiltás.
A mérések minden bizonnyal nem függetlenek a mostani közéleti eseményektől, a "kegyelembotránytól". Lassan egy hét telt el azóta, hogy Orbán Viktor érdemben kommentálta a botrányt, és alkotmánymódosítást jelentett be. Azóta szó nélkül hagyta a köztársasági elnök és egykori minisztere lemondásait, Balog Zoltán érintettségével és pozíciójával kapcsolatban pedig a sajtófőnöke annyit mondott, hogy „Orbán Viktor a református egyház tagjaként bízik az egyházi vezetőkben és az egyház erejében”. Orbán hivatalos kommunikációja az elmúlt napokban kimerült abban, hogy “a kormány dolgozik”, de hogy pontosan min, az a pénteki kormányinfón derülhet ki.
